Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
8 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
A Szent Miklós-templomban szentmisével kezdődött az ünnepség, melyen Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke az iskola alapítójára emlékezett. Fogarasy Mihály püspök munkásságát emelte ki, illetve a leánynevelő intézet létesítéséről szólt.
„Fogarasy Mihály püspök legtöbb körlevelét az oktatással, neveléssel kapcsolatosan bocsátotta ki, vallotta, hogy az egyháznak az ereje az iskolák felvirágoztatásában van, egyházmegyéjében különös módon a leánynevelést tartotta fontosnak. Nagy áldozatot hozott a nőnevelést végző női szerzetesrendek intézményeiért. Városában zárdát, iskolát épített, melyet 1876. augusztus 27-én szentelt fel. Méltó és igazságos, hogy a zárda, az iskola az ő nevét viseli. Az iskola, amely nevet visel, eljegyzi magát azzal a személlyel, annak szellemiségével, akinek nevét viseli. A név ugyanis kötelez” – mondta Tamás József. Továbbá szólt az egyházi iskolák államosításról, majd kitért a pedagógusok nem mindig könnyű feladatára, a tíz éve újrakezdett teológiai oktatásra, illetve a szülők felelősségvállalására is.
Keresztes Zoltán, a Szent István-templom plébánosa a 24 évvel ezelőtt, 1992 szeptemberében a gyergyószentmiklósi születésű erdélyi püspök emlékére állított szobornál mondott beszédet. Néhai Hajdó István főesperes-plébános akkor elhangzott szavait idézte: „A püspököt száztíz éves sírjából feltámasztottuk, és a nagy püspök hazajött, hogy szóba álljunk vele, és kérdezzük meg, mit kell tennünk, hogy megmaradjunk? A nagy püspök az evangéliumi igazságot idézi: újra építsetek sziklára.”
Fogarasy püspök sziklára épített száznegyven évvel ezelőtt, napjainkban semmi sincs, ami nagyobb figyelmet igényelne, mint az iskola. „Az iskola az egyháznak a veteményes kertje, az iskola a templomnak előcsarnoka, az egyháznak joga van az iskolához éppúgy, mint a földesgazdának a saját szántóföldjéhez” – hangsúlyozta Keresztes Zoltán, idézve az idők követelményeit felismerő főpapot, kinek szavai ma is időszerűek, hiszen ma is vannak, akik a felekezeti iskolák működését akadályozzák, jogos létüket kétségbe vonják. „Holnapunkat és jövőnket építsük sziklára, mert aki sziklára épít, azon a pokol kapui nem vesznek erőt” – zárta ünnepi beszédét az iskola védnöki tisztségét betöltő plébános.
Ezt követően Fogarasy Mihály tanintézet előtt álló szobránál a kegyelet, az emlékezés koszorúit helyezték el.
Az ünnepség az iskola dísztermében folytatódott, ahol néhai Hajdó István emlékének adóztak, majd Részeg Ildikó igazgatónő a teológiai oktatás elindításáról beszélt, ismertetve Fogarasy püspök alapítólevelét, mely a mindenkori tanodavezetőt nem feladattal ruházza fel, hanem küldetéssel. András Szabolcs történelemtanár pedig a leánynevelő intézet alapítása kapcsán néhány érdekes mozzanatra hívta fel a figyelmet. Tamás József segédpüspök a négy szent hely: az iskola, a család, a templom és a temető közül az iskola szerepét emelte ki, és Reményik Sándor szavait idézve jelezte, buzdítása ma is aktuális.
Portik-Hegyi Kelemen főesperes-plébános a kérés, a hálaadás és az öröm fontosságára tért ki. Bartos Károly plébános az iskolában eltöltött órákról, az osztályokról osztotta meg tapasztalatát, hangsúlyozva, emberségben növekedtek a fiatalok. Görbe Péter főtanfelügyelő is a hála szavait, a vallásoktatás fontosságát hangsúlyozta. Nagy Zoltán polgármester ünnepi beszédében személyes élményét is megosztotta a jelenlévőkkel, ugyanis ebben az iskolában végzett. Az oktatókhoz, nevelőkhöz szólva pedig kitartást, jó munkát, jó kedvet kívánt további munkájukhoz.
A rendezvényt kulturális műsorral tették még ünnepélyesebbé.
Fogarasy Mihály (1800–1882)
1800. szeptember 17-én született Gyegyószentmiklóson. A város központi iskolájában, majd a marosvásárhelyi elemi iskolában tanult. Középiskolai tanulmányait Csíksomlyón és Gyulafehérváron végezte.
1817-ben, papi hivatást érezve, felvételt kért az erdélyi püspöktől a gyulafehérvári teológia szemináriumába, kiváló előmenetelének köszönhetően püspöke 1820-ban a bécsi Pázmáneumba küldte.
1823. október 28-án Szepessy Ignác, Erdély püspöke szentelte pappá. Papi pályájának első állomása Nagyszeben volt. Itt három évig működött segédlelkészként és gimnáziumi hittanárként.
Tanulmányainak folytatására a püspök 1826-ban Bécsbe küldte a Szent Ágostonról elnevezett felsőbb papnevelő intézetbe (Augustineum), ahol teológiai doktorátust szerzett. Erdélybe visszatérve 1828 és 1832 között Gyulafehérváron a papneveldében teológiai tanár és tanulmányi felelős volt.
1833-ban püspöke ismét Bécsbe küldte. Itt két fontos feladat várta: a Szent Imréről elnevezett papképző intézet igazgatósága és a császári udvar káplánsága. „Beszédei magyaros németsége dacára” mindkét feladatának kiválóan megfelelt. Latin és német nyelvű munkái 1837-ben Az erdélyi püspökökről polgári tekintettel című könyvében és teológiai folyóiratokban jelentek meg.
1838-ban I. Ferenc király a Nagyváradon megüresedett kanonoki székbe nevezte ki. Ugyanakkor megbízást kapott a királyi jogakadémia igazgatóhelyettesi és a nagyváradi tankerületi iskolák főigazgatói tisztségének betöltésére.
A nagyváradi káptalan képviselőjeként részt vett az 1838/39-es, 1843/44-es és az 1848-as magyar országgyűléseken.
1848-ban megalapította a Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulatot, a mai Szent István Társulat elődjét.
1864-től haláláig az erdélyi egyházmegye püspöke volt. Főpásztori jelmondata ez volt: „Békesség nektek!” Püspökként is sokat tett az iskolaügyért, szülővárosában leánynevelő intézetet alapított, támogatta a tanintézmények felújítását Szebenben, Székelyudvarhelyen, bővíttette a gyulafehérvári teológiai szeminárium épületét.
A hitélet szolgálata mellett a szegények felkarolása is egyik fontos küldetése volt. Szülővárosában, szülőháza udvarán szegényotthont építtetett beteg és idős emberek számára, ez ma is működik.
Forrás: Fogarassymihaly.ro
Forrás: Romkat.ro
Fotó: Romkat.ro; Fogarasy Mihály Műszaki Líceum Facebook-oldala
Magyar Kurír
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!