Közös zarándoklatra indultak május 9-én, szombaton a Szatmári Egyházmegye magyar szerzetesei Schönberger Jenő püspök vezetésével Mátraverebély-Szentkútra. A zarándoklatról szóló beszámolót az egyházmegye honlapja tette közzé.

 

Ez az év a megszentelt élet éve a világegyházban, amely a szerzetesi életformára irányítja a figyelmet. Ebben az ünnepélyes és feladatokkal teli időszakban tettek meg szerzetesi életútjukon közösen néhány mérföldet a szatmári magyar szerzetesek. Zarándokútra indultak a mátraverebély-szentkúti Mária-kegyhelyre, hogy az első legteljesebben Krisztusra figyelő élet elé vigyék hivatásukat, szerzetesközösségeiket, egyházmegyéjüket. Schönberger Jenő püspök vezetésével a Szatmári Irgalmas Nővérek, a Jézus Szíve Társasága nővérei, a Jézus Szíve Kis Leányai, a piarista nővérek, a ferences és jezsuita szerzetesek keltek útra.

A szerzetesek az út során közösen imádkozták a napi zsolozsmát, a rózsafüzért, és közös elmélkedéseket is tartottak. Az út nyitó elmélkedésben Pakot Géza jezsuita szerzetes a megszentelt élet évét meghirdető Ferenc pápa gondolatait idézte fel: ahol szerzetesek vannak, ott öröm van, tehát szerzetesnek lenni azt jelenti, örömmel élni. Hiszen életünket az evangélium hirdette örömben törekszünk mind jobban megélni, a Jézussal való találkozás örömre gyújtja a szívünket – fogalmazott a jezsuita szerzetes. A zarándokok felidézték a Szentatya által megjelölt három dimenziójú feladatot: hálával tekinteni a múltra, szenvedéllyel megélni a jelent és reménységgel átölelni a jövőt.

„Nekünk, szerzeteseknek az a kötelességünk, hogy tanúságot tegyünk arról az életerőről, mely Krisztusban van, s Krisztus által bennünk, mindannyiunkban. Valamennyi rendalapító és a nyomukban szerzetessé váló társaink életcsodája hív és válik útmutatóvá számunkra, a mi életünk csodái felé. Hivatásunk viszontszeretni Istent, s szeretetének jelévé válni minden ember számára. Ahhoz, hogy Krisztus követésében mind hűségesebb követőkké válhassunk, Kempis Tamás arra figyelmeztet, hogy Isten országa bennünk jelen van, Isten országa maga az öröm. Ezért nagyon fontos, hogy nagy gonddal forduljunk szívünk felé. Engedjünk teret és időt, hogy istenkapcsolatunk egyre mélyüljön az örömben, amellyel Krisztus árasztotta el a világot” – mondta elmélkedésében Pakot Géza.

A szerzetes zarándokok a délelőtt folyamán érkeztek meg Szentkútra, Magyarország nemrég megújult nemzeti kegyhelyére, ahol Kálmán Peregrin ferences szerzetes, kegyhelyigazgató vezette körbe őket. A Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kegytemplomban közösen bemutatott szentmise koronázta meg a zarándoklatot. Schönberger Jenő megyéspüspök homíliájában így beszélt: amikor emberi történelmünkben elérkezett az idők teljessége, a megváltásban egy asszonynak, Máriának, nagyon fontos szerepe volt. Igent kellett mondania Isten meghívására, hogy Fia édesanyja legyen. Mindannyiunk életében volt egy valamikor kimondott igen, egy boldogan kimondott igen. Ugyanakkor bennünk is volt egy kis szorongás, vajon hogy fogjuk beteljesíteni, amit ebben az igenben ígértünk, ahogy a Szűz Anya életében is – tette hozzá a főpásztor. Ő hűséges maradt a kimondott szavához. Nekünk is mindennap vissza kell térnünk az először kimondott igenünkhöz, és újra meg újra kimondani elkötelezettségünket – mutatott rá.

Mária életének másik fordulópontja, amikor a kereszt alatt állt. Túl a Magnificaton, túl a karácsony örömén, a felhőtlen gyermekkor évein is túl, számára a kereszt alatt is folytatódik az igen – hangsúlyozta Schönberger Jenő. – Nem tudja, hogyan teljesül az ígéret, hogy Fia királyságának nem lesz vége, hogy Jézusban beteljesedik a megváltás, de a kereszt alatt állva sem vonja vissza, igent mond az áldozatra is. Jézus kereszten kimondott szavaival: „Íme, a te fiad!” János apostollal együtt minket is Máriára bízott. Így lett a mi édesanyánkká. Pünkösdkor pedig beteljesedett az ő újabb vállalása, a Szentlélek kiáradásával az egyház anyja lett. S azóta együtt imádkozik az egyházzal a mennyben, hogy mi is odataláljunk. „Ti, kedves szerzetes testvérek, ennek az egyháznak különlegesen elkötelezett tagjai vagytok. S ugyanaz a feladatotok, mint Máriának: örömben és bánatban, munkával és imádsággal dolgozni Isten országának építésén. A megváltás jelévé és szolgájává kell lennetek. Köszönöm nektek ezt a szolgálatot” – fogalmazott a szatmári megyéspüspök. Hozzátette: Isten országa épül általatok: hol magnificatos örömmel, hol keresztúti kíséréssel, hol szenvedéssel és halállal. Bármilyen kicsi is az, amit tehettek a világegyház kihívásaihoz mérten, ha nagy szeretettel teszitek, annak végtelen értéke van. Hát tegyétek bátran, tegyétek szeretettel, tegyétek örömmel! S Isten maga legyen a jutalmatok, s a Boldogságos Szűz Mária pedig igazi édesanyátok!

A szatmári szerzetesek a szentbeszédet követően megújították Istennek tett fogadalmukat.

Ebéd után merítettek a szentkúti forrás friss vizéből, meglátogatták a remetebarlangokat és elsétáltak a Szent László-forráshoz. A következő úti cél ezután Gyöngyös, Hám János szatmári püspök, később esztergomi érsek szülővárosa volt. Itt először a ferences rendházban működő műemlék könyvtárába nyertek betekintést alapos hozzáértés által vezetve. Ezután Kárpáti Kázmér ferences rendi plébános is üdvözölte a zarándokokat a rendház gazdag történetének néhány pillanatát felelevenítve.

A gyöngyösi Szent Bertalan-plébánián a zarándokok Hám János emléktáblája előtt rótták le tiszteletüket, majd a Szent Bertalan-templomban közösen imádkoztak a szatmári egyházmegye szerzeteseiért, papjaiért, valamint új hivatásokért. Ezután a a templom kincstárába nyertek betekintést.

A hazafelé tartó buszúton José Rodríguez Carballo ferences szerzetes, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregáció titkára által a magyar szerzeteseknek mondott szentbeszédét olvasták újra.

Fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír