A szervezésben és a szobor szállításában a veszprémi érsekség családpasztorációs munkacsoportjának tagjai működtek közre, és imáikban hordozzák az érintetteket. Márfi Gyula érsek a szobornál együtt imádkozott a jelenlevőkkel, majd megáldotta a felújított plébániát, végül szentmisét mutatott be a bazilikában.

A megfogant, de meg nem született élet elvesztése mindig nagy trauma, akár természetes, akár mesterséges úton következik be. A veszteség utáni fájdalom néma gyász. Ez a szobor is azért jött létre, hogy a belső vívódásokat felszínre hozva, párbeszédre ösztönözzön bennünket.

Az alkotás Martin Hudáček 2010-ben készült Meg nem született gyermekek című szobrának másolata, mely Magyarország számára készült, és vándorszoborként jut el oda, ahova meghívást kap. Az alkotás másolatai a világ számos pontján segítik az abortuszban érintett emberek megbékélését. A meg nem született gyermek emléke sokaknak mindennap visszatérő fájdalom, amiről alig mernek beszélni. A szoborral való találkozás enyhülést nyújt ezekre a sebekre, segít feldolgozni az abortusz(ok), illetve a vetélések emlékét.

Abban a létállapotban, amikor egy férfi és egy nő nem tud másként gondolni Isten alkotására, mint teherre, mint rossz döntések eredményére, vagy amikor az öröm, a várakozás állapotában, az életbe vetett hit ünnepének megélésében bekövetkezik a veszteség, szükség van a külső segítségre. Ez a szobor segítséget, megnyugvást, megbékélést, annak felismerését nyújthatja, hogy nincsenek egyedül azok, akik ezt az állapotot kénytelenek megélni (nők és férfiak egyaránt). De emellett üzen azoknak is, akik az előbb említettek környezetében vannak, hogy átérezzék, itt, ebben a helyzetben van rájuk igazán szükség, arra hogy a keresztségünkben kapott evangéliumi szeretet átadják, segítsenek, ne ítélkezzenek.

A szobor láthatóvá tesz valamit, ami az emberi lélek titkos mélységeiben zajlik, ami szinte megfoghatatlan. Ezért fontos megfigyelnünk azt, milyen anyagokat használt az alkotó. Az édesanya alakja márványból készült, ami erős, kemény, fénylik, akármilyen törés éri is, tündököl. A márvány színezetét, erezését az idő során belekerülő szennyeződés okozza. Emberi mivoltunk tiszta szerkezetébe is így kerülnek az élet során törések és szennyeződések, melyek viszont minden ember sajátjai, ettől válunk egyedivé, mindenkitől különbözővé.

A gyermek alakja üvegből készült. Ez az anyag másképp tiszta, mint a márvány. Egyszerre áttetsző, mint a víz, légies, mint a levegő, de megfogható, mint akármely más szilárd anyag. Törékenysége a mulandóságot, pillanatnyiságot jelképezi. Vigyázni kell rá, hogy megőrizhessük. Az üveg olyan anyag, akár a kezdődő emberi lét: lehet megfogható és megformált, lehet folyékony és amorf. Az emberi élet kezdete is lehet kezdetektől megfogalmazott valóság, féltve őrzött kincs, egy élet dísze, vagy tovatűnő, pillanatnyi jelenség, mely a formálódás határán összetörik, szilánkokat hagyva maga után.

A szoborcsoport két alakja párbeszédben áll, kiegészítve egymást. A márvány ereje és tömörsége, az üveg légiessége és törékenysége kifejezi mindazt, ahogy egy anya áll egy törékeny emberi élettel szemben. Belekövülve a fájdalmába, akár a Pietà, teleszőve az élet finom erezetű szennyeződéseivel, szemben a hozzálépő szeretet leheletnyi érintésével, melyre csak egy kisgyermek képes.

Martin Hudáček egy másik szoborcsoportjában a férfi is jelen van, ő az, aki a fájdalmában magába forduló édesanyát átölelve másik kezét a gyermek felé nyújtja. Ő az, aki hidat képez közöttük, osztozva a fájdalomban, nyitottan a feloldás felé. Ez a megközelítés rendkívül fontos, hisz az édesapa éppúgy érintett ebben a veszteségben, mint az anya.

2016-ban Fodor János plébános és a Veszprémi Főegyházmegye Családpasztorációs Irodája közreműködésével két imahelyet hoztak létre: a devecseri Szentkútnál a gyermekáldásért fohászkodóknak és a kolontári betlehemi barlangnál a meg nem született gyermekekért, illetve a hozzájuk imádkozók számára. A helyszínek választása többszörösen is szimbolikus. A devecseri a vörösiszap-katasztrófa utáni kietlenségben az új életet jelképezi, emellett a Szentkútnál mint éltető forrásnál, ahol Isten is jelen van, nyugodtan tudnak a házaspárok imádkozni a gyermekáldásért. A betlehemi barlang tökéletes hely arra, hogy visszavonultan, csendesen tudják feldolgozni az idelátogatók saját tragédiájukat, ugyanakkor ez a születés és a megváltás jelképe is. Segít az abba vetett hitet erősíteni, hogy a meg nem született gyermekek az égi országba születnek, akik lélekben a család részei maradnak. A két emlékhelyet 2016 nyarán Márfi Gyula érsek áldotta meg.

Az emlékhelyek, valamint a Meg nem született gyermekek című szobor együtt fejezik ki azt, ami egy emberpár szívének legnagyobb kívánsága lehet: a gyermekáldást, tudva azt, hogy a születés csak a halál és az újjászületés által nyerheti el teljes ragyogását.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír