Hogy Szent István felajánlása óta a magyar hívő nép nem szűnt meg a Szűzanyához fohászkodni és az ő oltalmát kérni, bizonyítja többek között, hogy bár munkanap volt, október 8-án mintegy 600 hívő kereste fel a radnai kegytemplomot. Az énekelve, imádkozva érkező keresztalják nem csupán a temesvári egyházmegye plébániáiról vagy filiáiból keltek útra, búcsújárók jöttek az anyaországból is: Szolnokról, Tiszaszékről, Békéscsabáról, a szeged-belvárosi plébániáról, Gyuláról, Magyarbánhegyesről, Csanádapácáról. A zarándoklaton részt vettek a Romániai Máltai Segélyszolgálat nagyenyedi filiájának, aradi fiókszervezetének és nagyszentmiklósi csoportjának tagjai.

Az ünnepi szentmisét Roos Márton temesvári megyéspüspök mutatta be Kondé Lajos nagyprépost, szeged-belvárosi plébános, valamint közel negyven lelkipásztor jelenlétében. A liturgia szónoka Böjte Csaba ferences szerzetes volt.

Az egybegyűlt zarándokok nevében Király Árpád marosi főesperes, arad-ségai plébános üdvözölte a lelkipásztorokat. „Égi Édesanyánkat énekkel, imádsággal köszönteni jöttünk Radnára, ahova ezúttal az aradi Csiky Gergely Líceumból és Békéscsabáról fiatalokat, tanulókat is hoztuk, hiszen fontos, hogy hitünk és magyarságtudatunk megmaradjon” – fogalmazott a főesperes.

Szentbeszédében Böjte Csaba szerzetes a magyar nép évezredes Mária-tiszteletét emelte ki, majd a radnai kegytemplomhoz kötődő történelmi eseményeket elevenített fel Erdély legidősebb lelkipásztora, Bíró Antal ferences szerzetes emlékeiből idézve. A második világháborút követően, 1949–1951 között a radnai rendház koncentrációs táborrá vált, a kommunista hatalom ugyanis ide deportálta az ország kolostoraiból a szerzeteseket és szerzetesnőket. Egy szűk cellában 16-an zsúfolódtak ösze. Antal atya és rendtársai akkor imában kérték a Szűzanya segítségét, hiszen nem tudhatták, milyen megpróbáltatások várnak még rájuk. Szűz Mária támogatását azóta is érezzük, példa erre a mai ünnep is, hogy ilyen nagy számban itt lehetünk, ebben a templomban. A Szűzanyát nem elég csodálni, őt mindannyiunknak követni kell – fogalmazott Böjte Csaba.

A szentmise után Király Árpád marosi főesperes és Blősz Attila csanádapácai plébános vezetésével hívek népes csoportja járta végig a kegytemplomban a keresztút stációit.

Az október 8-i ünneppel lezárult a máriaradnai bazilikához szervezett egyházmegyei zarándoklatok sora, a kegytemplom azonban továbbra is fogadja a csoportosan érkező búcsújárókat, turistákat.

Forrás és fotó: Nyugati Jelen

Magyar Kurír