A görögkatolikus egyházban hathetes előkészületi időszak előzi meg a karácsonyt, így náluk már az elmúlt vasárnap megkezdődött az advent. A görögkatolikus adventi szokásokba nyújt betekintést Szabó Irén írása, mely a Hajdúdorogi Egyházmegye honlapján található.

A keleti egyház évezredes tradícióját megőrizve és ehhez igazodva a – keleti egyházból a katolikusba visszatért – görögkatolikus egyház is negyven napban határozza meg a karácsonyi előkészület idejét, a húsvéti böjthöz hasonlóan. Ez karácsony előtt hat héttel, a Gergely-naptár szerint november 15-én kezdődik. Szent Fülöp böjtjének is nevezik, utalva az apostol november 14-i emléknapjára.

Ennek az időszaknak a magyar görögkatolikusok között is advent a közkeletű elnevezése. A szó az Adventus Domini latin kifejezésből (magyarul: az Úr eljövetele) ered, vagyis Krisztus első eljövetelére, megszületésére utal. A várakozás ideje ez, amely a római katolikus egyházban négy, a görögkatolikusoknál azonban a többi keleti egyházhoz hasonlóan hat héten át tart.

A 18. században Bod Péter még így írt az adventről: „Így neveztetnek a mostani rendtartás szerint a karácson előtt való négy hetek. Régen voltanak hat hetek a Szent Márton napjától fogva, aholott kezdi most is a görög ekklezsia a maga böjtit.” (Szent Heortokrates, 1761).

Az advent kifejezés használata általános lett, és vallási tartalmától függetlenedve használják a karácsony előtti időszak megnevezésére a köznapi beszédben. Épp így vallási jelentésétől függetlenedve terjed az adventi naptár és az adventi koszorú használata. Ott látjuk a boltok kirakatában, a lakáskultúra magazinok címoldalán vagy a tévéstúdiók díszeként.

Az adventi koszorú készítése a legújabb kor szokásai közé tartozik. 1840-ben készítette először Johann Hinrich Wichern német evangélikus lelkész, aki egy szekérkereket függesztett fel templomában, és advent minden napján meggyújtott rajta egy gyertyát. A kerek forma, örökzöldekkel díszített koszorúként megmaradt, de a sok gyertyából csak a vasárnapokon meggyújtandók terjedtek el. A négy vasárnapnak megfelelően négy, és a római katolikus egyházben mindegyiknek megvan a maga liturgikus jelentése is.

A magyar görögkatolikus hagyományban a közelmúltban még fellelhető volt a december elsejei böjtkezdés emléke is. A Julián-naptár szerint a karácsony ideje vízkeresztre esett, és ahhoz viszonyítva kezdődött a böjt december elején. Általánosnak azonban a november 15-i kezdés tekinthető.

A görögkatolikus családokban hat héttel karácsony előtt elkezdődik az előkészület. Az adventi koszorú állítása így problematikussá válik. Ha adventi koszorút állítanak négy gyertyával, s már az első vasárnap meggyújtják, akkor az utolsó két hétben nem lesz mit meggyújtani. Ha csak a harmadik vasárnap kezdik a karácsonyi előkészületet a gyertyák gyújtásában, akkor a saját hagyományukat lazítják fel, s az adventi koszorú szerepe egyre inkább eltolódik a lakásdíszítés irányába, hiszen nem követik a hozzá kapcsolódó római katolikus liturgikus tartalmat.

Szabó Irén az elmúlt években egymástól függetlenül több családban találkozott ennek a kettősségnek a feloldásával. Az adventi koszorúra hat gyertyát tettek, és az otthon, saját kezűleg készített adventi naptárnak negyven zsákocskája volt. Ez az egyszerű újítás sokkal több, mint egyszerű ötlet. Ez az élő hagyomány – állapítja meg a történész-néprajzkutató.

Fotó: Miskolci Apostoli Exarchátus

Magyar Kurír