A 2018-as évet Mátyás király emlékévének nyilvánította a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság: idén 560 éve, hogy Mátyást királlyá választották, illetve 575. évfordulója van annak, hogy Kolozsváron megszületett. A tényt, hogy Kolozsváron született, sokan ismerik, Kolozsvárhoz fűződő későbbi kapcsolatát már kevesebben. Monumentális szobra nemcsak a szülővárosa főterét uralja, hanem a város meghatározó eleme is. Mátyás eggyé nőtt Kolozsvárral.

A február 21-i megemlékező esttel kezdődött Kolozsváron az emlékév, amelynek nyitóbeszédét Veres Stelian plébániai kormányzó tartotta, aki Mátyásnak az Egyházhoz való kapcsolatáról, templomépítő tevékenységéről szólt.

A kolozsvári Szent Mihály-plébánia nőszövetségének elnöke, Fábián Mária Mátyás történelmi nagyságára hívta fel a hallgatóság figyelmét, majd a szót Gaal György irodalom- és művelődéstörténésznek adta át, aki előadásában Mátyás király életútjának bemutatására törekedett, számba véve uralkodásának főbb pontjait is.

Szó esett Kolozsvár szerepéről Mátyás életében, a családjáról, útjáról a trónig, hatalma megerősítéséről, házasságáról, hatalmának kiterjesztéséről, haláláról és temetéséről. Az előadó beszélt Mátyás emlékezetéről, kolozsvári kultuszának fejlődéséről, szót ejtett az egykori virágzó budai reneszánsz királyi udvarról, híres könyvtáráról. Mátyás szellemi örökségét, a személye körül kialakult kultuszt számos emlékkötet hirdeti, ezeket is bemutatta Gaal György.

Az estet színesítette a Rekita Rozália színművész által előadott két vers, valamint a Potyó István karnagy vezetésével fellépő kis kórus által előadott, hangulatos reneszánsz kórusművek.

Valovits László képzőművész a kolozsvári Mátyás-szoborcsoportot ábrázoló, az esten kiállított alkotásának dinamizmusát, a kép elkészítésének technikáját ismertette.

Forró Ágnes képzőművész Máthé János fotókiállítását nyitotta meg, méltatva a fotós elhivatottságát, amellyel megörökíti Kolozsvár értékeit. A Kolozsvár eltűnőben levő magyar emlékeit bemutató kiállítás a nőszövetség dísztermében tekinthető meg.

Forrás és fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír