Veres András szombathelyi püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke „Kereszténység a XXI. században” címmel tartott előadást november 12-én a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) pápai csoportjának meghívására a Szent István-iskola aulájában.

A megjelenteket Schrei Balázs, a pápai KÉSZ-csoport elnöke köszöntötte.

Veres András előadása elején hangsúlyozta, a vallásokat nem szabad összemosni, és anélkül, hogy más vallásokat lenéznénk, avagy megvetnénk, bizton állíthatjuk, hogy nincs üdvösség senki másban, csakis Jézusban.

Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. Az Ő evangéliumát hirdetjük. Valójában senki nem mondhatja magáról, hogy ismeri a jövőt, hacsak nem próféta, nem tudjuk még a holnapi napot sem, és ez vonatkozik a 21. századra is. A jövővel kapcsolatban csak feltételezések lehetnek, ezért helyzetértékelésre szorítkozom az előadásom során – fogalmazott a jelenlegi helyzetet elemző előadásában a püspök.

A világra kitekintve az MKPK elnöke – statisztikai adatokra hivatkozva –elmondta, hogy a római katolikus egyház 1,2 milliárd hívet számlál, az iszlám vallást 1,3 milliárdan, a hinduizmust 900 millióan követik, a protestánsok pedig körülbelül 800 millióan vannak. A püspök szerint büszkeségre adhat okot, hogy sokan vagyunk, ugyanakkor alázatosan kell megközelíteni ezt a számot, hiszen a Föld lakosságának csak mintegy 17 százaléka római katolikus.

Jézus Krisztus azt mondta: legyetek kovász és a föld sója. Mit tehetünk, hogy a Föld lakosságának 17 százaléka valóban betöltse a kovász és só szerepét a világban? Képesek vagyunk-e beleszólni a világ alakításába? Mennyien vagyunk valóban hitvallók? Mennyien veszünk részt a társadalom alakításában, keresztényé változtatásában, Isten országának építésében?” – tette fel kérdéseit az előadó.

Majd rámutatott: Európában a lakosságnak csupán 41,1 százaléka római katolikus, viszont itt a legsűrűbb a plébániahálózat, itt van a legtöbb pap, itt van a legtöbb egyházi iskola és egyéb intézmény, ami azt jelenti, hogy mind infrastrukturálisan, mind személyi állományban adottak a lehetőségek, és Európát mégis a vallást, vallásosságot elutasító erők irányítják.

Állandó feszültségben vagyunk, mert Isten gyermekeinek valljuk magunkat, de nem tudjuk a jövőt, nem tudjuk, mi lesz a sorsunk. Kosztolányi Dezső így fogalmazta meg kétségeit: „Itthon vagyok itt e világban. S már nem vagyok otthon az égben.” Isten országa ott van, ahol a keresztények komolyan veszik a hitüket. Az a feladatunk, hogy só és kovász legyünk, ne csak önmagunk megszentelődésével foglalkozzunk. Nem zárkózhatunk be, mert ha ezt a világot nem alakítjuk jobbá, akkor pokollá változik. Jézus nem ígérte, hogy könnyen fog menni, a keresztény élet mindig küzdelmes lesz. Egyáltalán nem jobb a helyzetünk a hitünket tekintve, mint a Közel-Keleten élőké, ahol napi jelenség, hogy keresztényeket ölnek meg és templomokat rombolnak le – hangsúlyozta a püspök, aki azt kérte a hallgatóságtól, hogy a világ és a szűkebb környezet eseményeit az evangélium fényében szemléljék.

A vallási élet visszaszorulásával kapcsolatban Veres András úgy vélekedett, hogy az az elmúlt évtizedek hitehagyásának következménye, amely elkezdődött az ötvenes években és tart napjainkig. Az okok sokfélék lehetnek az üldöztetéstől a karrierizmusig, a lényeg, hogy nem voltak tanúságtévők, akik példát mutathattak volna hitből, bátorságból, tisztességből.

A plébánia legyen a családok családja, ezt Ferenc pápa sokszor megismételte a szinóduson, és megfogadtam, hogy én is többször hangoztatni fogom – fogalmazott a főpásztor. – Minden plébánia működjön úgy mint egy család, legyünk készek arra, hogy a másik felé forduljunk. A vallás nem magánügy, a kereszténység nem egyének vallása, a Szentírás is azt tanítja, hogy az ember közösségi teremtmény. Akkor lehetünk azzá, amivé Isten teremtett, ha a másik ember felé nyitottak vagyunk.

A vallásosságot nem tudjuk magányosan megélni, hanem csak ha szeretettel, alázatossággal fordulunk a másik ember felé. Meg kell tanulnunk közösségben gondolkodni. Az egyház nemcsak egy intézmény, hanem misztérium, amely tagjainak üdvösségét szolgálja – zárta gondolatait a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Pápán.

Forrás és fotó: Pápa-ma.hu

Magyar Kurír