A Győr-Moson-Sopron megyei Szany községbeli Szent Anna Katolikus Általános Iskola közössége minden évben megemlékezik Boldog Apor Vilmos püspök liturgikus emléknapjáról. Ez alkalomból idén május 24-én Veres András győri megyéspüspök celebrált szentmisét a helyi templomban, majd az egykori püspöki kastélynál megemlékezést és koszorúzást tartottak.

„Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől?” (Róm 8,35) – hangzott Szent Pál apostol kérdése a felolvasott szentleckében. Ehhez kapcsolódott Veres András megyéspüspök homíliája, amelyben kiemelte, hogy Apor Vilmos életét isten- és emberszeretet jellemezte, s a kettő együtt jár. Sok okot találunk, mentséget keresünk, hogy ne kelljen úgy szeretnünk, ahogyan Jézus tanította. Apor Vilmos szerette Istent, azért tudta szeretni embertársait is. „Szociális apostol” volt: a két világháború között Gyulán volt plébános, ahol a ma elképzelhetetlen szegénységet próbálta enyhíteni. Ez akkor sem volt egyszerű feladat; a segítők körül óhatatlanul felüti a fejét az emberi gyarlóság, irigység és rosszindulat, ő mindezek ellenére is állhatatosan munkálkodott a szegények javára.

A főpásztor a labdarúgásból hozott példát: a csapatkapitányok először az ügyesebbeket válogatják be a csapatukba, de lehet, hogy még ez is kevés. Mi egy életet akarunk megnyerni, nem csak egy futballmeccset. Éppen ezért minden körülmények között arra kell törekednünk, hogy Isten velünk legyen, hogy benne legyen a csapatunkban. Akkor is érhet baj bennünket, de Isten örömre teremtett minket. Akik Istent akarják szeretni és ismerni, azok a nehézségek ellenére sem fognak reménytelenül elkeseredni.

„Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség? Ruhátlanság, életveszély vagy kard?” (Róm 8,35). Sokan elszakadnak, látjuk, s nem is kellenek hozzá nagy dolgok: „fáradt vagyok, nem megyek misére”; „segíteni kellene a szüleimnek, de nincs kedvem«; »van elég pénzem, nincs nekem Istenre szükségem”. „Ha csalódtál Istenben, vizsgáld felül, milyen istenben hittél eddig!” – idézte a megyéspüspök Szent-Gály Kata írónőt. Igyekezzünk tehát mi is megvalósítani az „isten- és emberszeretet programját”! – zárta beszédét a főpásztor.

Az ünnepi szentmise után Veres András püspök megáldotta az alsó tagozat felújított épületét, majd a közelben lévő püspöki kastélynál a hetedik osztályosok emlékműsort mutattak be Horváthné Boros Andrea és Madarász Afrodité tanárnők vezetésével. A szentmisén és az ünnepségen közreműködött az iskolai énekkar Gödri Dániel vezetésével.

Felidézték Boldog Apor Vilmos püspök életét és a Szanyban ma is élő jó emlékezetét, ahogyan Tóth Tibor igazgató is kiemelte köszöntőjében: boldogok, akik személyesen is ismerték Apor püspököt, hiszen közöttük járt-kelt. 1915-ben szentelték pappá; püspöke – többek között – ezekkel a szavakkal küldte első papi állomáshelyére: „Légy magad a jó cselekedetek példája a tanításban, feddhetetlenségben, méltóságban!” Apor Vilmos egész életében ennek megfelelően igyekezett élni.

Szanyban a győri püspökséghez tartozó korábbi birtokok voltak. Az egyházmegye főpásztorai – így Apor püspök is – többször tartózkodtak a szanyi püspöki kastélyban. Az ünnepségen a diákok felolvastak néhányat a helybeliektől gyűjtött visszaemlékezések közül. Ezek mind Apor Vilmos püspök kedvességéről, közvetlenségéről, nagylelkűségéről és természetszeretetéről szóltak.

Az ünnepi műsor befejezéseként az egykori püspöki kastély falán lévő emléktáblánál koszorút helyezett el Veres András megyéspüspök, Henczel Szabolcs szanyi plébános, Schöffer Tibor, az egyházközségi képviselő-testület világi elnöke; Németh Gergely polgármester, Funtek János jegyző, Tóth Tibor iskolaigazgató és Varga Viktória igazgatóhelyettes.

Forrás és fotó: Szent Anna Katolikus Általános Iskola; Győri Egyházmegye

Magyar Kurír