„Néked ajánljuk, Szűzanyánk, a legszebb hónap alkonyát” – hangzik fel május estéin hazánk sok templomában a szép népének a loretói litánia elimádkozása után. Égi édesanyánkat köszöntjük májusban.

Hieronymus Wierix: A Szűz a loretói litánia szimbólumaival 

Egyházunk a Szűzanyának, Isten legszebb teremtményének ajánlja májust, a virágba borulás hónapját. Az Énekek éneke vőlegényének köszöntése méltó alapja tiszteletünknek: „Kelj föl, kedvesem, gyere szépségem! A föld színén immár virágok nyílnak” (vö. Én 2,10–12).

Először X. Alfonz, Castiglia királya kapcsolta össze májust a Szűz Mária személyével a 13. században – ilyenkor megkoronázta a Szűzanya képét, szobrát, és énekekkel magasztalta Máriát. Ez a májushoz kapcsolódó tisztelet kibontakozott szerte Európában; számos kiadvány jelent meg, és a pápák is jóváhagyták tanításaikkal, körleveleikkel. Egyre inkább elterjedt és általánossá vált, hogy a hívek litánia imádkozására gyűltek össze esténként.

A litánia kifejezés a görög litaneuó (könyörgök) szóból származik. A 7. századra alakult ki a mai formája: szándék – hívek válasza.

A loretói litánia a Boldogságos Szűz Máriát köszöntő és segítségül hívó imádság. A Párizsban fönnmaradt, 1200 körüli rímes litániára vezethető vissza, mely valószínűleg a bizánci szertartás akathiszt himnusza hatására készült. Mai formája a 16. századból származik: a fennmaradt adatok szerint nyilvánosan imádkozták Loretóban, a bazilikában lévő Szent Házban szombat esténként.

Nyomtatásban 1558-ban jelent meg Németországban, valószínűleg Kaníziusz Szent Péter kiadásában, aki Loretóban járva hallotta az imádságot. VIII. Orbán pápa a 17. század végén egyetemes használatra rendelte el a loretói litániát, a különböző helyi Mária-litániák helyett. XIII. Leó pápa ezt 1886-ban megerősítette.

A loretói litánia alapformája: 48 (12x4) invokáció, a Szűzanya 48 megszólítása. Ebből 13 Isten szűz anyját, 5 az erények hordozóját, 13 az ószövetségi előképekben jövendölt Máriát, 5 az oltalmazót, 12 a királynőt kéri: „Könyörögj érettünk!”

Mivel e litánia az Egyházban eleven valóság, újabb és újabb invokációi születnek – a II. vatikáni zsinat után például: „Egyházunk Anyja, könyörögj érettünk!” Ide kapcsolódik a Ferenc pápa által elrendelt ünnep, melyet pünkösdhétfőn ülünk meg: Szűz Mária, az Egyház Anyja kötelező emléknapja.

Az egyes invokációkról részletesebben a Magyar katolikus lexikon megfelelő címszavainál olvashatunk.

A loretói litánia magyar énekelt változatában (Éneklő Egyház 693–694., Hozsanna 199–200.) négy invokáció után ismétlődik a „Könyörögj érettünk!” kérés.

Hazánkban május minden estéjén imádkozzák a legtöbb templomban e litániát, melyhez egyházmegyei és helyi szokások szerint különböző Mária-imádságok kapcsolódnak.

Könyörögjünk! Istenünk, te egyszülött Fiadnak, Urunk, Jézus Krisztusnak feltámadásával megörvendeztetted a világot. Add, kérünk, hogy az ő Anyjának közbenjárására eljussunk az örök élet örömébe. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.