Congregatio Hungarica O.S.B. (Ordinis Sancti Benedicti)

A közösség hivatása:
oktató, nevelői tevékenység, lelkipásztori szolgálat, kultúrális tevékenység.

A bencés szerzetesség életét Szent Benedeknek (480-527), a nyugati szerzetesség pátriárkájá-nak Regulája, valamint a koronként megújított rendi szabályzat határozza meg. A középkorban az egész Európában elterjed bencés szerzetesség 996-ban jutott el hazánkba, a prágai Břevnovból, Szent Adalbert püspöknek bencés kolostorából. Hazánkat a keresztény Európába bekapcsoló Géza fejdelem az akkori hagyomány szerint Szent Márton születési helyének közelében alapította meg az ő oltalma alá helyezett és róla elnevezett monostort. Szent Márton monostorát a 19. század elejétől nevezik Pannonhalmának.

Szent István 1001-ben, a templom felszentelése alkalmával gazdag adományokkal és a monte-cassinoi anyakolostor kiváltságaival látja el az apátságot. Az első századokban alapvető volt a missziós gondolat, a monostor részvétele az ország kereszténnyé tételében. Szent Márton monos-tora a 13. század első felétől hiteleshely is. A királyoktól alapított monostorok mellett alakultak un. nemzetségi kolostorok is. A 14-15. században részben a vagyon miatt világi apátok, kommendátorok kezére került a kolostorok vezetése, és ez a fegyelem hanyatlását hozta magával. A 16. sz elején a Tolnai Máté főapát által elindított reformtörekvések a politikai helyzet alakulása miatt eredménytelenek maradtak. Mégis 1510-től létezik a magyar bencés kolostorok közössége, a bencés kongregáció. A török háborúk idején az összes bencés kolostor elnéptelenedett.

1639-ben III. Ferdinánd visszaállítja a bencéseket Pannonhalmán és 1786-ig, a II. József féle feloszlatásáig tartott a magyar bencés élet második korszaka, a barokk korban Pannonhalma mellett Bakonybél, Tihany és Dömölk tartoznak a kongregációhoz. A szerzetesi élet ápolása mel-lett a lelkipásztori munkából is kiveszik részüket a szerzetesek. Ez elsősorban a bencés birtokokon folyik szervezetten. A barokk építészet kiemelkedő emléke az ebédlő.

II. József császár feloszlatási rendelete után 16 évvel tér vissza 40 bencés az ősi monostorba, hogy a király által előírt feltételeket, a középiskolai tanító és nevelő munkát vállalja. Ettől kezdve a "praedicate" (hirdessétek az evangéliumot) helyett a "docete" (tanítsatok) a szerzet munkaköre. A 19. század olyan jelentős építkezések kora is, mint a torony, a könyvtár, a templom felújítása stb. Kialakul a pannonhalmi főapát mint egyházmegyével rendelkező főpásztor jogköre. A század második felére megvalósul egy nívós iskolarendszer: Győr, Sopron, Kőszeg, Pápa, Esztergom, Komárom városokban középiskolák; továbbá 1923-tól Budapesten, majd 1939-től Pannonhal-mán, végül 1945-től Csepelen.

Az 1948-as államosítás minden iskolát kivett a szerzet kezéből. 1950-ben visszaadta a pannonhalmi és a győri iskolát.
A rendszerváltozás óta eltelt tíz évben a pannonhalmi Bencés Gimnázium és Diákotthon épületében és berendezésében is megújult. Megváltozott személyi feltételek (bencés és világi tanárok, nevelők) között végzi oktató-nevelői munkáját. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Diákotthon épülete is kibővült a 102 diáknak helyet nyújtó diákotthonnal, új kápolnával a tetőtérben és új ebédlővel. Pannonhalmán és Győrött az oktató-nevelői munka szerkezete is változik. Tizenkét éves korban, hetedik osztályba is vesznek fel diákokat és így párhuzamosan létezik hat és négy osztályos gimnázium mindkét intézetben. A budapesti Szent Benedek Bencés Általános Iskola és Gimnázium a Bencés Diákszövetség egy csoportjának kezdeményezésére jött létre, amely az intézmény működtetését is vállalta. A rendtől erkölcsi támogatást kaptak.

A ferences és piarista teológiai főiskolákkal - az állami integrációs normák figyelembevételével - létrejött a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola. A Sapientia 2000. január 8-án tartotta ünnepélyes megnyitóját. Az elmúlt időszakban a Pannonhalmi Szent Gellért Hittudományi Főiskola a Női Szerzetes elöljárók Konferenciájának kérésére létrehozta Budapesten a Sophia kihelyezett főiskolai tagozatot, amely a fiatal szerzetesnők képzését biztosítja. A főiskola tanárai az elmúlt években (1992-1998) a budapesti Tanulmányi Házban és Komarnoban hitoktatóképzői kurzust vezettek.

