Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A mintegy kétszáz fős kosteleki római katolikus közösség a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott támogatásból cserélte ki temploma tetőszerkezetét és végezte el az épület külső felújítását. A történelmi Erdélyhez tartozó, de a moldvai Bákó megyéhez csatolt, a Csíki-havasokban fekvő településen azt követően épült hetven évvel ezelőtt római katolikus templom, hogy a kommunista állam betiltotta a görögkatolikus egyházat.
Az eredetileg magyar anyanyelvű görögkatolikus közösség egy része nem az állam által támogatott ortodox egyházhoz csatlakozott, amely a korábbi görögkatolikus templomot is megkapta, hanem a római katolikus egyházat választotta.
A Szűz Máriának, a világ királynőjének felszentelt római katolikus templomot nem sokkal a felépítése után felgyújtották, de a híveknek sikerült gyorsan eloltaniuk a tüzet.
A hétfői templombúcsún mondott köszöntő beszédében Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár felidézte: Szent István államalapító magyar király fia halála után Máriának ajánlotta fel országát.
„Mária tisztelete nélkül nem is tudnánk megmaradni sem magyarnak, sem kereszténynek” – fogalmazott az államtitkár, majd utalt arra, hogy a kosteleki kis magyar közösségből származik az a Vaszi Levente, aki két évvel ezelőtt a Felszállott a páva népzenei tehetségkutató közönségdíját nyerte. Az államtitkár szerint természetes, hogy a magyar állam segíti azokat a közösségeket, amelyek ilyen értékeket adnak a nemzetnek.
Kostelek a Keleti-Kárpátok vonulatai közt a legeldugottabb település, a gyimesi csángó-magyarok által lakott patakvölgyek vidékéhez tartozik, a Csíki-havasok keleti oldalán, a helybeliek által Hárompataknak elkeresztelt völgyben, fenyvesekkel ölelve, festőien szép tájon, 846 m tengerszint feletti magasságban fekszik.
Nevét a szájhagyomány szerint az állatokat őriző, körülvevő koskarámról, kosárról nyerte.
Első írásos említése 1771-ből származik, a falu első telepesei a siculicidium idején az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől elbujdosó székelyek és Moldva felől jött görögkatolikus román szökevények, szegénylegények voltak, akik ezen eldugott havasi rengetegben kerestek menedéket. A falu kezdetben önálló volt, majd később Csíkszépvíz községhez tartozott. 1952-ben a Bákó megyei Ágas községhez csatolták. Lakosainak száma kb. 600 fő, szinte egészében csángó-magyarok, mintegy fele arányban római katolikus hitűek.
A római katolikus hívek lelkigondozására kezdetben a csíksomlyói ferences barátok jártak át (kb. 25 km) lóháton, télen pedig sível. Az első közülük Sebestyén Benjamin volt. A hívek számának növekedése aztán templom építését tette szükségessé. Az 1943-ban idekerült Köllő Bonifác áldozatos fáradozása által, sok nehézséget legyőzve, az elkészült templomot 1946 augusztusában Csipak Árpád kanonok, csíkszeredai gimnáziumi hittanár szentelte fel Szűz Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletére. A kis templom oltárán a csíksomlyói Szűz Mária-szobor kicsinyített mása, a Babba Mária szobra áll. Isten szolgája Márton Áron (1896–1980), Erdély nagy püspöke 1949 júniusában bérmált itt.
A település közelében található a II. János Pál pápa által 1987-ben boldoggá avatott, az I. világháború során itt megsebesült Rupert Mayer német jezsuita szerzetes emlékhelye.
Forrás: MTI
Fotó: Erdély-szép.hu
Magyar Kurír
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!