Június 20-án Spányi Antal megyéspüspök ünnepi szentmise keretében áldotta meg a Vértesi Erdő Zrt. által felújított Celli Szűz Mária-kápolnát Majkon. A kápolna szentelése volt az idei Majki Szerzetesrendi Napok legfőbb eseménye – tájékoztat a Székesfehérvári Egyházmegye.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A Vértesi Erdő Zrt. 2012-ben elindított nagyszabású műemlék-rekonstrukciós programja keretében idén a majki remeteséghez tartozó Celli Szűz Mária-kápolna restaurálásának befejezését tűzte ki célul. Mostantól újra látogatható a majki kamalduli remeteség szomszédságában található, az 1736–1757 között épült kápolna. Tervezője Franz Anton Pilgram osztrák barokk építész lehetett, akit Eszterházy József bízott meg a majki kamalduli remeteség építésével.

Az egykori remeteség területén tartott ünnepi szentmisén jelen voltak azon szerzetesrendek képviselői, akik egykor szerepet vállaltak a térség oktatási, kulturális és vallási életében, így a premontrei, bencés, ciszterci, domonkos és kapucinus rend tagjai.

„A néma szerzetesek több száz év után is azt üzenik nekünk, nem a gonosz erőé a végső szó, soha nem az övé a végső diadal” – hangzott el Spányi Antal püspök ünnepi beszédében, majd hozzátette: „Most, amikor a múlt emlékeit újra értékként őrizhetjük tovább, hálát adunk Istennek, aki soha nem feledkezett meg rólunk. Bár történelmünk sötét óráiban megpróbáltak mindent elpusztítani, ami szép, ami szent, ami örök értékeket hordozott, mégis itt vagyunk ezen a megszentelt helyen. Bár eszeveszett gyűlölettel üldözték a szerzeteseket, hogy ne imádkozzanak, ne tanítsanak, ne vigasztaljanak, ne emeljék fel a rászorulót többé, mégis itt állunk, hogy tisztelegjünk a néma barátok épített, szellemi és lelki öröksége előtt.”

„Istennek hála, hogy a nehéz időkben is oly sokan, a szenvedések árán is kitartottak örök fogadalmuk igenje mellett. Hála és köszönet a vértesi emberekért, akik megmaradtak a hit útján, és ilyen szép összefogással mutatták meg: becsülik értékeiket. Tudnak ünnepelni és tudnak áldozatot hozni másokért, amely mindig jellemezte, életben tartotta ezt a közösséget.”

A megyéspüspök végül elmondta, a kápolna a magyarok Szűzanya iránti bizalmának jele is. Elődeink leleményesen szerszámos raktárnak nevezték el, hogy megmentsék a pusztítástól, így a kápolna megmaradt az Ő tisztelete jeléül. Most újra az imádság, a csend, a béke helye lett, ahol jó megpihenni.

A szentmise végén a főpásztor vezetésével körmenetben vonultak a megújult kápolnához. Az erdőgazdaság a kápolna körül pihenőhelyet alakíttatott ki a zarándokoknak, ahol egy új, faragott Mária-szobrot helyeztek el, kiegészítve a szakrális teret. Spányi Antal ünnepélyesen megáldotta a kápolnát és a Mária-szobrot.

Kocsis Mihály, a Vértesi Erdő Zrt. vezérigazgatója az ünnepségen elmondta: a kápolna rekonstrukciójára a forrásokat zömmel az erdőgazdaság biztosította, a teljes összeg tíz százaléka pedig adományokból gyűlt össze. Programjuk keretében korábban megújították a Gánthoz tartozó Kőhányás településrészen lévő, a Kék Túra útvonalába eső Szent Teréz-kápolnát, illetve rendbe tettek egy elhanyagolt erdei sírkertet is. Az erdőgazdaság a régióban élő emberek javaslatai alapján folytatja értékmentő tevékenységét a térségben.

Fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír