Magyar és lengyel középkori női szentekről nyílt kiállítás július 18-án, hétfő délután Krakkóban, az érseki palota szomszédságában található ferences templom és kolostor kerengőjében „A szegénység gazdagsága – Lengyelország és Magyarország középkori női szentjei” címmel.

„A kiállítás a magyar és a lengyel történelemnek azt az időszakát idézi fel, amely kiemelten fontos a kapcsolatainkban. Azt mutatja be, milyen fontos szerepet játszottak a szegénység, a szeretet szolgálatában az Árpád-házi és az Anjou királylányok, illetve királynők” – fogalmazott a tárlat megnyitása után Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár telefonon az MTI-nek.

A kiállítás átfogó képet ad a keresztény szegénység ideája hirdetésének és a keresztény élet középpontjába állításának időbeni és térbeni keletkezéséről és elterjedéséről (Szent Ferenc és a koldulórendek) Itáliában és Kelet-Közép-Európában (13–14. század). A tárlat ismerteti a magyar–lengyel dinasztikus kapcsolatokat, illetve megmutatja, hogy a szegénység keresztény követelményének megvalósításában Magyarországon és Lengyelországban az uralkodó elit nőtagjai jártak élen, akiknek döntő többsége vagy a magyar királyi dinasztia (Árpád-ház, Anjouk) tagja volt, vagy rokonsági, házassági kapcsolatban állt a magyar királyi dinasztiával – tájékoztat a Balassi Intézet honlapja.

A szegénység (pauperitas) mint fő erény gyakorlásával egyidejűleg megélt és tettekben is kifejezett keresztény erényeket egy-egy szent életének példáján keresztül mutatja be a krakkói tárlat: az irgalmasság (misericordia) erénye Árpád-házi Szent Erzsébet életében a leglátványosabb, az adakozás (caritas) erénye Árpád-házi (Prágai) Szent Ágnes életében, az engedelmesség(obedientia) erényére Boldog Szalóme (Kálmán hercegnek, IV. Béla és Árpád-házi Szent Erzsébet testvérének a felesége) élete a legjobb példa, ajóakaró szeretet (humanitas) erényét Árpád-házi Boldog Jolánta élete mutatja a legjobban, a türelem (patientia) erényét Árpád-házi Szent Kingáé, az önmegtagadás (mortificatio) és a tisztaság (castitas) erényét Árpád-házi Szent Margité, az alázat (humilitas) erényét sziléziai Szent Hedvigé (Szent Erzsébet nagynénje, Gertrúd királyné testvére), az okosság (sapientia) erényére pedig Anjou Szent Hedvig, Nagy Lajos lánya, Lengyelország királynője élete a legjobb példa. Minden szentet és erényt rövid leírás mutat be gazdagon illusztrálva konkrét, a szentek életéből vett példákkal. A képanyagot a felsorolt szentek tetteinek középkori ábrázolásaiból (elsősorban miniatúrákból) válogatták ki.

A tárlat kapcsolódik a július 25-én kezdődő krakkói Ifjúsági Világtalálkozóhoz, és szerves része a lengyelországi magyar kulturális évadnak. Az államtitkár kiemelte, hogy a kiállítás a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Balassi Intézet, a krakkói Jagelló Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a krakkói ferences rendház és a helyi magyar főkonzulátus szervezésében valósult meg.

„Komoly érdeklődés kísérte a kiállítás megnyitóját. Lengyel részről Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, II. János Pál pápa egykori személyi titkára nyitotta meg, az eseményre eljöttek Andrzej Duda államelnök szülei, és jelen volt a lengyel politikai és művészeti élet számos fontos szereplője. Mindenütt azt tapasztaltam, hogy a magyar kulturális értéket nagy örömmel fogadják Lengyelországban” – emelte ki Soltész Miklós.

A tárlat megrendezését Körmendy Adrienne főkonzul koordinálta, aki történészként a középkor szakértője; a kiállítás lengyel kurátora Stanisław A. Sroka krakkói történészprofesszor.

Forrás: MTI; Balassi Intézet

Fotó: Balassi Intézet

Magyar Kurír