KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A több mint hetven zarándokot elkísérték az útra a főegyházmegye kommunikációs felelősei, a Szaléziánum munkatársai.

Az út első állomása Wadowice volt, Szent II. János Pál pápa szülővárosa. A szentté avatott pápa múzeumként működő szülői háza a Szentatya életét hozza a látogatókhoz közelebb.

A zarándokok a Szűz Mária-bazilikában – ahol Karol Wojtyłát 1920. június 20-án keresztelték meg – ünnepelték az első közös szentmisét Márfi Gyula veszprémi érsek vezetésével. Szentbeszédében a főpásztor felidézte a Szent II. János Pál pápával történt találkozásait, egyszerű, közvetlen, nyitott és érdeklődő személyiségét, hatalmas tudását, gondoskodását, amellyel az egész világra hatással volt.

A szentmisét követően a zarándokok a keresztelőkút mellett imádkoztak, majd érseki áldással indultak tovább a következő állomásra, az UNESCO Kulturális és Természeti Világörökségek Listájára is felvett Kalwaria Zebrzydowskára. A ferencesek által gondozott kegyhely évszázadok óta Lengyelország déli régiójának egyik vallási központja. Története a 17. század elejére nyúlik vissza, amikor Mikołaj Zebrzydowski krakkói vajda itt alapított kolostort és Krisztus szenvedésének emlékére több kápolnát építtetett a jeruzsálemi Kálvária mintájára. A kolostor a Mária-szentéllyel késő barokk építmény rokokó elemekkel, kerengőkkel tarkítva, bent pedig modernista díszítésekkel, számos értékes festménnyel. Az együtteshez 42 kápolna tartozik a híres „kálvária ösvényekkel”. A zarándokok körbejárták a kolostort és a templomot, majd továbbindultak Krakkóba.

Május 18-án Krakkó városában a zarándokok ellátogattak a történelmi lengyel-magyar emlékeket is őrző várba, a Wavelba, ahol a lengyelek nemzeti szentjének, Szent Szaniszlónak az ereklyéjét őrzik, de megtaláljuk Szent Kinga és Báthory István síremlékeit és ereklyéjét is. A zarándokok a Szent Szaniszló és Szent Vencel-székesegyház megtekintése után, délután az Isteni Irgalmasság-bazilikába mentek, ahol az Irgalmasság Anyja Nővéreinek Kongregációja rendházában megtekintették Szent Fausztina celláját, majd az 1942-ben Adolf Hyla által festett, a krakkói kolostor számára készült úgynevezett krakkói irgalmas Jézus-képet, és imádkozhattak Szent Fausztina ereklyéje előtt. Szent Fausztina nővér (1905–1938) kapta meg a kinyilatkoztatást az isteni irgalmasság terjesztéséről. A bazilikát 2002. augusztus 17-én szentelte fel Szent II. János Pál, aki ekkor az egész világot az isteni irgalmasságnak ajánlotta, Fausztinát pedig a 2000-es jubileumi évben avatta szentté.

A templom egyik érdekessége a bazilika alatti részben a különböző országokból érkező zarándokok számára tervezett öt kápolna, amelyek közül az egyik a magyar, Szentek közössége-kápolna. A kápolna teológiai-művészeti koncepcióját Puskás László görögkatolikus pap és festőművész dolgozta ki és készítette el feleségével, Nadiával együtt 2003 és 2004 között, mindezt a Monostorapátiban lévő otthonukban. A díszítés mozaiktechnikával készült, a képeken közös, lengyel-magyar szenteket és boldoggá avatottakat láthatunk, köztük a veszprémi Boldog Ilonát és a boldoggá avatásra váró litéri vértanú lányt, Bódi Mária Magdolnát. A Magyar Katolikus Egyház adományaként 2004. október 9-én szentelte fel Erdő Péter bíboros a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia számos tagjának jelenlétében.

A kápolnában bemutatott mise szentbeszédében Márfi Gyula érsek az isteni irgalmasságot párhuzamba állította a szeretet fogalmával. Az irgalmasság testi cselekedeteinek gyakorlásával a három szeretetfajta – erosz, fília, agapé – közül az agapét, a legmagasabb rendű szeretetet gyakorolhatjuk. Innen a Szent II. János Pál-templomba vezetett a zarándokok útja, amelyet 2013. június 23-án szentelt fel II. János Pál pápa volt titkára, Stanisław Dziwisz krakkói érsek. A templom a „Ne féljetek!” II. János Pál Központ épületegyüttesének a része. A papi kápolnában helyezték el az eredeti sírkövet, amely a lengyel pápa sírját fedte a római Szent Péter-bazilikában. A falakat mozaikok díszítik, amelyeket egy szlovén jezsuita szerzetes, Marko Ivan Rupnik tervezett.

A harmadik napon a zarándokok Lengyelország lelki fővárosába, Czestochowába utaztak, Jasna Gorára (Fényes Hegy). A hely nevét az 1382-ben ide települő és a kolostort alapító magyar pálos szerzetesektől kapta. A hagyomány szerint Szent Lukács apostol festette az itt található Fekete Madonna-képet. A főpásztor délben a jelenlévő atyákkal együtt ünnepi szentmisét mutatott be a kegykép előtt. E szentmiséhez csatlakoztak a hévízi zarándokok is. Elmélkedésében Márfi Gyula érsek a Szűzanya tiszteletéről beszélt. A kolostorral és környékével való ismerkedés után a késő délutáni órákban az Üdvözlégy elimádkozásával búcsúztak a zarándokok az Égi Anyától.

A hazatérés napján a Tátra lábához, Zakopanéba vezetett a zarándokok útja. A fatimai Szűzanya kegyszobrát Stefan Wyszynski érsek kapta Fatima püspökétől még az 1960-as években, amelyet a fatimai Szűzanya itteni kegyhelyén őriznek. A Szent II. János Pál pápa elleni merénylet megdöbbentette az itteni híveket is, és plébánosuk vezetésével elhatározták, hogy a Szentatya gyógyulásáért hálából megépítik a Fatimai Szűzanya templomát. Itt mutatta be hálaadásként a zarándokokkal együtt lévő papokkal a záró szentmisét Márfi Gyula érsek.

Forrás, fotó és videó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír