Ferenc pápa különleges küldötteként Joachim Meisner bíboros, nyugalmazott kölni érsek áldotta meg az uniós támogatásból felújított máriaradnai kegytemplomot és egykori ferences kolostort augusztus 2-án, vasárnap. A Szentatya üzenetét Böcskei László püspök olvasta fel a szentmisén.

A Temesvári Római Katolikus Egyházmegyéhez tartozó partiumi épületegyüttes felújítása 2012-ben kezdődött el az Európai Unió támogatásával, mintegy 10 millió eurós költséggel.

A máriaradnai kegytemplom és kolostor megáldását huszonöt püspök – többek között Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Ioan Robu bukaresti érsek és Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, több mint száz pap, meghívottak százai, valamint a partiumi, illetve határ menti magyar egyházmegyék zarándokainak jelenlétében ünnepelték. Az ünnepségen részt vett Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára és Hartmut Koschyk, a német szövetségi kormány kisebbségügyi megbízottja.


A szentmise főcelebránsa és szónoka Joachim Meisner bíboros, nyugalmazott kölni érsek, a pápa rendkívüli küldötte volt. Az ünnepi alkalomra zsúfolásig megtelt a templom és az azt körülölelő tér, ahol a résztvevők kivetítőkön kapcsolódhattak be a latin nyelven tartott szertartásba.

A szentmise elején Roos Márton temesvári megyéspüspök köszöntötte a jelenlévőket, és hálát adott a felújítás megvalósulásáért, majd Böcskei László nagyváradi megyéspüspök három nyelven (németül, magyarul és románul) felolvasta Ferenc pápa üzenetét, melyet az alábbiakban adunk közre.

Tiszteletreméltó Testvérünk,
Joachim Meisner Őeminenciája,
kölni nyugalmazott érsek


Azon kegyhelyek között, amelyeket a hívek lelkük jámbor szeretetével azért keresnek fel, hogy a Boldogságos Szűzanya emlékét tiszteljék és örömteli szívvel Jézus megváltó művére emlékezzenek, kiemelkedő helyet foglal el a Romániában található máriaradnai kegytemplom, szomszédságában a Mária, a Kegyelmek Anyja tiszteletére felszentelt egykori ferences kolostorral.

Ezek az épületek állaguk folyamatos romlása miatt már régóta felújításra szorultak. Íme most végre Temesvár lakossága, több németországi egyházmegye és az Európai Unió támogatásával megújult az épületegyüttes. Sokan sok munkát fektetettek a felújításba, erőfeszítéseiknek köszönhető, hogy a Porciunkula-búcsú ünnepén, 2015. augusztus második napján készen állnak az átadásra.

Ezért nagy öröm számunkra, hogy az épületek felújítása befejeződött, és ezúton továbbítjuk Temesvár lakosságának üdvözletünket. Kérjük a Mindenható Atya kegyelmét, aki Fiát, Jézus Krisztust, mint a követ, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé tette. Hálát adunk, hogy mindez csodálatos módon a szemünk láttára történt. (Vö. Mt 21,42)


Természetes, hogy Tiszteletreméltó Roos Márton temesvári püspök Testvérünk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy nevezzünk meg egy kiemelkedő pápai prelátust, aki augusztus 2-án ezen örömteli esemény alkalmából lelkesítő szavakkal forduljon az egybegyűltekhez. Ezért ezt a kérést megalapozottnak találva és jóindulattal kezelve hozzád fordultunk, Tiszteletreméltó Testvérünk, aki különösen kiemelkedő módon szolgáltad az egyházat mint kölni érsek metropolita és bíboros. Ennélfogva jelen levelünkkel Téged KÜLÖNLEGES MEGBÍZOTTUNKNAK nevezünk ki az augusztus 2-án megtartandó ünnepségre, amelyre a máriaradnai Kegyelmek Anyja ferences rendház és kegytemplom felújítása alkalmából kerül sor. Arra fogod buzdítani az esemény minden résztvevőjét, hogy lelküket a Megváltónk lelkével egyesítve teljes mértékben tudatában legyenek Mennyei Atyánk minden ajándékának, amelyekben a Boldogságos Szűzanya közbenjárásával részesít minket, és igyekezzenek ezekben másokat is részesíteni. A temesvári megyéspüspököt és a jelen lévő többi főpásztort, lelkipásztort, szerzetest és szerzetesnőt, valamint a részt vevő keresztény világi híveket a mi nevünkben fogod köszönteni, és biztosítod őket jóindulatunkról.

Végül folytonos imáinkban arra kérjük a Mindenható Istent, hogy küldetésedet és megbízatásodat lelkiismeretesen teljesítsd, oly módon, hogy a megtartandó ünnepség és szertartás minden résztvevője Isten bőséges kegyelmében gazdagodjék. Igazi mennyei ajándékok közbenjárója és hirdetője legyen apostoli áldásunk, amelyben Téged, Tiszteletreméltó Testvérünk, örömmel részesítünk, és kívánjuk, hogy mindenkihez eljusson, akik erre az ünnepségre egybegyűltek – ugyanakkor Tőled, valamint a résztvevőktől kérjük az imádságos támogatást a Szent Péter utódaként kapott küldetés teljesítéséhez.

Kelt Rómában, 2015. év május hónapjának huszadik napján, pápaságunk harmadik évében

Ferenc pápa


Joachim Meisner bíboros német nyelvű homíliáját románra és magyarra is fordították a jelenlévőknek. A szentbeszédet magyar nyelven Kondé Lajos, a Szeged-Csanádi Egyházmegye pasztorális helynöke tolmácsolta, amit az alábbiakban adunk közre.

Kedves Testvérek az Úrban!

A keresztény hit jelenleg észlelhető meggyengülése Európában az imádság hiányának eredménye. Csak az igazi, lélekből fakadó imádság adhatja vissza az életkedvet és lendületet az európai országok megfáradt keresztényeinek. A Mária-imaközpontokból és a kegyhelyekről természetfeletti erő áramlik az egyházba, ami segít, hogy megbirkózzék mindazokkal a nagy kihívásokkal, amelyek a világban keleten és nyugaton, északon és délen érik, mégpedig nem csak bánattal és szenvedéssel, hanem kisebb mértékben győzelmesen és dicsőségesen. Az imádság és lelki feltöltődés ilyen európai központja Máriaradna.

A Szűzanya háromszáz éven keresztül hűséges maradt Isten népéhez itt, az Önök otthonában a jó és kevésbé jó napokon egyaránt. Ebben az országban különösen a kommunizmus idejében az egyházat rendkívüli módon üldözték. Máriaradna azonban olyan volt, mint egy sziget az ateizmus és az emberi elértéktelenedés tengerében.


1. Mária mindig keresi az Istent és az embert. Ő a hit erős asszonya.

A hit általában a fény és a sötétség keveréke. A hit azt jelenti, hogy a sötétségben emlékezzünk arra, amit egykor a fényben látni tudtunk.

A Szűzanya az első hívő. Ezért ő mindig keresi az Istent és az embereket. A szülés előtt Betlehemben Szent Józseffel együtt szállást keresett, hogy a Megváltót a világra hozza. A Jeruzsálembe való zarándoklat idején három napig kereste a fiát, amíg meg nem találta őt a templomban. A keresés a hit része, csakúgy, mint a megtalálás. Még Mária is elveszíthette volna Jézust, mint azt a Jeruzsálemből való hazatérés mutatja. Már ez a tény is kiemeli Mária testvéri hasonlóságát hozzánk. Hányszor elveszítettük mi is már Krisztust?! De azt is mutatja, hogyan kell cselekedni ilyenkor. Szent Józseffel együtt visszafordultak útjukról, és három napig keresték Jézust. A mi jelenlegi helyzetünkre lefordítva ezt azt jelenti: háromnapos lelkigyakorlaton vettek részt. Addig keresték, amíg meg nem találták őt. „Akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál” – imádkozzuk az örvendetes rózsafüzérben. Ezért zarándokoltunk mi is ma, mint tették ezt őseink háromszáz éve folyamatosan, Máriaradnára.

2. A rendezettség a Szűzanya életében

Mária a saját életére vonatkozó terveit Isten tervének rendelte alá. Életében Isten akaratának mindig abszolút elsőbbsége volt. A Szűzanya hite Isten akaratában, és az, hogy önmagát Isten szolgálójának tartotta, lelket adott az európai népek családjának, ami befolyásolta nyugati kultúránkat és civilizációnkat. A Szűzanya volt az első, aki a Miatyánk imádság szavait, „legyen meg a Te akaratod”, Názáretben kimondta, amikor az angyalnak válaszolt: „Legyen nékem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Mária arra tanít bennünket, hogy a Miatyánk imádságot teljes egészében mondjuk és megéljük: „jöjjön el Te országod... szenteltessék meg a Te neved ... és legyen meg Te akaratod”. Ebben gyökerezik az európai civilizáció méltósága. Ezért fontos Máriaradna is a többi Mária-kegyhelyhez hasonlóan Kelet- és Dél-Európában.


3. Nyugalom a menekülés alatt – egy epizód a Szent Család életében

Az európai festészet Mária életéhez kapcsolódó egyik kedvenc jelenete a menekülés. A Szűzanyára és gyermekére üldözők vadásztak. De ő nem lett nyugtalan, izgatott, nem rettegett, nem szorongott, hanem időt szakított a nyugalomra, a lelki megtisztulásra és összeszedettségre. Végig a menekülés alatt maga mellett tudta az élő Isten Fiát, és vele együtt a mennyei Atya védelmét. Ez tette lehetővé a számára, hogy megálljon és megpihenjen, lélekben közeledjen az Úrhoz. Máriaradna a nyugalom és lelki élet ilyen európai központja, ahol Mária vár minket, és elvezet Krisztushoz.

Vándorutunkon a világban Mária mellettünk halad, mutatja karján a Gyermeket és a Mennyei Atyát, aki óvja őt a szükségben. Ezért eltűnik a lelkünkből a nyugtalanság és a félelem, a helyére pedig bizakodás és bátorság költözik, főleg életünk meghatározó eseményei alkalmával.