1972-től a megújított szabályzat szerint a Magyar Bencés Kongregáció keretébe tartozik a Săo Paulo-i Szent Gellért apátság. 1993-ban kapta vissza a rend a Tihanyi Apátság épületét. A lelkipásztori ellátást már 1989 óta bencések végzik. Tihany függő perjelség újoncfelvételi joggal. Az ott élő bencések részt vállalnak a környék lelkipásztori munkájában is. Az apátsági épület kívül és belül megújult: tetőtér, kápolna, könyvtár, királyszoba, vendégház készült az elmúlt években.

Az 1998. május 23-án tartott Általános Káptalan határozata értelmében a rend az egykori Bakonybéli Apátság épületében új függő perjelséget hozott létre. Az ott élő szerzetesek önellátásra törekszenek, a szerzetesi életkeret mellett kézművességből igyekeznek előteremteni megélhetésük alapjait. Részt vesznek a hívek lelkigondozásában is (plébániai munka, hitoktatás, Szociális Otthon).

1992. május 22-én a Szent Benedek Lányainak Társasága (Tiszaújfalu) felvételt nyert a Bencés Konföderációba. Később a Szentszék, önállóságának megtartása mellett, a Társaságot a Magyar Bencés Kongregációhoz aggregálta. A nővérek számára előbb egy ideiglenes kisebb ház, majd 1994-re új monostor épült Tiszaújfalun.

A Területi Apátság 15 plébániáján rendszeres lelkipásztori, hitoktatói munka folyik. Az egyházközségek, de más egyházmegyék lelkipásztori munkáját van hivatva szolgálni a ménfőcsanaki Árpádházi Szent Margit Evangelizációs Centrum, továbbá ifjúsági munkára alkalmassá vált a pannonhalmi Boldogasszony Háza. A Soproni Bencés Templomban állandó lelkész működik. A rend szándéka, hogy idősek számára otthont, szociális szolgáltatást (konyhát, idősek napközijét) alakítson ki.

1986-ban a rend saját vezetése alá vonta a szerzetesek számára 1950-ben létrehozott Állami Szociális Otthont Pannonhalmán és Szent Adalbert Otthon néven tovább üzemelteti. Ma is 69 idős szerzetesnek, szerzetesnőnek és néhány világinak ad utolsó menedéket. A Bakonybéli Apátság épületében 1950-től működő Bakonybéli Szociális Otthon irányítása is a Kongregáció feladata. Győrszentiváni központtal 1991-től működik az Egyházmegyei Karitász Szervezet.

1991-ben a rend létrehozta a Bencés Kiadót, amelynek célkitűzése, hogy bencés lelkiségi könyveket adjon ki, amelyek hosszú évtizedekig hiányoztak a magyar keresztény életből. 1993. húsvétján újraindult a Pannonhalmi Szemle, a megváltozott történeti helyzetben megváltozott profillal. Célkitűzése, hogy ápolja a keresztény hit és kultúra közti párbeszédet.

1996-ban, Pannonhalma millenniumi esztendejében, március 21-én, Szent Benedek ünnepén kezdődött a megemlékezés és ünnepségsorozat, amely november 11-én, Szent Márton ünnepén fejeződött be. Az év csúcspontja II. János Pál pápa látogatása volt szeptember 6-án. A keresztény egység napját, amely az egyház nemzetek feletti küldetésének elérendő eszményét mutatta fel, megtisztelte jelenlétével II. Senuda kopt pápa. A főapátság vendége volt az elmúlt években Bartolomeosz konstantinápolyi és II. Alexij moszkvai pátriárka is. A millenniumi év Pannonhalma épületegyüttese számára kiemelkedő és nagyon fontos eseménye volt, hogy az UNESCO 1996. december 7-én az "ezeréves főapátságot" a világörökség részének nyilvánította.

Egyházjogi státusza:
pápai jogú férfi szerzetes intézmény (monasztikus kongregáció).

