A június 5-i, vasárnap délelőtti szentmisén Ferenc pápa szentté avatta Maria Elisabeth Hesselbladot, a brigittinák új ágának alapítóját, aki zsidó származású üldözötteket mentett a II. világháború alatt.

2016. június 5-én került sor Boldog Hesselblad Mária Erzsébet, a brigittinák újraalapítója szentté avatására, aki több mint hatvan zsidó származású ember életét mentette meg a II. világháború alatt, amikor a rend római anyaházában bújtatta őket.

2015. december 14-én Ferenc pápa jóváhagyott egy újabb, a svéd nővér közbenjárásának tulajdonított csodát, így szabaddá vált az út Mária Erzsébet nővér szentté avatása felé.

Maria Elisabeth Hesselblad evangélikus családban született Svédországban 1870. június 4-én, ötödik gyermek volt a tizenhárom között. Hogy családját támogatni tudja, 1888-ban az Egyesült Államokba utazott munkát keresni. A New York-i Roosevelt kórházban ápolónőnek tanult, közben szegény családokhoz járt beteget ápolni. A gondozottjai révén került mély kapcsolatba a katolikus hittel, végül 1902. augusztus 15-én feltételes keresztségben részesült a vizitációs nővérek washingtoni rendházának kápolnájában.

Ezután Rómába zarándokolt, ahol a bérmálás szentségében részesült, és ellátogatott Svéd Szent Brigitta hajdani római lakhelyére, ami nagy hatást gyakorolt rá; bizonyossá vált benne, hogy a keresztények egységéért való munkának kell szentelnie életét. Emellett a betegek gondozását is alapvető feladatának tekintette. X. Piusz pápa 1906-ban engedélyezte, hogy letegye a brigittinák fogadalmát; 1911-ben új ágat alapított.

A II. világháború idején Mária Erzsébet nővér a római Piazza Farnesén álló anyaház elöljárónője volt. Egy olasz zsidó férfi, Piero Piperno tett tanúságot egy másik nővér szenttéavatási perében a brigittinák zsidómentő tevékenységéről; elmondta, hogy családja tizenhárom tagjával együtt a nővéreknél bujkált hat hónapon keresztül, amíg a szövetségesek fel nem szabadították a várost. Egy dolgot nem értett annak idején: hogy a nővérek ugyanúgy segítették a fasiszta családokat is, nem tettek különbséget a rászorulók között; mára azonban megértette a döntésük okát, a valamennyi üldözöttel vállalt szolidaritást.

Maria Elisabeth Hesselblad a II. világháború után is sokoldalúan segítette a szegényeket és a faji megkülönböztetés áldozatait; békemozgalmat kezdeményezett katolikusok és nem katolikusok részvételével, megsokszorozta ökumenikus erőfeszítéseit, és sokak megtéréséhez járult hozzá. A római vikariátus szinte rögtön a halála után kezdeményezte boldoggá avatását – írja róla a Magyar katolikus lexikon.

Mária Erzsébet nővért II. János Pál pápa avatta boldoggá 2000-ben, a Jad Vasem, a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek Izraeli Emlékhatósága pedig 2004-ben a Világ Igaza kitüntető címben részesítette zsidómentő tevékenységéért.

Forrás és fotó: Catholic Herald

Magyar Kurír
(vn)