Kalocsa első, szentéletű érsekének emléknapját ünnepelték a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai és Áder János köztársasági elnök jelenlétében november 12-én Kalocsán. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt, a szentbeszédet Várszegi Asztrik főapát mondta.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Egy évvel ezelőtt ládába helyezték Asztrik érsek jobb felkarcsontját, pecséttel lezárták, hogy a remélt kanonizáció után ereklyeként  a tisztelet tárgya lehessen. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kezdeményezte első érseke szentté avatásának eljárását. Azután kerülhetett erre sor, hogy természettudományos vizsgálattal igazolni tudták, a székesegyházban az 1910-11-es ásatáskor Foerk Ernő által feltárt szarkofágban valóban Asztrik sírlelete található. A főegyházmegye abbéli reményét fogalmazta meg Bábel Balázs érsek, hogy a Pannonhalmán már régtől fogva szentként tisztelt érsek kanonizációja meg tud valósulni.

November 12-én a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai, Alberto Bottari de Castello érsek, apostoli nuncius, valamint állami méltóságok, köztük Áder János köztársasági elnök, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Hegyi László egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár, Latorcai Csaba, társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, és kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár jelenlétében ünnepeltek Kalocsán. A szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás volt, a szentbeszédet Várszegi Asztrik főapát-püspök mondta.

A Nagyboldogasszony-főszékesegyházban nagy sokaság gyűlt össze. Bábel Balázs érsek az egész egyházmegye ünnepévé tette Asztrik napját azáltal, hogy meghívta az egyházmegye közösségeinek képviselőit, köztük a katolikus oktatási intézmények vezetőit az emléknapra.

Hazánk áldott föld, ha archeológiai feltárásba kezdünk, múltunk újabb és újabb részletei tárulnak fel, és a tárgyi emlékek lelki értékeinkre irányítják figyelmünket. Így lesz egyre gazdagabb azok emlékezete, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a keresztény hit elterjedjen és megmaradjon hazánk földjén – köszöntötte Erdő Péter bíboros az ünneplőket.

Várszegi Asztrik főapát a „Tegyetek tanítványommá minden népet” jézusi parancs alapján három kezdet között vont párhuzamot. Az első kezdet a meghívás: Isten a kezdeményező, szeretete vezeti, amikor az emberhez lép. Így tett Ábrahám és Mózes meghívásakor, és így tett akkor is, amikor Fiát küldte a világba, hogy az emberiség üdvössége legyen. De így tesz Jézus is, amikor meghívja az apostolokat. „Köztetek másként legyen” – ezzel a paranccsal indítja útnak tanítványait. Mintát ad nekik, megmutatja, hogy az apostolságot ugyanannak a kezdeményező szeretetnek kell vezetnie, amellyel Isten fordul az emberekhez. Akik isteni hatalmat közvetítenek, azoknak másként kell élniük, mint ahogy azt a világ teszi – mutatott rá a Jézust vezető magatartásra a főapát.

Így volt ez a magyar kezdetek esetében is – mondta Várszegi Asztrik. Az, hogy Vajkból István lett, hogy első királyunk megtapasztalta Isten áradó jóságát, és ezt népének is át akarta adni, Isten kezdeményező szeretetének műve. István király ebben a munkában külföldi szerzetesek, papok segítségét kérte, így került Magyarországra Asztrik/Anasztáz és Sebestyén érsek is, tanúságot téve az Egyház nemzetek feletti küldetéséről. Ők voltak azok, akiknek megvolt a mintájuk, akik hozzá tudtak járulni az intézményes keretek megteremtéséhez, melyek a következő évszázadokban segítették, hogy mi, utódok megtapasztaljuk Istent, az Atyát, a benne való életet, mely örömtelivé, boldoggá és szabaddá teszi a szívet. Ezeknek a külföldi szerzeteseknek köszönhető, hogy a Szentatyával és a nyugati püspökökkel fenntartott kapcsolataik révén el tudták fogadtatni fiatal királyunkat. És nekik köszönhető az a „királytükör” – Szent István Imre fiának írt intelmeiként ismerjük –, mely arra adott útmutatást, hogyan nevelje a király szeretett fiát, de ezen túl egy nép boldogulásának sarokköveit is hordozza. „István izzó szeretettel szerette a fiát” – Várszegi Asztrik ezzel arra mutatott rá, nekünk is nyitottsággal, elfogadó szeretettel kell fordulnunk fiataljainkhoz, ahelyett, hogy panaszkodva beszélnénk róluk. 

„Eltelt ezer év. Más ma a magyarságunk, más az, ahogy keresztények vagyunk. Megváltoztunk. Istenre kell figyelnünk, hogy tőle kapjunk újra kezdetet.” A bencés főapát azt fogalmazta meg, nekünk keresztényeknek az a feladatunk, hogy tanúságot tegyünk arról, Isten a szeretet. „Szeretet, mely senkit nem zár ki. Vannak feltételei, de kezdeményező, és feltétel nélkül közeledik hozzánk. Csendesen, lábmosó gesztussal, szelíden és alázatosan, lehajolva a megtört emberhez.” Várszegi Asztrik arra buzdított, Jézus mintájára szeressük az embereket, életstílusunkkal a meghívást sugározzuk feléjük.

A szentmise végén Soltész Miklós államtitkár Orbán Viktor üzenetét olvasta fel az ünneplőknek. A miniszterelnök így fogalmazott: Múltunkból erőt, kitartást és bölcsességet meríthetünk a jelen feladataihoz és a jövő kihívásaihoz. A szentéletű Asztrik érseknek szentelt emlékév is ezt a merítést szolgálta. Orbán Viktor méltatta az Asztrik-év értékmegőrző, példaadó és gondolkodásformáló jelentőségét: „Azt kívánom, a felemelő pillanatok után is őrizzék meg keresztény hitüket és értékeinket a következő ezer évben.”

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír