Tévútra lép az Egyház, ha túlságosan alkalmazkodni akar a média elvárásaihoz – fogalmazta meg véleményét a berlini médiaszakértő Norbert Bolz a KNA német katolikus hírügynökségnek adott interjúban. Az evangélikus Bolz szerint hiba lenne, ha a Katolikus Egyház követné a német protestáns egyházak példáját, és alkalmazkodni igyekezne a média kíméletlen valóságához.

A szakértő úgy látja, minden alkalmazkodási törekvés végül közömbösséghez, és annak a negligáláshoz vezet, amit az alkalmazkodó fél normaként vall. Csak az marad érdekes, ami ellen tud állni. Ezért az a kérdés döntő, meri-e az Egyház bátorsággal vállalni a hitelességet. A média ugyanis azt kínálja fel úgy az Egyháznak, mint a pápának, hogy akkor „jössz be nálunk”, ha megfelelsz elvárásainknak. Amikor XVI. Benedek ebbe nem szállt be, a média reakciósnak bélyegezte.

Bár sokan kiplakátolják ateizmusukat, a vallás továbbra is a legtöbb ember számára fontos Németországban. A társadalom a mélyben ma is vallásos – vallja Bolz annak ellenére, hogy az Egyház keretein belüli vallásosság visszaesett. Az igény továbbra is ott van az emberekben, a baj az, hogy különböző pótlékoktól reméli az űr kitöltését, kezdve a patchwork vallásosságtól különböző ideológiákig. Néhány protestáns egyház még támogatja is ezt, mondván fő, hogy az emberek hisznek valamiben.

Bolz szerint a radikálisan értékpluralista társadalmat csak negatív elhatárolódások tartják össze. Ebben van nagy szerepe a médiának: bár nincsenek olyan értékeink, amit mindenki el tudna fogadni, de a média naponta azzal szembesít minket, amit nem akarunk. Így jön létre a negatív értékkonszenzus. A modernizmus etikai alapkonszenzusa azt hirdeti, szabaduljunk meg a „summum malum”-tól, a nagyobb rossztól. A vallás társadalmi feladata ezzel szemben, hogy elfoglalja a pozitív értékek üresen álló helyét, és felmutassa a „summum bonum”-ot, a legnagyobb jót.

Magyar Kurír

(té)