Január 6-án ünnepi szentmisében adtak hálát a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Asztrik-évéért a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyházban. A szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek volt, a szentbeszédet Antal Géza pécsváradi apát-plébános mondta.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A szentmise kezdetén Bábel Balázs érsek hangsúlyozta, hogy Asztrik érsek tisztelete az emlékév zárása után is folytatódik, és a hívek kérhetik Kalocsa szentként tisztelt első érsekének a főegyházmegyéért való közbenjárását. A főpásztor elmondta, hogy a székesegyház számára legutóbb két harangot öntettek, egyik neve „Deo Gratias”, s a másiké: „Asztrik emlékére”.

Bábel Balázs köszöntötte a székesegyházban megjelenteket, elsőként a pécsváradi vendégeket, élükön Antal Géza apát-plébánossal. Asztrik érsek Pécsváradról, az általa alapított bencés apátságból érkezett egykor Kalocsára.

Antal Géza homíliájában Szent Ágostont idézte: Isten az Őt keresőket azzal jutalmazza, hogy engedi, hogy rátaláljanak a szívükben. „Akik rossz szándékkal keresik, nem találhatják meg – hangsúlyozta a plébános – Érdekes módon, a sorrend megfordításával mutatja ezt be Kunszery Gyula Akik a gyermeket keresték című versében. Aztán eltelt ezer év, s mint a bölcsek, hosszú útra, ismeretlenbe indultak Csehországból: Asztrik apát és társai. Ők nem Krisztust keresték – már ismerték Őt és szívükben hordozták. Ők az embereket keresték, akik reményeik szerint majd általuk találják meg az Urat.

Asztrik Szent Adalberttel együtt Itáliából először Csehországba ment, mondja a krónika, ahol a brewnowi bencés apátság apátja, de inkább atyja, mint elöljárója lett. Innen Szent István, — aki később Magyarország első királya volt, s azt kívánta, hogy szent életű és kiemelkedő műveltségű férfiak könnyítsék meg népének a katolikus hitben való gyarapodását — Magyarországra hívta. Asztrik néhány szerzetestársával engedelmeskedett a hívásnak. A király, aki nagyon szerette a szerzeteseket, barátságosan és a legnagyobb tisztelettel fogadta őket, s kedvére volt a jámborságuk. Nagyon kérte őket, hogy alattvalói üdvösségének és lelki gyarapodásának szenteljék magukat.

Asztrik első apátja lett a Pannónia Szent Hegyén – Pannonhalmán – épült bencés kolostornak. Vándorútja azonban nem ért itt véget. Szent István kívánságára Magyarország déli vidékeinek lakóit segítette keresztény hitre a pécsváradi kolostor első apátjaként. Az udvarházat, melyből a kolostor kialakult, a hozzá tartozó 41 falu népével együtt Szent István király adta át térítés céljára a Szent Benedek Rendnek: Szűz Mária és Szent Benedek tiszteletére apátságot alapított 998-ban, a Koppány-felkelés leverése után, de még trónra lépése előtt. Pécsvárad első apátja Asztrik lett.

A történetíró így emlékezik meg erről: »Miután Asrik apátot övéivel együtt tisztelettel befogadták, a Vas-hegy lábánál egy Szent Benedek atyáról elnevezett kolostort épített, ahol mindmáig virul a szerzetesi gyülekezet a Regula rendjében, s mivel a szent fejedelem adományai folytán bővelkedik a fenntartásához kellő mulandó javakban, nincs másra szüksége, csak arra, hogy az övéi és mások lábát az evangélium szerint mindennapos könyörgések és könnyek között megmosogassa.« 

Valóra váltva a bencések jelmondatát: »Imádkozzál és dolgozzál!« – a kolostor ispotályában gyógyulást nyerhettek a betegek, a gyógynövény–kert pedig alapja lett a magyar gyógyszerészetnek.

Az út folytatódott, a következő állomás Kalocsa volt. Az egyházmegye első érsekeként az ország nagyon súlyos ügyeivel Rómába küldték, és Szilveszter pápánál oly sikerrel végezte küldetését, hogy a pápa angyali intéstől indítva, arany koronát, apostoli királyi címet és apostoli keresztet küldött, miként Szent István kérte tőle.”

„Asztrik szent életének példájával szüntelenül a lelkek üdvösségéért fáradozott. – folytatta Antal Géza. A püspökségből önmagának sem tiszteletet, sem hasznot nem akart szerezni, hanem boldogságát Isten dicsőségében és a bárányok javában kereste. Az árváknak atyja, a szorongatottaknak menedéke volt. Méltó, hogy halála után tiszteljék azok, akiket az égre érdemes életre tanított a földön. Az emlékév bezárása nem jelentheti azt, hogy amit egy éven keresztül felidéztek, ünnepeltek, azt most a fiók mélyére lehet süllyeszteni, nem kell vele foglalkozni tovább. Ellenkezőleg! Szívünkbe zárva, megőrizve és továbbadva kell ápolnunk a szent apát, érsek buzdító példáját, hogy mi is mindenkor Krisztus követségében járjunk.”

Az apát-plébános elmondta, hogy mindig megrendítő számára a volt kolostor templomában imádkozni, ott, ahol Asztrik apát is imádkozott. „Évek óta adventben a hajnali szentmiséket abban az ősi várkápolnában imádkozzuk, ahol ezer évvel ezelőtt a bencés szerzetesek énekükkel dicsérték az Urat. Igaz, Asztrik pécsváradi apát személye mindmáig nem töltött be komolyabb szerepet Pécsvárad életében. Úgy vagyunk vele, mint általában a történelmi eseményekkel: tudunk róluk, el tudunk mondani évszámokat, háborúkat és békekötéseket, építkezéseket és rombolásokat, de ezek nincsenek hatással mai életünkre. Ezen szeretnék változtatni.”

„Asztrik apát életének alapos megismerésével, buzgó hitének elsajátításával, másokért végzett kitartó munkájának utánzásával, emberi nagyságának méltó tiszteletével szeretném megújítani azok életét, akik számára a szentek tisztelete egyet jelent példájuk követésével, mert nekünk is szentté kell lennünk, hiszen Isten akarata az, hogy szentek legyünk. S hogy miként leszünk szentté, azt most legrövidebben a bencés jelmondattal fogalmazzuk meg: Imádkozzál és dolgozzál!”

Az ünnepi szentmise végén Bábel Balázs érsek átadta Antal Gézának a pécsváradi plébánia számára adományozott Asztrik-ereklyét. Az érsek megjegyezte, most, amikor a csontereklye Pécsváradra kerül, éppen negyven esztendeje, hogy hazánkba hozták a Szent Koronát az Egyesült Államokból.

A Szent Koronát Magyarországra hozó főpapra emlékezve az Asztrik-évet Bábel Balázs érsek 2017. január 6-án nyitotta meg azzal a céllal, hogy Kalocsa első érsekének életpéldáját széles körben megismertessék. Az ünnepi évben zarándoklatot szerveztek Kalocsára a főegyházmegye esperesi kerületei, november 12-én pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai mutattak be ünnepi szentmisét a főszékesegyházban.

Fotó: Lambert Attila

Körössy László/Magyar Kurír