Október 26-án ünnepi szentmisét mutatott be Vencser László és Merka János plébános Münchenben, majd Isten Szolgája Márton Áron püspökre emlékezett a magyar közösség a Jakab Antal Keresztény Kör szervezésében – tájékoztatta szerkesztőségünket Varga Gabriella.

A Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség, melynek anyanyelvű szentmiséit a Szent Erzsébet-templomban (Breisacher Straße 9.) tartják, a nagy erdélyi főpásztor püspökké szentelésének 75. évfordulója alkalmából emlékezett Márton Áronra a Jakab Antal Keresztény Kör Szórja fényét a világon szerteszét című programsorozata keretében.

Az Ausztriából érkezett Vencser László szentbeszédében az olvasmány (Kiv 22,20–26) szavait – az emberek Istenhez kiáltanak, Ő meghallgatja őket, mert irgalmas – Márton Áronra vonatkoztatva kiemelte: olyan főpásztor volt, aki meghallotta és észrevette az elnyomottak, a hozzá kiáltók szavát, és segített rajtuk.

„Márton Áron püspök életútját szemlélve azt látjuk, hogy a nehézségek közepette is hűséggel szolgálta egyházát és népét, és hitükben erősítette az embereket. Búcsúzó körlevelében is arra kérte híveit, s különösen papjait és a szülőket, hogy adják át a hitet a következő nemzedéknek. Az evangéliumi szakasz soraiban a törvénytudó nem tiszta szándékú, a főparancsra vonatkozó kérdésére válaszolva Jézus megfogalmazza a főparancsot, az Isten és embertárs iránti szeretet fontosságát. Nekünk is gyakran tesznek fel fondorlatos kérdéseket, ahogyan Márton Áron püspöknek is volt ebben része bőséggel, és válaszai mindig világosak, határozottak és egyenesek voltak” – fogalmazott a szónok.

Dávid Erzsébet Láttam a püspököt című verse után Merka János, a müncheni magyarok plébánosa így válaszolt a kérdésre, ő látta-e a püspököt: „Igen, láttam. A legemlékezetesebb alkalom 1979. május 27-én volt. A gyulafehérvári kántoriskola végzős, ballagó diákjai voltunk, és osztályfőnökünk, Pálfi Géza hittanár elvitt minket az idős és beteg püspökhöz, aki a lakosztályában fogadott bennünket. Elmondta, hogy már duplán látja az arcokat, és a hangja is meglehetősen gyenge volt. Ott, abban az órában értettem meg igazán, hogy a papi hivatás a hősök, a szentek nyomdokain való járást követeli meg mindannyiunktól. A későbbiek során, amikor a román titkosrendőrség, a hírhedt Securitate zaklatásai következtek, minden egyes alkalommal eszembe jutott ez a találkozás, és mindig bátorítást, vigaszt meríthettem belőle.”

A jelenlévők közül Ruttner Piroska nyugdíjas tanítónő és Vencser László, akit Márton Áron szentelt pappá, szintén felelevenítették a püspökhöz fűződő személyes emlékeiket.

Az ünnepségen megemlékeztek az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc mártírjairól is. Az emlékprogram közös imádsággal ért véget Márton püspök boldoggá avatásáért.

Fotó: Funke Attila

Magyar Kurír