A régi hagyomány alapján jelenleg is azok lehetnek máriás fiatalok, akik elkötelezett keresztényként élt életüket nyíltan felvállalják. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy lelki értelemben vett tisztasággal, azaz szüzességgel készülnek a házasságra.

Ők azok a fiatalok, akik vasárnap községük Mária-szobrát viszik ezen a búcsún – ismertette Kárpáti Kázmér gyöngyösi ferences plébános.

2006 óta rendezik meg a máriás fiatalok országos találkozóját Gyöngyösön. Az ottani kegyhely ferences szerzetesei fontosnak tartják, hogy a fiatalságot megerősítsék abban: érdemes keresztényként élni.

Minden évben nagy az érdeklődés az összejövetel iránt, ahol népviseletbe öltözött fiatalok hozzák településükről a Mária-szobrokat Zalától Erdélyig, Szegedtől a Felvidéken át Kárpátaljáig.

Az idei program különlegessége az a felvidéki csoport, amely kurtaszoknyás népviseletben vonul majd a Mária-szoborral. Összesen több tucatnyi tájegység népviseletében gyönyörködhetnek a résztvevők.

A vasárnapi program kapcsán a ferences plébános elmondta: reggel kezdődik a Mária-szobrok beköszönése, vagyis ünnepélyes bevonulása, az egyes települések rövid bemutatásával.

A Mária-szobrok és kíséreteik ezután elfoglalják helyüket a szabadtéri oltár előtt, és részt vesznek az ünnepi szentmisén, amelyet Urbán Erik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegyhely igazgatója mutat be.

A szentmise után körmenetet tartanak Gyöngyös belvárosában, majd a Gyöngyösi Úrangyala nevű imádság és ének következik.

A búcsú záró áldása után ezen a napon – tárlatvezetést is biztosítva – ingyenesen tekinthetik meg az érdeklődők a ferences kolostorban az ország legrégebben folyamatosan működő könyvtárát.

Gyöngyösön ötszáz éves hagyománya van a Fájdalmas Szűzanya búcsújának, amelyen a hordozható Mária-szobrokat körmenetben viszik a fiatalok. A régi időkben a leányok mennyasszony-, a fiatalemberek vőlegényruhában hozták templomuk öltöztethető Mária-szobrait. Egy-egy település hordozható Mária-szobra a katolikus hit szerint Isten gondviseléséről és Mária közbenjárásáról tanúskodik – tájékoztatott Kárpáti Kázmér.

Példaként említette, hogy a Nógrád megyei Rimócon 1956-ban meghurcoltak egy férfit, aki fogadalomként azt vállalta, hogy ha megmenekül, készíttet egy Mária-szobrot. Egy évvel később teljesítette ígéretét, és azóta folyamatosan – az Egyházzal szembeni legellenségesebb időket is beleértve – a vállukra veszik a rimóci máriás lányok a Könnyek Anyja nevű fogadalmi szobrot. A Heves megyei Csányban a második világháborúban felrobbantották a templomot, de a díszes barokk hordozható Mária-kép teljesen ép maradt, amit azóta is égi jelnek tartanak.

MTI/Magyar Kurír