A debreceni Szent László domonkos templomban január 21-én ünnepi szentmise keretében zárták le a domonkos rend alapításának 800. évfordulójáról megemlékező jubileumi évet. A szentmise főcelebránsa Leszkovszky Pál domonkos volt, a szentbeszédet Tokodi László domonkos mondta.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Leszkovszky Pál köszöntőjében rámutatott: bár a modern hírközlő eszközök segítségével bekapcsolódhatunk a rend jubileumi évének szintén január 21-én Rómában zajló záró eseményeibe, ahhoz leginkább mégis a Krisztus keresztáldozatát megjelenítő ünnepléssel, azaz a szentmisével lehet csatlakozni.

Tokodi László szentbeszédében felidézte a rend alapításának történetét. 800 évvel ezelőtt, 1217. január 21-én III. Honoriusz pápa Gratiarum omnium largitori kezdetű bullájával hivatalosan elismerte és megerősítette Szent Domonkost és toulouse-i testvéreit abban, hogy teljesen a prédikációnak éljenek: azaz prédikátoroknak nevezte őket.

A pápai bulla már csak azért is érdekes, mert megváltoztatták a szövegét – emelte ki a szónok. – Szent Domonkos követelte, hogy az eredeti szövegben szereplő praedicantibus szót, mely prédikálókat jelent, változtassák meg praedicatoribusra, mely prédikátorokat jelöl. Az első a tevékenység felől közelíti meg az embert, a második pedig egyszerűen kimondja a személy lényegét, önazonosságát, hogy kicsoda is ő. Mert amikor valaki domonkossá válik, akkor az egész lényege, személye, személyisége válik prédikálássá, és nem csak a beszéde.

A pápa a prédikátor testvéreknek elrendeli, hogy hirdessék az evangéliumot, az Isten igéjét, mert ezáltal bocsáttatnak meg a bűneik. Az evangélium hirdetése úgy jelenik meg, mint bűnbánati cselekedet, mint a vezeklés egy formája – mondta a domonkos szerzetes. – Sajnos a domonkosok is bűnös emberek, de pont ezért hirdetjük az evangéliumot, mert ezáltal bocsáttatnak meg saját bűneink. Az evangélium hirdetésének bűnbocsátó hatalma van!

Tokodi László emlékeztetett a szentmisében felolvasott szentírási részre: „Amikor Jézus meghallotta, hogy Jánost fogságba vetették, visszatért Galileába. Elhagyta Názáretet, és a tengerparti Kafarnaumban telepedett le, Zabulon és Neftali vidékén, hogy beteljesedjék amit Izajás próféta mondott: »Zabulon földje és Neftali földje, a tenger útja, a Jordán vidéke, a pogányok Galileája: A sötétben lakó nép nagy fényt lát, és fény virrad a halál honában s árnyékában ülőkre«. Ettől kezdve Jézus tanítani kezdett. Ezt hirdette: »Térjetek meg, mert elközelgett a mennyek országa!«”(Mt 4,12–16).

Jézus, a világ világossága, pont a legsötétebb helyekre ment el. Szent Domonkos is mint csillag világított az evangélium fényével a bűn sötétsége uralta helyeken. És mindnyájan erre a világításra kaptunk meghívást az evangélium hirdetése által. Adja Isten, hogy képtelenek legyünk nem hirdetni az evangéliumot, hogy másokkal együtt eljussunk az örök világosság országába – zárta homíliáját Tokodi László.

A szentmise végén összefoglalták a debreceni domonkos plébánia jubileumi eseményeit. Köszönetet mondtak mindazoknak, akik munkájukkal és imáikkal segítették a jubileum programjainak szervezését és lebonyolítását, különösen is Havas Lászlónénak, Molnár Anitának, Bécsiné Kléri Ágotának és Lengyel Bélának, akik a legnagyobb részt vállalták a feladatokból. Ők köszönetképpen egy-egy egyedi készítésű domonkos rózsafüzért, valamint virágot kaptak ajándékba.

A jubileumi év most hivatalosan bezárul, de lesz folytatása, lesznek rendezvények még ebben a szellemiségben – mondta búcsúzóul Tokodi László. – Bízunk abban, hogy voltak, akik most indultak el a hit útján, vagy ezután indulnak el a mi közösségünk közvetítésével. A rend jubileumi imája gondolatával zárom az ünnepet: „… Amikor erre a jubileumra emlékezünk, arra kérünk, irgalmas Istenünk, hogy leheld újra belénk a feltámadt Krisztus Lelkét, hogy hűségesen és örvendezve hirdessük a béke evangéliumát!”

Forrás: Domonkosok.hu

Fotó: Szent László domonkos plébánia

Magyar Kurír