Maksay Ágnes háromrészes dokumentumfilmje Isten szolgája, Márton Áron hitvalló püspök boldoggá avatási perének folyamatát mutatja be, s eközben megismerjük áldozatos életútját is, melyet mindenkor meghatározott a Krisztushoz, a római katolikus egyházhoz és az egész erdélyi magyarsághoz való hűsége, kitartó hite.

Az 1989-90-es rendszerváltozást követően a romániai katolikus egyházmegyék több boldoggá avatási eljárást kezdeményeztek, köztük Márton Áronét. Az ő boldoggá avatási pere 1994. április 25-én ünnepélyes szentmise keretében vette kezdetét. Azóta az erdélyi egyházmegye templomaiban minden szentmisén imádkoznak a hívek szeretett püspökük oltárra emeléséért, ahogy az a filmből is kiderül. A fohász így hangzik: Istenünk, te Áron püspököt arra választottad ki, hogy igazságodnak őre, az üldözötteknek védelmezője, és népednek jó pásztora legyen. Add, hogy mielőbb szentjeid között tisztelhessük, tanítása és példája világító jel legyen mindannyiunk számára.

A filmben Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elmondta: Márton Áron püspök boldoggá avatási eljárásában 2010-ben történt nagy előrelépés, amikor Rómában járva, találkozott Angelo Amato bíborossal, a Szentté Avatás Ügyek Kongregációjának prefektusával. Mivel a rendszerváltozást követően beindított összes boldoggá avatási eljárás vértanúügy, egyedül Márton Ároné hitvalló per, ehhez szükséges egy hivatalos iratokkal, orvosok által is kivizsgált csoda. Habár ekkor még nem volt ismert vélelmezett vagy bizonyított csoda, az ügy előmozdítása érdekében a bíboros prefektus kiadta a teológiai bizottságnak a pozíciót (az egyházmegyében összeállított dokumentációt, amit kiküldenek a Vatikánba) elemzésre, de figyelmeztetett: ő most útjára indítja Márton Áron boldoggá avatásának az ügyét, a jövőben már a híveken a sor, nekik kell „ostromolniuk az eget”, hogy a Jóisten csodát tegyen, ami mindenképpen szükséges a boldoggá avatáshoz.

A film kiemeli, hogy Márton Áron csíki ember volt, és ebben sok minden kifejeződik. A csíkszentdomokosi születésű püspök a szülőföld három ajándékát hordozta magában: a történelmi zivatarokat átélő csíki katolicizmus útravalóul erős lelket adott neki; a Hargitán túl őrt álló nép acélos öntudatot; az életharcban fáradhatatlan nép pedig sokat tűrő aszketizmust. Márton püspök mindenki számára igazodási pont volt, egyszerre jellemezte a szeretet, a szigorúság, de mindenekelőtt a megbocsátás. A 95 éves Bodoni Árpád kanonok emlékeztetett rá, hogy amikor 1955-ben a püspök többéves rabság után kiszabadult a börtönből, összegyűjtötte a békepapokat a kápolnában, és feloldozta őket. Lelkigyakorlatokat tartott és penitenciát írt elő nekik, de nem űzte el őket, továbbra is a püspöki konyhán étkezhettek.

Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum vezetője egy tragikus történelmi eseményt idézett fel. 1599 októberében a Szeben melletti Sellenberknél Mihály havasalföldi vajda a hozzá csatlakozott székelyek segítségével – akiket Habsburg Rudolf százezer arany pénzért megvett – legyőzte Báthory András bíboros erdélyi fejedelmet, akit menekülés közben egy Balázs „Ördög” Mihály nevű székely kegyetlen módon, baltával meggyilkolt. Ezért VIII. Kelemen pápa átokkal sújtotta a csíkszentdomokosiakat, s ennek egészen a XX. század utolsó harmadáig terjedő súlyos következményei voltak. A csíkiak azonban ma már vallják: Márton Áron születése volt az a 400 éve várt isteni jel, amely megmutatta, hogy a Jóisten végre megbocsátotta a bűnüket, s főpásztoruk áldozatvállalása és életszentsége egyszer s mindenkorra eltörölte homlokukról a káini pecsétet.

