A jelmezbe öltözött résztvevők a három király köré csoportosulva három udvart alkottak: a narancssárga ruhások Ázsiát, a zöldbe öltözöttek Európát, a kéket viselők Afrikát jelenítették meg. A plébánia udvarán rövid színdarab előzte meg a felvonulást. A település központjában egy nagyobb kört tettek meg a résztvevők, majd a plébánia kertjébe visszaérkezve egy újabb jelenet következett, amely után a háromkirályok és udvaruk ajándékokat adott a szent családnak. A felvonulás elején kapott kincsesládikába köszönőlevelet, imát, cukorkát vagy más apróságot helyeztek az ajándékozók.

Az MTI beszámolója szerint a sződligeti felvonulásra a lengyel közszolgálati televízió is felfigyelt.

Egykor a háromkirályok lengyelországi felvonulásához mérhető népszerűséggel rendelkezett a hasonló gyökerű, de eltérő formájú háromkirályjárás hazánkban. A Magyar néprajzi lexikon leírása szerint a bibliai háromkirályokat megszemélyesítő alakoskodók általában vízkeresztkor, de karácsonykor, újév és vízkereszt között is járták a házakat. Történeti adatok már a 16. század óta szólnak a csillagénekről és a csillagjárásról. A 17–18. századi betlehemes szövegekben a pásztorjáték, a háromkirályok látogatása és a Heródes-jelenet együtt szerepelnek. A háromkirály-jelenet újkori népszokásainkban a vízkereszti csillagozáshoz kapcsolódott.

Egyes betlehemesek azonban továbbra is megtartották a háromkirály-jelenetet, amelyet gyermekek vagy csak lányok alakítanak. Jellegzetes viseletdarabjuk a díszes papírsüveg. Fontos kellékük a többnyire kiugratható szerkezetre szerelt csillag (csillagozás). Gyakran már csak a jelmezek utalnak a háromkirályjárás dramatikus voltára. A háromkirályjárás egyetlen állandó szövegmotívuma a csillagének:

Háromkirályok napját,
Országunknak egy istápját,
Dicsérjük énekkel,
Vigadozó versekkel,
Szép jel és szép csillag
Szép napunk támad.

Forrás: Sződligeti Római Katolikus Egyházközség Facebook-oldala, Magyar néprajzi lexikon

Fotó: MTI

Magyar Kurír
(asz)