A Komárom-Esztergom megyei Bajót községhez tartozó Péliföldszentkereszt nagybúcsúját május 8-án Erdő Péter bíborossal együtt ünnepelték a kegyhely fenntartói, a Don Bosco Szaléziak, a szalézi család tagjai, a zarándokok és a környékbeli hívek.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Ezen a vasárnapon Urunk mennybemenetelét ünnepelte az egyház, maga a dátum a szent kereszt megtalálásának régi ünnepét idézi; májusban, a Szűzanya hónapjában pedig külön megemlékeztek az Istenanyáról is.

Hogy hány éve ünneplik májusban Péliföldszentkereszten a búcsút, azt nem tudjuk pontosan, de immár kilencedik alkalommal társul a „Nyiss ránk!” kulturális és hagyományőrző fesztiválhoz, hogy a szaléziak szándéka szerint Bajót község és a környékbeli civil szervezetek igyekezetével az ősi búcsút felelevenítsék, új tartalommal gazdagítsák, és ezt az ünnepet ismét beiktassák a környékbeli hívek és családok naptárába. A búcsún részt vett Völner Pál, a térség országgyűlési képviselője, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is.

A búcsú vigíliáján a szentmisét Ábrahám Béla szalézi tartományfőnök mutatta be rendtársaival együtt Szűz Mária tiszteletére a lourdes-i barlang előtti tisztáson. A szaléziak Máriát tekintik közösségük édesanyjának, és különös szeretettel és bizalommal fordulnak hozzá, ahogy a rend alapítója, Bosco Szent János is tette.

Vasárnap az ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros mutatta be, aki nem első alkalommal ünnepelt együtt a péliföldszentkereszti búcsúra érkező zarándokokkal. Most is sok szeretettel várták a szerzetesek és a hívek, akik betöltötték az erdei tisztáson levő misézőhelyet és környékét.

Az alábbiakban Erdő Péter szentbeszédét közöljük.

* * *

Krisztusban Kedves Testvérek!

Szent Lukács evangéliumának végső részletét hallottuk a mai evangéliumban. Ez a rövid búcsúzás három nagy elemet tartalmaz: először a föltámadás motívumát – most már a maga teljességében –; másodszor az egyház küldetését és a Szentlélek nekünk adását, és harmadszor a mennybemenetelt. A föltámadás valóban Jézus messiási művének beteljesedése. Hiszen azt halljuk, hogy Jézus a feltámadással megdicsőül. Ez másutt is megjelenik az evangéliumokban. Éppen ezt várták a Messiástól, hogy dicsőséges uralkodó legyen. Így a szenvedésen és a halálon át a feltámadással a dicsőségbe megy be Jézus. Ezt teszi kézzelfoghatóvá, az ember számára is átérezhetővé a mennybemenetel csodálatos jelenete. Mert nem csupán a halálból támad fel, hanem felemelkedik az Atya jobbjára, ahogyan Szent Márk evangéliuma írja (Mk 16,19). Ezt természetesen nem a konkrét emberi beszéd földhözragadtságában kell értenünk. Hogyan volna a mennyei Atyának, a Mindenhatónak jobb és bal keze? De persze van az a dicsőséges hely, ami az uralkodó jobbján a vele egyenrangúvá emeltnek kijár. Ez volt az az úgynevezett káromkodás, amiért a főpap megszaggatta a ruháját, amikor Jézus azt mondta: „Látni fogjátok az Emberfiát a Magasságbeli jobbján ülni”. Ott fönt, a trónon. „Istennel egyenlővé teszi magát!” – mondták a főtanács tagjai. És ez a dráma itt zárul le a mai napon, amikor az evangélium végén a mennybemenetel jelenete azzal fejeződik be, hogy leborulva imádták Jézust. Akit emberként és tanítóként ismertek meg, azt most leborulva imádták. Hívő zsidó embertől ez az imádás egy valakinek jár, és Jézust a feltámadás dicsőségében ennek ismerik el. Nincs még dogma a Szentháromságról megfogalmazva, de vannak gesztusok, és vannak ellenállhatatlan meggyőződések: Jézus előtt, az isteni dicsőségben álló előtt borulnak le a tanítványok.

Valóban ezzel teljesedik be a messiási küldetés. Hiszen a Messiásnak győznie kell, és ez az igazi győzelem. Amikor meg is mutatkozik, hogy kié az utolsó szó, hogy kinek a terve az, amely ellenállhatatlanul teljesült.

De itt van ebben a jelenetben az egyháznak a küldetése is. Mert nem fejeződik be a történet a feltámadással, hanem Jézus most már örökre itt jár velünk. Az ő győzelme nem egy küzdelemnek az egyik csatája, hanem a végérvényes, az egyetlen győzelem, ami most már ellenállhatatlanul dolgozik a világ történetében. És ebbe kell beleállnunk nekünk is, ezért kell az ő nevében megtérést és bűnbocsánatot hirdetni. A bűnbocsánatnak a hirdetése nem valamiféle vigasztalás csupán, hanem ugyanennek a teljes győzelemnek a része. Hiszen kinek van nagyobb hatalma, mint annak, aki a bűnöket is meg tudja bocsátani? A Biblia összefüggésében az emberiség egész nyomorúságának, a gyűlöletnek, a gyilkosságnak és mindennek, ami a történelmet olyan szörnyűvé teszi, az elején a bűn áll. És ez a bűn, az emberiség bűne, mindnyájunknak a bűne, bocsánatot kaphat, sőt a megváltás megtörtént, nekünk a személyes bánatunkkal és megtérésünkkel csak részesülni kell benne. Erről a győzelemről van szó, ez magyarázza az egész egyháznak a küldetését, ez az örömhírnek a lényege, amit Jézus ránk bízott. De ezt nem a saját gyönge erőnkből kell hordozni a történelem során, hanem a Szentlélek a kísérőnk, aki a mi gyönge tanúságtételünket és szavunkat is hatékonnyá teszi.

A mennybemenetel a harmadik motívuma ennek a nagyszerű jelenetnek. A mennybemenetel, amelynek a végére az imádás motívuma kerül, amiről már szóltam. Ez a mennybemenetel egyben a jelenések lezárása is, valamint a megörökítése Jézus dicsőséges győzelmének. Ugyanakkor hangadás is: megadja a hangot, ami végigzeng az egyház egész történelmén, hogy Isten győzött, Isten erősebb, mint a bűn, Isten megváltotta és szereti az embert, nekünk ebben kell részesednünk. Ehhez kérjük a tisztánlátást, az erőt, és az örömet a mai szentmisében!

A mai napon ennek a kegyhelynek a májusi nagybúcsúját üljük. Szent Kereszt megtalálásának régi ünnepére emlékezünk. Amikor a pogány Római Birodalom minden átszervezés és minden ideológiai vergődés és keresztényüldözés után megérezte, hogy a kereszténység erőforrás lehet egy széteső világban, Nagy Konstantin császár 313-ban kiadta a milánói rendeletet, amely békét és szabadságot engedélyezett a keresztényeknek. Megindultak a nyilvános és ünnepélyes zarándoklatok a Szentföldre is. A császár édesanyja, Szent Ilona császárnő templomokat építtetett. 324-ben meglátogatta Jeruzsálemben a szent helyeket is. A későbbi hagyomány a szent kereszt ereklyéjének megtalálásával is összefüggésbe hozta ezt a látogatást.

A kereszt számunkra nem a szenvedés jele, hanem a föltámadásé. Krisztus keresztje arra emlékeztet, hogy akit megfeszítve megöltek, feltámadt a halálból, és nekünk is győzelmet, életet, boldogságot ajándékozott. Kérjük a Szentlelket, hogy szabad szívvel csatlakozhassunk Krisztushoz és részesedhessünk a feltámadás örömében! Ámen.

* * *

A szertartás után Erdő Péter Völner Pál országgyűlési képviselő, Ábrahám Béla tartományfőnök és Tóth Zoltán, Bajót község polgármestere társaságában ellátogatott a „Nyiss Ránk!” kulturális és hagyományőrző fesztiválra. A rendezvény megnyitóján a bíboros kiemelte, hogy a nagybúcsú – mint minden más búcsú – alkalmat ad a találkozásra. „Együtt voltunk a szabadtéri szentmisén, utána pedig kint a természetben az Isten által teremtett szép világgal találkoztunk, a kulturális fesztiválon viszont egymással, és mindezeken keresztül ővele, kinek az ajándéka az egész világ. Ez a nap a jó szórakozásnak, a pihenésnek, a gazdagodásnak és a lelki fölemelkedésnek az ideje. Dicsértessék a Jézus Krisztus!” – szólt a fesztivál látogatóihoz Erdő Péter.

Völner Pál országgyűlési képviselő, államtitkár köszöntőbeszédében arra emlékeztetett, hogy egy ilyen alkalommal, amikor kilencedszer nyitják meg ezt a rendezvényt, méltán lehetnek büszkék erre a példás együttműködésre, amellyel Bajót község, a szalézi rend és a civil szervezetek évről évre meg tudják szervezni az ősi búcsút és a hozzá kapcsolódó kulturális fesztivált.

A hagyományos májusi nagybúcsún az ünnepi szentmiséken kívül színes vásári forgatag, koncertek, színház, kiállítások, népi játszóház, gyermek- és lovas programok, kézművesek és ízek utcája várta az idelátogatókat. A rendház mögött, a „Szalézi utcában” bemutatkoztak a szerzetes munkatársak és a Szalézi Ifjúsági Mozgalom fiataljai, és jelen volt a Don Bosco Kiadó is a szalézi kiadványok és emléktárgyak gazdag kínálatával.

A fesztivál közönsége a gazdag programkínálatban meghallgathatta Völner Eszternek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének szakos hallgatójának gyertyafényes esti koncertjét a kegytemplomban, valamint a komáromi MagyaRock Dalszínház Padlás című előadását is.

Az eseményen készült fotók ITT és ITT tekinthetők meg.

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír