A külhoni magyar kultúrákat bemutató tavaszi napjait ötödször rendezte meg március 19-28. között a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara. A programsorozathoz harmadik éve kapcsolódtak a Veszprémi Érsekség kulturális intézményei – tájékoztat az egyházmegye.

Ebben az évben van Mindszenty József bíboros halálának 40. évfordulója. Az ő emigrációban töltött éveire emlékezik a Szaléziánum kamarakiállítása, amelynek megnyitójára március 19-én 17 órakor került sor. Ennek keretében Márfi Gyula érsek köszöntője után Kovács Gergely okleveles posztulátor tartott előadást, majd 18 órakor az Isten embere című, Mindszenty amerikai útjáról szóló dokumentumfilm első részét vetítették le. A filmet a Debrecen Tv szerkesztője, Vojtkó Ferenc mutatta be.

A nyugati magyar rádiósok közül kiemelkedik Szabó Ferenc jezsuita szerzetes, aki évtizedeken át a Vatikáni Rádió munkatársa volt. Ő volt az egyik szereplője annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amely a nyugati magyar rádióadásokról szólt. Szabó Ferencen kívül Szőcs Géza a Szabad Európa Rádióról, Soós Miklós és Szöllőssy Szabolcs az ausztráliai rádióadásokról beszélgetett március 20-án a Szaléziánumban.

Ebben az esztendőben  a katolikus egyház az egész világon a megszentelt élet évét és a szerzeteseket ünnepli. Így különösen aktuális volt a Szaléziánum programja, amely az emigrációba kényszerült szerzetesekről szólt. Március 24-én Soós Viktor Attila tartott előadást az egyházüldözés szervezeti kereteiről, ezt követően 17.30-tól pedig egy kerekasztal-beszélgetésre került sor a magyar szerzetesek a nagyvilágban témában. Ezen: Havasi József szalézi és Marton Bernát ciszterci szerzetesek vettek részt, a moderátor B. Varga Judit történész, szalézi munkatárs volt.

B. Varga Judit kérdéseire két különleges, küzdelmes emigráns szerzetesi életút képe bontakozott ki a hallgatóság előtt. Mindketten 1956-ban hagyták el az országot, és ami még közös volt sorsukban, hogy bár eltérő élethelyzetekben, de mindketten megtapasztalták a Gondviselés segítő jelenlétét szinte csodával határos menekülésük során.

Soós Viktor Attila előadásában az egyházüldözés szervezeti kereteiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy 1945 őszétől a kierőszakolt koalíciós kormányban a belügyminiszteri posztot a kommunista párt vette át, s ez meghatározta az egyházak léthelyzetét is. Már ekkor megfigyelték a püspököket s az összes szerzetesrendet, számos egyházi személy ellen büntető eljárást kezdtek, internálással, házi őrizettel, letartóztatással félemlítve meg őket. A szerzetesrendek feloszlatása kapcsán elmondta, hogy 1950-ben több mint tízezer szerzetes sorsa vált bizonytalanná, civil állami munkát kellett vállalniuk. Sokan elhagyták az országot, hogy ott folytassák tovább szerzetesi hivatásukat. Kádáréknak azonban maradt gondjuk az emigráltakra is. A megfigyelői/jelentői rendszer Nyugaton is, a tengeren túlon is működött mindenhol. Megpróbálták az emigrációban élőket is megosztani, hazahívni különböző trükkökkel, hogy azután itthon meghurcolják őket.

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír