Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Máriabesnyő a török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik. Saját vasútállomással rendelkezik a Budapest–Hatvan vonalon.
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.
 |
|
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Váci |
| Püspök(ök) | dr. Beer Miklós |
| Pap(ok) | Turai János (plébános) |
| Építési adatok | |
| Építése | 1761. augusztus 14. |
| Stílus | barokk |
| Tervezője | Mayerhoffer János |
| Felszentelés | 1771. március 17. |
| Elérhetőség | |
| Település | Gödöllő - Máriabesnyő |
| Cím | 2100 Gödöllő-Máriabesnyő Kapucinusok tere 1. |
| Honlap | [1] |
| mbesnyo@invitel.hu | |
Története
Besnyő már a honfoglalás idején is lakott területnek számított, ám nagyon népesség csak a 12. században telepedett le itt. 1214-ben a váci püspök a leleszi premontrei prépostságnak ajándékozta a besnyői birtokot, amelyet a XIII. században a tatárjárás szinte teljesen elpusztított. Ám a lakosság visszatelepült és újjáépítette a községet.
A középkorban népes falu, s egy horvát család, az Iván-család birtoka volt. 1387-ben azonban Zsigmond király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elnéptelenedett.
A XVII. században már pusztaként Gödöllőhöz tartozott, s Grassalkovich Antal vásárolta meg. Ő építtette itt a kapucinus kolostort, s családi kriptáját is, ahol a Grassalkovichok nyugszanak, többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is: Grassalkovich Antal és Esterházy Leopoldina.
E kápolna a régi Besnyő falu temploma romjának helyén épült. Egy legenda szerint az építkezéskor 1759. április 1-jén egy csontból készült Mária-szobrot talált az egyik munkás, s azóta híres búcsújáró hely. A kolostort 1769 és 1771 között kibővítették.
A puszta a 18. században újra benépesült, 1910-ben már 380 lakosa volt. A 20. század elejétől nyaralóteleppé is vált.
A máriabesnyői kegyhely
Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta.
1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére.
| „ | A sűrű bozót eltakarítása közben történt, hogy egy Fidler János nevű, gödöllői születésű negyvenéves kőműves álmot látott. El is beszélte álmát a környékbelieknek, és hozzátette, hogy ugyanakkor titokzatos szózatot is hallott: „Ha a templom romjai közt, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz.” Serényen fogott neki a munkának, és alig vette kezébe a csákányt, azonnal észrevette, hogy a vas valami kemény tárgyba ütődött. Egy jókora kő volt. Mikor a követ kiemelte és szétporlasztotta az alatta lévő homokos földet, egy sárga földdel belepett csonttárgyat talált. A törmeléktől megtisztítva azonnal fölfedezte, hogy az a Boldogságos Szűz Mária szobra. Úgy érezte, hogy álmát és az abban hallott titokzatos jóslatot beteljesedve látja. A szobrocskát azonnal üvegszekrénybe foglaltatta, s a kegyes gróf engedelmével az újonnan építendő templom oltárán felállította. | ” |
A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott. A libanoni cédrusfából készült egy méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A megtalálta Mária-szobor igen nagy számú zarándokot vonzott, ezért Grassalkovich Antal szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így a kápolnához 1768 és 1771 között egy alsó és egy felső templomot is építettek Mayerhoffer János tervei alapján. Felszentelésükre 1771. március 17-én került sor.
A felsőtemplom jelenlegi főoltára 1917-ben készült, itt látható a csontból faragott kegyszobrocska. A mellékoltárok képeit Baumgartner Norbert, bécsi kapucinus szerzetes festette 1770 körül, a templombelsőt Márton Lajos 1941 és 1942 között készített falfestményei és üvegablakai díszítik. Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a XVIII. századból valók. A templom mellett látható a kapucinusok keresztje, Jézus keresztre feszítésének jelképeivel. A templom melletti udvaron Szent Konrád szobra áll, melyet 1934-ben készítette Ludvig Krausz.
A templomot 1912-ben felújították, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal. Önálló plébániaként 1936-tól működik. A templom közelében épült fel a Salvator Nõvérek zárdája 1933-ban.
