A Rete Mariana Szövetség a legjelentősebb európai Mária-kegyhelyek vezetőinek társulása, tagjai húsz ország zarándokhelyeit képviselik. Idén szeptember 15. és 18. között Mátraverebély-Szentkúton tartották éves tanácskozásukat – tájékoztatta szerkesztőségünket Kálmán Peregrin OFM kegyhelyigazgató.

A konferencián Anglia (katolikus-anglikán), Belgium, Erdély, Gibraltár, Írország, Lengyelország, Magyarország (görög- és római katolikus), Málta, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Svájc és Ukrajna nemzeti kegyhelyeinek vezetői voltak jelen.

Szeptember 15-én este a kegyhelyigazgatók a szentkúti Mária-szobor előtt imádkozták a rózsafüzért. A fájdalmas rózsafüzér titkaihoz kapcsolódva Székely János püspök tartott elmélkedést, amelyben Isten meg nem szűnő szeretetére és az üldözött keresztényekért való imádságra irányította a figyelmet. E napon egyben köszöntötték Szlovákia nemzeti kegyhelyének, Lőcse városának papjait, hiszen a Fájdalmas Anya Szlovákia védasszonya.

Szeptember 16-án délelőtt teológiai előadások hangzottak el az engesztelés témakörében. A továbbképzés során Martos Balázs (Pápai Biblikus Bizottság) az áldozat teológiájára hívta fel a figyelmet: „Az ószövetségi áldozatban elérhető az Isten, mert ő maga elérhetővé akarja tenni magát. Isten határozza meg, hogyan történjék a kiengesztelődés, s az ember részéről már az akarat készsége, az engedelmességben összefoglalt hozzáállás is megfelelőnek látszik, ahogy azt Ábrahám áldozatában is látjuk. Az áldozatról az Újszövetségben is Isten gondoskodik. Ez egyfelől jelenti Fiának elküldését, másfelől a Fiú részéről azt a gondoskodást, amely a kivonulás emlékvacsoráját saját húsvétjának emlékezetévé, saját, szabadon vállalt, ugyanakkor elszenvedett önátadásának áldozati lakomájává teszi.”

Puskás Attila (PPKE-HTK) az engesztelés teológiájának Jézus-központúságáról szólva megállapította: Jézus „önkiüresítésében mélyebbre száll alá, mint amilyen mélyre a bűntől, szenvedéstől és haláltól megsebzett ember kerülhet, hogy mintegy »alulról« átfogva, ebből a mélységből emelhessen föl mindenkit. Ez az egyedülálló mélyre szállás teszi valóban egyetemessé, minden emberi léthelyzetet átölelni képessé a jézusi megváltást.” A hívő ember engesztelő lelkületének lényegét pedig a következőkben határozta meg: „A szent Istennel közösségre lépni, aki maga a Szeretet, vagy vele közösségben maradni csak úgy lehetséges, ha az ember maga is szent lesz, ha megtanul Istennel együtt szeretni, ha engedi, hogy Isten szeretetének tüze elemésszen benne mindent, ami nem méltó Istenhez. E szentté válás erőfeszítést és fájdalmas átalakulást kíván a bűnös embertől. Az isteni igazságosság éppen abban az erős »kell«-ben érvényesül, hogy a bűnösnek meg »kell« tisztulnia és szentté »kell« válnia ahhoz, hogy a szent Istenhez tartozhasson mindenestől.”

Kovács Zoltán egyetemi tanár (Pontificia Facoltà Teologica Marianum, Róma) a magyarországi engesztelési mozgalmak gyakorlatát, történetét, okait és az ezzel kapcsolatos lelkipásztori feladatokat mutatta be, amivel rálátást adott a magyar társadalom és egyház jelenlegi állapotára is.

Szent Ferenc stigmatizációjának ünnepe előestéjén, szeptember 17-én a nógrádi települések és katolikus iskolák képviselői saját népviseletükbe öltözve vonultak a kegyszobor elé az imádsághoz, majd mindegyik csoport bemutatta a résztvevőknek a liturgikus évhez kapcsolódó népviseletes hagyományát, a ruhák színeinek jelentését, viselési szokásaikat. A bazilikában bemutatott latin nyelvű szentmise után gyertyás körmenetet tartottak, melynek során a fatimai éneket a portugáliai kegyhely képviselői anyanyelvükön énekelték.

Másnap az igazgatók bemutatták, hogyan készülnek kegyhelyeik az irgalmasság közelgő szentévére, és ismertették 2016-os terveiket, hogy ezzel is segítsék a többi kegyhely zarándokéletének gazdagítását. Döntöttek a következő három év konferenciáinak színhelyeiről is: jövőre Ukrajnában, majd Portugáliában és Szlovéniában találkoznak.

A konferencia szeptember 17-én délután a máriapócsi nemzeti kegyhelyre való zarándoklattal zárult, ahol Kocsis Fülöp metropolita vezetésével parakliszt (könyörgő ájtatosság az Istenszülő Szűz Máriához – a szerk.) imádkoztak a résztvevők, Kapin István igazgató pedig betekintést nyújtott a görögkatolikus búcsújáróhely életébe.

A Rete Mariana-konferencia idei célja az engesztelés teológiájának és imagyakorlatainak a II. vatikáni zsinat szellemében való átgondolása volt, amiben a magyar teológus előadók igen sok új felismerést adtak át a kegyhelyigazgatóknak, akik ezt nagy hálával és elismeréssel köszönték meg. Emellett az Európa húsz országából érkező vendégek a szentkúti nemzeti kegyhely új létesítményeit és a magyar katolikus zarándokhagyomány jellegzetességeit is megismerhették.

Fotó: Kakuk Erika és Seres Patrik

Magyar Kurír