A művek alkotói hódolatukat fejezik ki a Kisded és tiszteletüket édesanyja, Mária iránt, csodálatukat a szinte felfoghatatlan misztérium, Isten Fiának megtestesülése előtt. 

Dallos Sándor Karácsony éjjelén elbeszélésében felidézi Jézus születésének napját. December van, de az idő olyan, mintha március lenne, szokatlanul erős, meleg szél fúj. Az emberek szívébe beköltözik a szeretet, még a vadállatok is megszelídülnek, békésen sétálnak közöttük, ahogy azt az ószövetségi próféták jövendölték: így lesz a Messiás földre érkezésekor. A Betlehem felé vezető út megtelik vándorokkal, mintha az egész világ útra kelt volna, hogy szemtanúja legyen a mindent felülmúló csodának. S amikor a pásztorok, áhítattal a szívükben belépnek a barlangba, „az asszony a szalmán ült, arca sápadt volt, szeméből mennyei derű sugárzott, és a gyermekét szoptatta alázatosan. A férfi felettük állt, meghajtotta a fejét és úgy látszott, hogy imádkozott.”

Karácsony a szeretet-Isten megtestesülésének ünnepe, de a sötétség erői mindmáig mindig körülvették és -veszik az ünnepet. Tóth Béla Éjféli mise című novellájában a hírhedt betyár, Karikó és bandája kísérlik meg egy vidéki uradalom kirablását, kihasználva, hogy szinte az egész háznép az éjféli misén hódol a kisded előtt, a házban csak a gyermekágyban fekvő nagyasszony van, újszülött csecsemőjével, s néhány cseléddel. Kosztolányi Dezső A hamiskártyás elbeszélésében a börtönből szabaduló Cézár és felesége szívében sincs jelen Jézus Krisztus, az időt kisfiukkal együtt kártyázással töltik, s a szenteste nem összeköti, hanem szétválasztja őket, veszekedésbe torkollik, amikor a gyermek rájön, hogy az apja csal a játékban, még ha neki is akar kedvezni.

Az írások többségét azonban áthatja karácsony valódi lelkülete, kihozva az emberekből a legjobbat. Péczeli József Szép karácsonyeste című írása egy tanyasi, mélyszegénységben élő család külsőségekben szerény szentestéjét mutatja be, az ünnepi vacsora csupán néhány szem főtt krumpli, még karácsonyfa sincsen. Gazdag, idős házaspár érkezik, lányukhoz, unokájukhoz igyekeznek, de lerobbant az autójuk. Látva a számukra elképzelhetetlenül nyomorúságos körülményeket, „meleg bizsergést éreztek a szívükben… Hát ilyen egyszerű karácsonyest is van a világon? Egy cserép muskátli rózsafüzérrel… s egy ének.” Két külön világ, tengernyi szakadék választja el őket egymástól, feloldhatatlannak látszik az ellentét közöttük, mégis, a szegény család az irigység legkisebb jele nélkül, szeretetteljes szívvel fogadja a gazdag házaspárt, ők pedig beengedik a lelkükbe Krisztust, s a lányuknak, unokáiknak szánt ételt, játékokat odajándékozzák szállásadóiknak. A nyomorúságos viskó lakói csodaként élik ezt meg, a mennyből leszállt angyal valóságos jelenléteként, a földi javakban dúskáló házaspár pedig megtapasztalja a „jót tenni jó” mindenkor lélekemelő igazságát: úgy érzik, „ilyen szép karácsonyesténk még sohasem volt!”

Krúdy Gyula balladákat megidéző elbeszélésében – Ének a kis Pétörről –mintha egyszerre elevenedne meg Jób és a szegény Lázár története. A zsellérsorban élő Czecze Pétör szűkösen, de boldogan él feleségével és öt gyermekükkel. Összetákolt kis házikójukat tűzvész pusztítja el, de a családfő nem roppan össze, kemény munkával, bízva az isteni gondviselésben, új kunyhót épít fel maguknak. Ám a tragédia ismét lecsap a családra, az apa kedvenc gyermeke, kis Pétör angyalokkal álmodik egyik éjszaka, két nap múlva pedig magához szólítja az Úr. A férfi fájdalma leírhatatlan, s nem enyhül az idő múlásával sem. Elérkezik Szenteste napja, s a „havas, hideg” éjszakán Czecze Pétörék egy síró csecsemőt találnak az ajtójuk előtt. „Az angyalok pedig aranyos csilingeléssel kacagnak ott fenn, az égben. Czecze Pétörnek is elvitte a Kisjézus karácsonyi ajándékát.”

A kötet zárókölteménye, Babits Mihály Karácsonyi ének című fohásza sok lélek soha el nem múló, bizakodó kérését fogalmazza meg: „Szeress hát minket is, koldusokat!/ Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat/ Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk/ törékeny játékunkat, a reményt.”

Lelkünket emelő, szívünket a jóság felé megnyitó írásokat tartalmaz a Magyar karácsony, olyanokat, melyeknek többségéből valóban kiragyog a betlehemi jászolból sugárzó, egyetemes, mindenkire kiterjedő szeretet.

Szent István Társulat, 2014. 

Bodnár Dániel/Magyar Kurír