Az élet vándorútján a nyugalom érdekében időközönként rendszeres megállókat szükséges tartani, ellenkező esetben kár éri a lelkünket és a testünket. Ez okból keressük fel a máriaradnai kegyhelyet is, ahol ki tudjuk önteni a szívünket Jézus Anyjának, aki mindig meghallgat.

Napjainkban az élet olyan módon felgyorsult, hogy a lélek már nem képes utolérni. Így lélektelenekké válunk, és ezáltal magunkat is és másokat is boldogtalanná tesszük. Mária saját élettapasztalatából adja a jó tanácsot: „Tegyétek, amit mond” (Jn 2,5).

Jézus pedig ezt mondja később a tanítványoknak: „Gyertek velem külön egy csendes helyre, és pihenjetek egy kicsit!” (Mk 6,31). Egy ilyen megszentelt hely maradjon Máriaradna is, amilyen az eddigi háromszáz évben volt.

Visszatekintve Máriaradna háromszáz éves múltjára a szentbeszédet az egyház imájával zárjuk: „Miképpen kezdetben volt (háromszáz évvel ezelőtt), most (2015-ben) és mindörökké.”

* * *

A szentmise záróáldása után a templom előtti téren került sor a megújult templom és az egykori ferences kolostor megáldására. Az ünnepi áldás előtt köszöntőt mondott Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek magyar nyelven, Ioan Robu bukaresti érsek román nyelven, és németül Andreas Straub, a német püspöki konferencia küldötte. Ezt követően az ünnepség zárásaként Meisner bíboros megáldotta a felújított épületegyüttest.

Az Arad megyei Lippa városhoz tartozó Máriaradna temploma a magyar Mária-kultusz egyik kiemelkedő helyszíne, a Dél-Alföld legfontosabb Szűzanya-kegyhelye. A ma látható templom 18. századi barokk alkotás háromhajós kialakítással, két magas toronnyal. A kolostor zárt belső udvaros négyszöge délnyugatról csatlakozik az épülethez.

A kegyhely története a 16. századba nyúlik vissza. 1520-ban egy özvegyasszony emeltetett kápolnát a mai épületegyüttes helyén. Ezt a 17. század első harmadában felújították. 1668-ban Georg Vričonosa egy olaszországi nyomdából származó képet adományozott a kápolnát szolgáló szerzeteseknek, amely Máriát ábrázolja a kisdeddel. 1695-ben, a lippai vár ostromakor a törökök felgyújtották a kápolnát, ám a kép sértetlen maradt – tulajdonképpen ekkortól számítható a kegyhely története.

Az első búcsújárást már 1709-ben megszervezték Radnára, de az egyház csak 1750-ben ismerte el mint hivatalos kegyhelyet.

A mai templom alapjait 1756-ban rakták le, felszentelésére 1767-ben került sor. A ferences kolostort is ebben az időszakban építették. 1911-ben a templom mindkét tornyát megmagasították harminc méterrel, így azok ma 67 méter magasak.


A zarándokhelyen található hálatáblák hét nyelven közvetítik a hívek köszönetét, ugyanis a temesvári egyházmegyében, ahová Radna tartozik, a katolikusok többségét alkotó magyarok mellett nagy számban élnek román, német, cseh, bolgár, horvát és szlovák hívek is, és valamennyien közös otthonuknak érzik a kegyhelyet.

Máriaradna császári rangját jelzi, hogy az Itáliából származó, a hajdani tűzvészt csodás körülmények között túlélt kegyképének rokokó foglalatát Mária Terézia magyar királynő utasítására a bécsi udvari ötvös készítette mintegy harminc kilogramm ezüst felhasználásával. A Szűzanya és a kis Jézus koronáját Rudnay Sándor esztergomi prímás ajándékozta a kegyhelynek. A bíboros érsek, aki korábban három évig Erdély püspöke volt, annyira megszerette a nem is az ő egyházmegyéjéhez tartozó kegyhelyet, hogy azt kérte a ferencesektől, halála után ők őrizzék a szívét a kegykép közelében. Ezt az óhaját végrendeletében is megerősítette, úgyhogy azóta is féltve őrzött kincse Radnának a prímás formalinba helyezett szívét őrző ezüst szelence.

A kommunista uralom idején, 1951-ben betiltották a szerzetesrendeket, de Radnán tovább szolgálhattak. 1992-ben II. János Pál pápa a máriaradnai kegytemplomnak basilica minor, azaz kis bazilika címet adományozott.


2003-ban az utánpótlás hiánya miatt a ferencesek elhagyták a kolostort és a templomot, az épületegyüttest a temesvári püspökség vette át.

Kérdésünkre Reinholz András máriaradnai plébános reményét fejezte ki, hogy a felújítás nyomán a kegyhely a nemzetközi zarándokútvonalak állandó állomása lesz, az idelátogató zarándokok száma évi 80 ezerről akár 150-160 ezerre emelkedhet.

Fotó: MTI

Magyar Kurír