Kiss Tamás, az intézmény igazgatója a megnyitón mondott köszöntőjében hangsúlyozta, Győrben maradtak fenn a könyvek legteljesebben a 17. századból, melyeket az egyházmegyei bibliotékában őriznek. Így részletesen lehet vizsgálni, mit olvastak annak idején egyházi körökben és kinek a tulajdonában voltak a kötetetek. Ezekből a kutatásokból is ízelítőt kapnak a látogatók.

A tárlatot Horváth József, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Elmondta, másfél tucatnyi dokumentum reprezentálja Győr hét évszázados könyvkultúráját.

A kiállítás érzékelteti az egyes korszakok legfontosabb változásait, megmutatja, hogy a kézzel írott kódexet hogyan váltja fel a nyomtatott könyv, a külföldről behozatott könyveket pedig a Magyarországon, majd 1727 után a Győrben készült kötetek. Azt is megfigyelhetjük, hogy az egykori győri könyvtulajdonosok némelyikéből hogyan lesz győri szerző; a külföldi egyetemeken tanult egyházi értelmiség hazatérve hogy kapcsolódott be az ország szellemi vérkeringésébe.

A tárlatot végignézve az is kiderül, mit olvastak az egykoron itt élők; az egyházi szerzők munkái, valamint a szertartásokhoz szükséges kiadványok mellett megjelentek a világi témájúak is – tájékoztatott az igazgatóhelyettes.

Az érdeklődők láthatják a gyűjtemény két legrégebbi kódextöredéket. A legrégebbi dokumentum a 11. század második feléből maradt fenn, pergamenre írt Missale-töredék, melyet feltehetően a Nyugat-Dunántúlon másoltak és Erasmus egyik 1524-ben megjelent munkájának kötéstáblájából került elő. A másik kódextöredék a 14. század második feléből származik, a köpenyét egy koldussal megosztó Szent Márton püspököt ábrázoló Missale-töredék. A „kincset” egy Győrben használt könyv kötéstáblájából áztatták ki a szakemberek. 

Ezenkívül három kódexet is megcsodálhatnak a látogatók: a legrégebbi Jacobus de Voragine Legenda aurea Sanctorum című kötete a 14. század második feléből; emellett Petrus Lombardus Sententiarum libri című teológiai munkáját 1477-ből, valamint a 16. századi Breviariumot, amelynek érdekessége, hogy Liszthy János győri püspök tulajdonában volt.

A vitrinekben olyan érdekességek is láthatók, amelyek egykoron győri főpapok tulajdonában voltak. Nyéki Vörös Mátyás győri kanonok birtokában volt például Ludovicus Granatensis teológus Flores című kötete 1588-ből; az 1572-ből származó Pontificale Romanum pedig Fülei Tamás győri kanonok tulajdonába került.

Gosztonyi János győri püspök nevéhez két kiállított dokumentum is kapcsolódik: 1475-ből Aeneas Sylvius Piccolomini írása Historia bohemicacímmel, mely Csehország történetét mutatja be, valamint Jodocus Clichtoveus Elucidatorium ecclesiasticum ad officuum című, 1519-ből származó munkája, melyben többek mellett Szent István királyunkkal kapcsolatos himnuszok és legendák is olvashatók.

A tárlat legfiatalabb dokumentuma Károlyi Lőrinc győri nagyprépost Győrben kiadott Speculum Jaurinensis Ecclesiae című, a győri katolikus egyház történetét bemutató munkája 1747-ből, amelyet Streibig Gergely János nyomdájában készítettek. 

Horváth József hangsúlyozta, a Győri Egyházmegyei Könyvtár több mint 130 ősnyomtatványt őriz, tucatnyi kódexet, és számtalan régi magyarországi nyomtatványt, mellyel a gazdagabb gyűjtemények közé tartozik. Ebből a gazdag állományból állították össze az intézmény munkatársai a kiállítást.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Marcali Gábor

Magyar Kurír