Immár 24. éve gyűlnek össze a magyarok a Boldogságos Szűz Mária mennybevételének ünnepe alkalmából rendezett zarándokmisén az ausztriai Burgenland tartományban található Boldogasszony bazilikájában augusztus 15-én.

Az idei ünnepen a szentmisét celebráló aranymisés Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője köszönti a magyarországi és a határon túli magyar zarándokokat. Az esemény főszervezője Eőri Teréz.

A több száz éves magyar búcsújáróhelyen rendezett ünnepségen a rendszerváltozás óta egyre több magyar zarándok érkezik a templomba a hagyományos magyar zarándokmisére. A több országból összegyűlt magyar híveket a bazilika melletti ferences rendház nagytermében köszönti az aranymisés Kozma Imre a 13 órakor kezdődő szentmise előtt. Az aranymisés áldás után eléneklik a magyar himnuszt – tájékoztatta szerkesztőségünket Herczeg Dóra.

A vasfüggönyt már lebontottuk, ezért ünnepelhetünk mi magyarok újra, a 24. alkalommal az ősi magyar búcsújáróhelyen, Boldogasszonyfalván (Őrvidék), augusztus 15-én. Imádkozunk azért, hogy az ideológiai vasfüggöny is leomoljon” – mondta Kozma Imre. „Mária-tiszteletünk nemzeti jellegét a Szentszék is elismerte. XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet rendelt el. XII. Piusz pápa pedig október 8-át jelölte meg. Ez a nap naptárunkban Koppány napja is. A magyar léleknek van egy pogány és egy keresztény ősmintája. Mi újra és mindig Máriát választjuk. A Magyarok Nagyasszonyának tisztelete az üdvösséget adja, egy emberibb ország megteremtését segíti elő” – emlékeztetett rá a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője.

A Fertő tó keleti oldalán található Boldogasszony (Fraukirchen) különleges látványa a bazilika és apátság barokk épülete. 1324-ben Zenmária néven említik először Boldogasszonyt. Területén már az ókorban település volt. Mária kegyhelye már a XIII. században ismert volt. Régi temploma a XIV. században épült, ezt a török 1529-ben lerombolta. Mária-kegyképét 1661-ben ünnepélyes körmenettel hozták a fraknói várkápolnából, ahol az Eszterházyak tulajdonában volt. Az Eszterházy Pál által 1668-ban újjáépíttetett templomát és kolostorát 1683-ban a török ismét elpusztította. 1696 és 1702 között az olasz Francesco Martinelli tervei szerint bővítve építették fel újra a bazilikát. Burgerland egyetlen bazilikájának (basilica minor, 1990) eredetileg egy tornya volt, mely közvetlenül a felszentelés után ledőlt. Ebben égi jelet látva, a herceg két torony építését rendelte el.

A főoltáron látható középkori kegyszobrot Szent István és Szent László király hatalmas barokk szobra övezik. Közöttük látható a hársfából készült kegyszobor, 1240-ből. A kegyszobor feletti festményen az Atya, a Szentlélek, valamint Mária szülei, Joachim és Anna látható. A Szűz Mária-oltáron található a templom eredeti szentképe szoptató Madonnát (Maria lectans) ábrázol. A középkori mű csodálatos módon túlélte a templom 1529-es leégését, annak ellenére, hogy fára festették. A barokk keret alatt megfejtetlen középkori szöveg áll. Az egyik mellékoltár az 1456-os dicső nándorfehérvári diadal emlékét őrzi, ahova Kapisztán Szent János került, mint a keresztesek toborzója a török elnyomással szemben.

A gyönyörűen felújított bazilika látogatása ingyenes, és állandóan nyitva áll a hívők előtt. A régi híres búcsújáróhely tavasztól őszig egyházi gyűjteményes kiállításnak ad otthont a kolostor épületszárnyban, ahol egy kegybolt is található.

Magyar Kurír