Kiderül a filmből az is, hogy a román szocializmus négy évtizede alatt messze Márton Áronnak volt a legvaskosabb megfigyelési dossziéja, összesen 236 kötet, 77 088 oldal. Játékfilmbe illő történet az, amit Csiki Dénes pápai káplán mesélt el: egyik alkalommal, amikor a püspököt az egyik börtönből a másikba szállították, a rabszállító kocsiban a nagy melegben félmeztelenre vetkőzött köztörvényes banditák kártyáztak, s csodálkozva kérdezték, miért van keze-lába megkötözve. A fegyveres kísérők így válaszoltak: ő nagyon veszedelmes ember. S hogy mi volt Márton Áron bűne a kommunisták szemében? Többek között, hogy erélyesen tiltakozott az egyházi iskolák elvétele, a szerzetesrendek feloszlatása, a görög katolikus egyház megszüntetése ellen. Egyetlen pillanatra sem titkolta, hogy a kommunista ideológiát a leghatározottabban elutasítja, noha a kommunisták ellen nem viseltetett ellenszenvvel. A hatalom tisztában volt a püspök rendkívüli tekintélyével, ezért igyekezett kompromisszumot kötni vele, de ő nemet mondott a román nemzeti egyház megteremtésére – ami a kommunisták engedelmes játékszere lett volna –, és arra is, hogy szembeforduljon a Vatikánnal. Márton Áron vállalta a hatéves, 1949–1955 közötti börtönbüntetést, majd a tíz évi palotafogságot – vagyis háziőrizetet –, ami 1957–1967-ig tartott. Nagy Mihály történész meggyőződése, hogy a kommunizmus idején nem csupán a vértanúsággal lehetett kiérdemelni azt, hogy valakit szentként tiszteljünk. A szívós, kitartó rendszerellenes magatartás az egyház és a hívek védelmében, ami Márton Áront mindvégig jellemezte, szintén az erények hősies gyakorlásának tanúságtétele.

Két csodás eseményről is szó esik a filmben. Márton Áron rokonai, Márton Gerő és felesége, Róza néni – akik csak „pap bácsi”-nak és „pap bátyám”-nak nevezik a püspököt – elmesélték, hogy egy Márton Áron által megáldott rózsafüzér a kútba esett, amelynek vize addig többször kiszáradt. Ezt követően azonban soha többé nem apadt el a benne lévő víz. A rózsafüzér azóta is a kút mélyén van.

A másik csodás történet főszereplője egy 28 éves brassói fiatalember, Bara Zsolt, akinél 2010-ben az orvosok rosszindulatú daganatos megbetegedést, vékonybél nekrózist állapítottak meg. Megműtötték, de túlélési esélyét szinte a nullával egyenlőnek ítélték meg. A fiú kétségbeesett édesanyja, a helyi katolikus nőegylet tagja utolsó reményként arra kérte társait, hogy imádkozzanak Márton Áron közbenjárásáért. A betegágyban fekvő, legyengült Zsolt pedig felhívta egykori plébánosát, Nagy György Attilát, hogy legyen mellette utolsó perceiben. A lelkipásztor egy Márton Áron-képet adott a fiúnak, és együtt imádkoztak a püspökhöz, hogy járjon közbe Zsolt gyógyulásáért. A fiú fokozatosan jobban lett, s ma már teljesen egészséges, tünetmentes. Az esetről készült dokumentumban szerepel az orvosi vélemény is, amely elismeri: „Úgy értékeljük, hogy egy súlyos esettel állunk szemben, de amely pozitív értelemben csodás módon alakult.”

Többször is nyilatkozik a filmben Kovács Gergely pápai káplán, aki P. Szőke János szalézi szerzetes 2012. januári halála óta Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora. Ő a Márton Áron életszentségének igazolásához szükséges anyagok kiegészítésén, fordításain dolgozik. Előbb ennek kell elkészülnie, és csak ezután lehet megkezdeni hivatalosan a csoda felgöngyölítését.

A film alkotói igyekeznek tudatosítani a nézőkben: Erdélyben, az egész Kárpát-medencében vagy bárhol a világon, mindenki kérheti Isten szolgája, Márton Áron közbenjárását, és ha csodásnak vélt gyógyulás történik valahol valakivel, akkor azt azonnal jelenteni kell a posztulátornak vagy a gyulafehérvári érsekségnek. „Ezzel is segítve, hogy mielőbb a boldogok sorában tisztelhessük Erdély legendás főpásztorát.”

Márton Áron Boldoggá avatási pere I-III (Magyar dokumentumfilmsorozat, 78 perc, 2013 – I. Szülőföldi tanúságtevők II. Amikor a tanúságtevő maga a történelem III. Várva a csodát)
Rendező és forgatókönyvíró: Maksay Ágnes
Operatőr: Kötő Zsolt

Színes fotók: a film vágóképei

Bodnár Dániel/Magyar Kurír