A közösség magyar központja:
Pannonhalmi Főapátság
Dr. Várszegi Asztrik OSB püspök, pannonhalmi fő apát
Cím: 9090 Pannonhalma, Vár 1.
Tel.: (96) 570-115
Fax: (96) 570-116;
E-mail: hivatalosb.hu

Bencés Rendház Budapest
(tanulmányi ház, pasztoráció, hitoktatás)
Cím: 1112 Budapest, Péterhegyi u. 67.
Tel.: (1) 227-5725
Fax: (1) 227-5726

Szent Mór Perjelség Győr
(rendház, pasztoráció, oktató-nevelő munka)
Cím: 9022 Győr, Széchenyi tér 8-9.
Tel.: (96) 513-030
Fax: (96) 513-041

Tihanyi Apátság
(lelkipásztori szolgálat, kulturális tevékenység)
Cím: 8237 Tihany, I. András tér 1.
Tel.: (87) 538-200
Fax: (87) 448-650

Szent Mauríciusz Cella
(lelkipásztori szolgálat, kézműves tevékenység)
Cím: 8429 Bakonybél, Szent Gellért tér 1.
Tel/Fax: 88/461-484

 

Ötszáz éves a Magyar Bencés Kongregáció Szerzetesi tanulmányi napokkal és ünnepi szentmisével ünnepelte fennállásának ötszázadik évfordulóját a Magyar Bencés Kongregáció. Augusztus 3-án Pannonhalmán szentmisében adott hálát a magyarországi bencés közösség az elmúlt ötszáz évért – tájékoztatott az eseményről Dejcsics Konrád OSB.

Az augusztus 4-én Pannonhalmán, 5-én Győrött tartott találkozón a kongregáció előtt álló lehetőségekről és kihívásokról tartottak megbeszéléseket a magyarországi bencések. A Pannonhalmán tartott hálaadó szentmisében a kongregáció hatvan, ötven és huszonöt éve felszentelt szerzetes papjai is hálát adtak hivatásukért.

Ötszáz évvel ezelőtt, 1514. június 1-jén adta ki X. Leó pápa bulláját, amelyben Ulászló király, valamint Tolnai Máté pannonhalmi apát és konventje kérésére megerősítette a magyarországi királyi alapítású apátságok közösségét, amelyek „a bencés rend örök fenntartása céljából, felbonthatatlan testvériséggel és szívélyes egyetértéssel” unióba léptek. Egyszersmind kijelentette, hogy az Apostoli Szentszéknek közvetlenül alávetett Szent Márton monostora az ország bencés apátságainak a feje, s ezért apátját a főapát elnevezés illeti. A pápa 1518. február 26-án keltezett bullája már a Magyar Bencés Kongregáció szervezetét is meghatározta. Eszerint a magyar bencés apátságok egy testet és egy közösséget, „unum corpus et unam congregationem” alkotnak. A Magyar Bencés Kongregációnak jelenleg négy önálló monostora van, három Magyarországon, egy pedig Brazíliában.

A hagyománynak megfelelően augusztus elején megtartott szerzetesi tanulmányi napokon (Studia monastica) az összes hazai bencés közösség: Pannonhalma, Bakonybél, Tihany, Győr és Budapest szerzetesei jelen voltak. A pannonhalmi nap referátumaiban és megbeszéléseiben a bencés házak mai életét a vezetés, képzés, gazdaság, iskola és lelkipásztorkodás szempontjából mutatták be az előadók. A győri Szent Mór Bencés Perjelségben tartott második ülésnap témáját Jeremias Schröder, a német Sankt Ottilien Bencés Kongregáció prézes apátjának a monasztikus kongregáció működéséről írott gondolatai adták meg. Három munkacsoportban dolgoztak ki ajánlásokat a bencések, arra keresve a választ, miként lehet a kongregáción belül az azonos feladatkört ellátó testvérek számára találkozási fórumokat kialakítani; milyen módjai vannak a nehéz helyzetbe került közösségek támogatásának; valamint miként alakítható a közös kongregációs hagyomány.

A tanulmányi napok kezdetén, augusztus 3-án Pannonhalmán ünnepi szentmisében adott hálát az egész magyarországi bencés közösség az elmúlt ötszáz évért. Az ünneplés főcelebránsa Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát, a Magyar Bencés Kongregáció prézes apátja volt. Az ünnepi szentmisében emlékeztek meg a kongregáció papi jubileumot ünneplő tagjairól is. A jubilánsok közül jelen volt Bárdos Oresztész atya, akit hatvan éve, Horváth Ciprián, Pintér Ambrus és Korzenszky Richárd atya, akiket ötven éve, valamint Pór Bálint, Varga Mátyás, Szalóky Albert, Bartók Ferenc és Gergely Gellért atya, akiket huszonöt éve szenteltek pappá.

Az ünnepi szentmiséről és a tanulmányi napokról készült fotógaléria megtekinthető a Pannonhalmi Főapátság honlapján.

 

Fotók: Korzenszky Richárd OSB, Horváth Tamás

Magyar Kurír