Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Lélekben egyben lenni, lelkileg feltöltődni gyűlt össze több ezer zarándok pünkösdvasárnap Gyimesbükkön, a történelmi Magyarország legkeletibb településén. Ünnepi szentmisét mutatott be Salamon József gyimesbükki plébános – tájékoztat a romkat.ro
A találkozó középpontjában a 250 évvel ezelőtt történt madéfalvi veszedelem és azt követően bujdosni kényszerülő székelyek kálváriája állt.
Az ünnepi szentmise előtt a száz éve, 1914-ben kirobbant első világháború, illetve a hetven éve, 1944-ben kezdődött második világháború ütközeteiben – a környező hegyekben – elhunyt több száz hősi halottra emlékeztek, majd a kontumáci templommal szemben álló, Hitünk Kapuja és a magyarság megmaradását szimbolizáló oszlopok előtt elmélkedtek. Ezt követően Balla Imre gyimesi lelkész az erre az alkalomra elkészült, Xántus Géza képzőművész által festett, közszemlére kihelyezett Gyimesi Boldogasszony-oltárkép üzenetét osztotta meg a jelenlévőkkel.
Az ünnepi szentmisét Salamon József gyimesbükki plébános mutatta be. prédikációjában a Szentlélek ünnepéről, ennek fontosságáról beszélt, majd három híres egyházi személyiség életpéldáját vázolta fel: a Moldvába menekülő székelyek lelki gondozását vállaló Zöld Péter páterét; a 65 évvel ezelőtt a Gyimesekben bérmakörúton lévő Márton Áron püspökét, illetve a negyven évvel ezelőtt, a kommunizmus sötét éveiben Gyimesbükkön templomépítésbe kezdő Dani Gergely plébánosét.
A szentmisét közel egyórás előadás követte, amely a madéfalvi
veszedelem után született népcsoportok énekeiből és táncaiból adott
ízelítőt. A Kóka Rozália által rendezett előadás során színpadra lépett a
Madéfalvi Dalkör, a gyimesbükki hagyományőrzők, a pusztinai
Hagyományőrző Együttes, Nyisztor Ilona, Fábián Éva és Sebestyén István
népdalénekesek és a bukovinai székelyek képviseletében a dél-dunántúli
Palotabozsoki Dalkör. Az Illés házaspár táncolt, Kóka Rozália pedig idős
bukovinai székelyektől gyűjtött, Mária Trézsi (Mária Terézia) idejéből
hátramaradt meséket adott elő. Az előadás végén közösen elénekelték a
madéfalvi éneket, a Nekünk a legszebbik estét... kezdetű népdalt.
A
Sebő-együttes megzenésített verseket adott elő. Tinódi Lantos
Sebestyéntől Weöres Sándorig válogattak a magyar költészet
gyöngyszemeiből. Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes gyakori vendég a
Gyimesekben. Édesapja, Sebő Ödön főhadnagy vezette 1944-ben a magyar
csapatokat az oroszok elleni harcokban; az ellenség gyűrűjéből való
kitörést nagysikerű, A halálra ítélt zászlóalj című könyvben örökítette meg.
Az idei gyimesbükki ünnepet az egykori határtól pár méterre álló, felújított vasúti őrház elé érkező, a Székely Gyorsot és a Csíksomlyó Expresszt vontató mozdonyok fogadása zárta. Beszédet mondott Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató, helytörténész, vállalkozó és Görbe Vilmos gyimesbükki polgármester. A jelenlévők Antal Tibor népdalénekessel közösen énekelték el a Boldogasszony Anyánk egyházi éneket és a Székely himnuszt – írta a szekelyhon.ro-n megjelent összefoglalójában Dobos László.
Az 1764-ben történt madéfalvi székelymészárlást követően Moldvába menekült székelyek 1777 és 1786 között öt magyar falut alapítottak Bukovinában – kettőt erős vallásosságukról (Istensegíts, Fogadjisten), kettőt a számukra kegyelmet kieszközölő gróf Hadik András erdélyi királybiztosról (Hadikfalva, Andrásfalva), egyet II. Ferencz József császárról (Józseffalva) neveztek el.
A nehéz körülmények között élő bukovinai székelyek sorsának rendezése többször került a magyar kormány figyemének középpontjába, ugyanis több hullámban vándoroltak el a világ minden tájára.
A történészek a bukovinai székelyek négy főbb áttelepülési mozzanatát jegyezték fel: elsőként 1883-ban 3520 bukovinai székely települt le Belgrád közelében, ők az al-dunai székelyek; egy második csoport a XIX. század végén, illetve a XX. század elején Déva környékére költözött, ahol megalakult többek között Csernakeresztúr és Sztrigyszentgyörgy; egy harmadik, kisebb csoport 1905-ben Marosludas környékén telepedett le. A negyedik csoport hazatelepítése 1941-ben történt, amikor 13198 bukovinai székelyt és 1000 moldvait telepítettek le Bácskában.
A pünkösdi napokban A Hazatérés Bukovinából, 1941 című fotókiállítást is megnézhették a zarándokok, amely negyven korabeli fényképen mutatta be a bukovinai székelyek 1941-es letelepítését Bácskában. A kiállítást Kóka Rozália Magyar Örökség Díjas előadóművész nyitotta meg június 7-én.
Magyar Kurír
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!