Tervezték a bözödújfalusi római katolikus templom megerősítését, a lakosság is támogatta a terveket, elkészült a statikai felmérés is – ám a több mint negyedszázada vízben álló épületmaradvány már nem bírta tovább, és vasárnap délután kettő és fél három között összeomlott, megadta magát a pusztulásnak.

See more at: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/31584-osszedolt-a-bozodujfalusi-templom#sthash.IhIoLeBX.dpuf

Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere a Maszol.ro érdeklődésére nagy szomorúságának adott hangot, elmondta, hogy két-három hete történt meg a statikai felmérés, akkor szóltak a szakemberek, hogy ez az „utolsó száz méter”.

                                     A porfelhő az omlás pillanatában

A polgármester szerint az elmúlt húsz évben többet kellett volna foglalkozni a templommal, a templom megmentésével, amely szimbóluma lett a falurombolásnak, egy közösség megszűnésének. „Nem tudom megmondani, hogy most mi lesz, mit tehetünk, csak azt tudom, hogy nagyon-nagyon elszomorít az, ami történt” – fogalmazott az elöljáró.

                                                           Ez maradt...

Bözödújfalu a Ceausescu-rezsim falurombolásának lett az egyik áldozata. Az ott lakó közösséget azzal, hogy víztározót építettek, felszámolták, kiköltöztetve, házaikat hátrahagyva a közeli Erdőszentgyörgyön telepedtek le zömében, de sokan költöztek Székelyudvarhelyre, Marosvásárhelyre is.

                                                       Ez maradt...

A falut a Bözödről a Küsmöd-patak völgyébe települt családok alapították, első okiratos említése 1566-ból származik. Már a középkorban volt temploma, melynek híressége a bözödújfalusi Madonna volt. Helyette 1740-ben fatemplomot, majd 1784-ben kőtemplomot emeltek. A 17. századtól a szombatosok felekezetének egyik fő helye volt a település. Itt éltek az utolsó erdélyi szombatosok, míg 1868-ban zömük a zsidó hitre tért. Maradékaikat a németek koncentrációs táboraiban pusztították el. A falut 1910-ben még 679-en lakták, túlnyomórészt magyarok. 1939-ben építeni kezdték ortodox templomát, de 1990-ben lebontották. A faluban a sokféle felekezetű közösség a sokszínűséget, a toleranciát is jelképezte.

Míg a katolikus templom víz alá került, amikor 1988-ban elárasztották a falut, az unitárius templom szerencsésebbnek bizonyult. A polgármestertől megtudtuk, annak a köveit nagyrészt elhordták, de van még esély a megmentésére. A katolikus templomon a víz dolgozott, „csoda, hogy még eddig is kibírta” – mondta Csibi Attila.

A falu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és a Tanorokba helyezték át, ahol minden év augusztusának első szombatján falutalálkozót tartanak.

Az egykori falu emlékét márványtábla őrzi, amelyen a lakosok nevei és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll:

„A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma."

Fotó: Máté Zsuzsa

Magyar Kurír