A Vác-Alsóváros határában, a Duna-part közelében álló Hétkápolna-kegytemplom búcsújára minden évben sok százan érkeznek közeli s távolabbi vidékekről, hogy részt vegyenek a búcsúi szentmiséken, Mária közbenjárását kérjék maguk s szeretteik részére. Így volt ez idén is, szeptember 16-17-én is.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kegyhely keletkezése összefüggésben van Vác városának legendás eredetével. A Salamon királlyal háborúzó Géza és László hercegek az 1074-es mogyoródi csata előtt ezen a tájon tartózkodtak. Lászlónak, a későbbi szent királynak látomása volt: egy angyal szállt le az égből, s a királyi koronát Géza fejére tette, ezzel jelezte, hogy az uralkodás joga őt illeti meg. Géza fogadalmat tett: ha győz, templomot építtet a Boldogságos Szűznek. A győztes csata után a felépítendő templom helyét keresték, amikor egy szarvas jelent meg nekik, agancsain égő gyertyákkal. Ezt a jelenetet Kálti Márk Képes krónikája is megörökíti, s innen származott a kegyhely középkori neve: Maria de Cervo, vagyis a Szarvasról elnevezett Boldogasszony.

Megépült a Mária-templom, az angyaljelenés helyén pedig egy kápolna Szent Péter apostol tiszteletére. A török hódoltság idején azonban mindkét szent hely elpusztult, s feledésbe merült a kegytemplom pontos fekvése is.

Egy váci asztalosmester és családja súlyos betegségből felépülve, fogadalmát beváltva, a Pozsonyhoz közeli Máriavölgy kegyszobrának képmását állíttatta fel a forrás közelében. Így lett a képnek, egy időben, Kúti Kép neve. A mai kegytemplomot 1711-ben kezdték építeni. A hamarosan meginduló búcsújárások hatására a képet az itt emelt templom főoltárára helyezték. A templomot a Vác történetében oly nevezetes szerepet játszó Migazzi Kristóf püspök építtette.

1769-ben Wirth Ferenc kanonok a templomhoz vezető úton hét képoszlopot helyeztetett el, mely Mária hét örömét és hét bánatát jelképezi. A kegyhely elnevezése is innen származik. A főoltáron lévő, megkoronázott kegykép körül üveg alatt számos fogadalmi ajándéktárgy jelzi Szűz Mária közbenjárását, az imameghallgatásokat és a csodás gyógyulásokat. A sok szív-, láb-, kéz- és csecsemőforma mellett néhány hajót is látunk. Ezek jelzik, hogy a váci Hétkápolna Boldogasszonya a dunai hajósok segítsége is.

A Szűz Mária tiszteletére épített templom és a körülölelő liget 1815 óta búcsújáróhely. A búcsúk alkalmával a hívek a forrás vizét is magukkal viszik, csodás gyógyító erőt tulajdonítva annak.

A búcsút minden évben Mária szeptember 12-i névnapja utáni hétvégén tartják. Sokan már előző éjjel is a kegyhelyen virrasztanak. A vasárnapi, ünnepi misét az 1947-ben épült kültéri oltárnál szokták celebrálni, ám az idei esztendőben, a hatalmas eső miatt a templomban mutatta be a szentmisét vasárnap délelőtt tíz órakor Varga Lajos váci segédpüspök.

Százak hallgatták hát szabadtéren a szentmisét, hiszen az időjárás kegyes volt a zarándokokhoz, s az eső a mise idejére elállt.

Varga Lajos püspök homíliája kezdetén a magyar nyelv mellett szlovákul és németül is köszöntötte a híveket, mert – mint mondta – Vác környékén más anyanyelvűek is élnek. A Mária-ünnep kapcsán arról beszélt, hogy a családok manapság is igyekeznek otthont, képességeikhez mérten jó otthont teremteni saját maguk és gyermekeik számára. Mindenki fontosnak tartja a lakóhely kiválasztását. Hozzátette, mindez sokszor nagy gondot jelent, időre van szüksége az embereknek, hogy ezt megoldják.

Varga Lajos kiemelte: az Ó-és Újszövetség felolvasott részei hasonló keresésről szólnak, de nem ember, hanem Isten keresett méltó és megfelelő lakást fiának, Jézus Krisztusnak.

Az épületek között hatalmas különbségek vannak. Léteznek kastélyok, paloták, kúriák, de léteznek szerényebb hajlékok is. A Mindenható is lakást keresett fiának. Ő királyi családot választott – Dávid házából, de nem a földi szemmel gazdag palotába, hanem a Szeplőtelen Szűz méhében készített fiának lakóhelyet.

Mindannyian édesanyánk méhében kapunk először szállást, de Isten Mária személyében a minden bűntől mentes, legtisztább, legragyogóbb lakóhelyet készítette el Jézusnak. Mint Varga Lajos püspök mondta: Isten ennél méltóbb hajlékot nem is találhatott volna egyszülött fiának.

Ez a lakás tiszta volt, mentes még az áteredő bűntől is, melyet végül a Mindenható testestül-lelkestül felvett a mennyei dicsőségbe. Ennek a kápolnának a kegyképe selyemre van festve – folytatta homíliáját a szónok. A képet a nap sugarai ölelik körül, mely utal Szűz Mária megdicsőülésére.

A szentmisét követően Varga Lajos püspök megáldotta a búcsúban vásárolt kegytárgyakat, előtte azonban részletesen elmondta azok szerepét a hívek életében.

A pápai és magyar Himnusz eléneklése után mindenki imádkozhatott a templomban lévő kegykép előtt, majd meghallgathatta a templomot és annak szakrális műveit bemutató előadást.

Aki a szabadban szeretett volna önmagáért, szeretteiért imádkozni, az megtehette a templom mellett álló Szűz Mária szobornál, gyertyát gyújthatott ott, illetve a „hét kápolna” egyikénél, másikánál folytathatta búcsújárását.

Bókay László/Magyar Kurír

Fotó: Merényi Zita