Ám 1950-ben a kapucinusoknak és a Salvator Nővéreknek is el kellett hagyniuk Máriabesnyőt a szerzetesrendek feloszlatása miatt. Ezután a rendházak állami tulajdonba kerültek, a kapucinus kolostorban plébániahivatal működött. Az épület többi részét az Agrártudományi Egyetem, 1955-től 1988-ig a Török Ignác Gimnázium használta, illetve 1975-től óvónőket is képeztek. Az épületek 1989 augusztusában visszakerültek egyházi tulajdonba, ekkor ismét felújították őket.
A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.
A Basilica Minor cím alapján teljes búcsú nyerhető a Bazilikában: a bazilika felszentelésének évfordulóján (aug. 15), a titulus liturgikus
megünneplésének napján (aug. 13-14-15), Szent Péter és Pál apostolok főünnepén (jún. 29), a bazilika cím megadásának évfordulóján (május 2.), évente egy olyan napon, amelyet a hely ordináriusa határoz meg (április 19. a Kegyszobor megtalálásának napja), illetve évente egy olyan napon, amelyet minden hívő szabadon választhat meg.
Képgaléria
A máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika
A Basilica Minor címet adományozó szentszéki okirat másolata
Gyakorlati tudnivalók
A máriabesnyői bazilika felső temploma
A máriabesnyői bazilika látképe
A máriabesnyői bazilika látképe
Mária Múzeum
Magyarországon a hazai Mária-kultusz bemutatására több kísérlet is történt, ennek egyik példája Kátay Géza római katolikus plébános által 1981-ben Petőfiszálláson létrehozott gyűjtemény, mely a hazai Mária-tisztelet tárgyi és néprajzi emlékeit mutatta be. A gyűjtemény ezután Gödöllőre került, mivel Kátai Gézát a váci megyés püspök 1992-ben Gödöllőre helyezte plébánosnak.
Máriabesnyőn Nagy László Tamás (1955-2000) kapucinus atya, rendfőnök tovább gyarapította és gondozta. A Mária Múzeumot a máriabesnyői kolostor udvarának hátsó részében, a földbe süllyesztve alakították ki.
Tamás atya halála után a gyűjtemény visszakerült Petőfiszállásra.
2007-ben a Máriabesnyői Katolikus Plébánia felkérésére a Magyar Kapucinus Delegáció támogatásával a Gödöllői Városi Múzeum kezdte el az új kiállítás megtervezését és kialakítását. Végül 2008 augusztusában, Nagyboldogasszony napján, a lourdes-i jelenés (1858) százötvenedik évfordulóján megnyílt állandó kiállítás Máriabesnyőn.
A kiállítás nyolc nagyobb tematikai egységből áll, felépítése:
Mater Salvatoris Lelkigyakorlatosház
A máriabesnyői kegytemplom mellett 1933-ban épült fel a salvator nővérek zárdája. Az Isteni Üdvözítő (salvator) nővérek (Sorores Divini Salvatoris, SDS) egy női szerzetesrend, melynek hivatása a tanító-nevelő, szociális munka. Ma a házban a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konferencia Központ működik. 2007. január 1-jén megalakult a Máriabesnyői Lelkigyakorlatos Házért Közhasznú Alapítvány, melyet közhasznúnak minősítette a Pest Megyei Bíróság. A máriabesnyői Lelkigyakorlatos Ház legfőbb szociális tevékenységei: családsegítés, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, fiatalok és gyerekek egészséges életmódra nevelése, lelki segítségnyújtás minden korosztály számára.
Munkájuk keretében 2009-ben 30 lelkigyakorlatot szerveztek, illetve a kereszténység nagy ünnepein (húsvét, karácsony, pünkösd) és a Máriabesnyői Bazilika főbb búcsúin (Nagyboldogasszony, Kisboldogasszony ünnepe) a Házban lelkigyakorlaton részt vevők is bekapcsolódhattak a besnyőiek ünneplésébe. A házban fogadtak már lengyel, felvidéki, cseh, osztrák zarándokcsoportokat. 2009-ben pedig átadták az épület legújabb Salvator szárnyát, ahol egy kisebb kápolnát, illetve 1 apartmant alakítottak ki.
Az Egyházmegye képzései:
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!