Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ZARÁNDOKLAT - Élő egyház közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ZARÁNDOKLAT - Élő egyház vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
10 éve | Rádiné Zsuzsa | 0 hozzászólás
Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa március 25-én Szent Liturgia keretében áldotta meg a megújult miskolci görögkatolikus püspöki székesegyházat. Ferenc pápa március 20-ai döntése értelmében a székesegyház az immár önálló egyházmegye főtemploma.
A felújított székesegyház megáldásán Leonardo Sandri bíboros puszpángcsokorral meghintette a templom homlokzatát, majd Kocsis Fülöp és Ján Babják érsek-metropoliták hintették meg az épületet, kívülről körbejárva. A külső megáldás szertartása alatt az 50. zsoltárt énekelte a papnövendékek kórusa és a hívek: „Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok, moss meg engem, és fehérebb leszek a hónál.” Orosz Atanáz püspök ezután jobbjával kereszt alakban háromszor megjelölte a templomajtót, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita pedig a szent kereszttel megnyitotta az ajtót, és a többi püspökkel, a vendégekkel és a hívekkel együtt belépett a templomba. A székesegyházat belülről Alberto Bottari de Castello apostoli nuncius áldotta meg, szintén puszpánggal meghintve a teret. A megáldás szertartása könyörgéssel és zsoltárolvasással ért véget.
Az
ünnepség Szent Liturgiával folytatódott, amelyen Leonardo Sandri
mondott homíliát. Március 25-én, karácsony előtt kilenc hónappal arra
emlékezik az egyház, hogy Gábor angyal hírül adta Máriának: a
Szentlélektől gyermeket fogan, és a Megváltó édesanyja lesz. Urunk
születésének hírüladását a görögkatolikusok Örömhírvétel napjaként
ünneplik. Az örömhír vétele kapcsán a bíboros-prefektus rámutatott:
talán fennkölt jelenetet várnánk az üzenet kapcsán, hogy Isten
meglátogatja az ő népét; pedig az esemény, amely meghatározza az emberi
történelem útját, az egyszerűség és az alázat jegyében zajlik, majdnem
titokban. A görögkatolikus liturgiában az örömhírvételnek kiemelt
szerepe van, hiszen a templom szentélyét és a templomhajót elválasztó
fal, az ikonosztázion királyi ajtaját ez a jelenet díszíti. Amikor az
Isteni Liturgián ez az ajtó kitárul, Krisztus közénk jön az ő Szavában,
Testében és Vérében: ezért mi, akik a földön élünk, már a mennyben
találjuk magunkat – mondta a Keleti Kongregáció prefektusa.
A bíboros beszélt arról is, hogy Isten szépsége testet ölt a székesegyházban, az egyház épületében is, mert ott a hívők újjászületnek a kegyelmi életre. Leonardo Sandri egyúttal kifejezte köszönetét Ferenc pápának, hogy a Miskolci Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, és kinevezte első püspökét, Orosz Atanázt.
A
bíboros arra biztatta a híveket, hogy éljék meg a mindennapokban annak a
titoknak a szépségét, amellyel a Liturgiában találkoztak; vigyék
magukkal a mennyország itt megtapasztalt kis részét a mindennapok
szürkeségébe, amikor a kétely, a kísértés és a kétségbeesés veszélye
fenyegeti őket. „Krisztusban élünk, alakultunk át és támadtunk fel! Ő a
Szegletkő, akire az Egyház és a mi életünk épülete támaszkodik” –
fogalmazott a kongregációvezető.
Az örömhírvétel az Ige megtestesülésének első lépése, ezt pedig úgy lehet igazán megünnepelni, hogy az élet evangéliumának hirdetéséhez megújult csodálatot és szenvedélyes lelkesedést kérünk – hangsúlyozta Sandri bíboros. – A csodálat a születő élet, az anyaság, a végső stádiumban szenvedő betegek, az idősek és minden más kategória szolgálatában végzett cselekedetek csodálata, azoknak az értékeknek a csodálata, amelyeket a ma uralkodó gondolkodásmód a társadalom „selejtjének” tart. Az evangélium hirdetése iránti szenvedélyes lelkesedés pedig azt a bátorságot jelenti, hogy szembemenjünk az ezzel ellentétes tendenciákkal – tette hozzá a bíboros.
Jól
tudjuk, hogy az ideológiák és a különféle rezsimek mily súlyosan
sebesítették meg belülről a 20. századi Európa történelmét itt,
Magyarországon is – mutatott rá Leonardo Sandri, hozzátéve: kérjük a
Szentlelket, hogy segítsen leleplezni a jelenkori és globális ideológiák
rejtett diktatúráit, amelyek az erőszakot alkalmazzák, jogtalanul
felhasználva ehhez Isten nevét, s amelyek álnokul beférkőznek a nemzetek
elméjébe és politikai választásaiba.
A
szertartás lezárása előtt Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus
Püspöki Konferencia elnöke mondott köszöntőt, amelyben kiemelte: Hazánk
Védasszonyának pártfogása és az isteni gondviselés eddig is végigkísérte
a magyarok, benne a hazai görögkatolikusok történetét. A történelmi
katasztrófákból való szabadulások éppúgy beletartoznak ebbe a sorba,
mint a pócsi kegykép könnyezése és más könnyezési csodák, amelyek
rámutatnak: életünk, megmenekülésünk és újjászületésünk különleges
kapcsolatban állt a Magyarok Nagyasszonya közbenjárásával.
A
Magyar Görögkatolikus Egyház szervezetének fejlődése is ennek a
folyamatnak a sodrában áll – tette hozzá a bíboros, utalva arra, hogy
Ferenc pápa március 20-ai rendelkezése nyomán egyetlen egyházmegye és
egy apostoli exarchátus helyett metropolitai egyház jött létre, amelyben
három egyházmegye foglal helyet. Teljes jogú egyházmegye lett az eddig a
pápa nevében kormányzott Miskolci Apostoli Exarchátus. (Az exarchátus a
hajdani Eperjesi Egyházmegye Magyarországon maradt részeit, valamint
Miskolcot és környékét foglalta magába létrejöttekor, majd 2011-ben
megnövelt területtel egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyét.) Orosz Atanáz
főpásztor pedig, aki eddig püspök-exarchaként végezte szolgálatát, a
Szentatyától megyéspüspöki kinevezést kapott. „A megújuló székesegyház
épülete és a kialakult püspöki székház számos intézménnyel és értékes
tevékenységgel együtt jelzi ennek a közösségnek a hitét és erejét. De a
Magyar Görögkatolikus Egyház fejlődése erősíti az egész Magyar Katolikus
Egyházat is” – üdvözölte a változásokat Erdő Péter bíboros.
Orosz
Atanáz miskolci püspök a köszöntésre reagálva elmondta: a március
20-ai, pénteki pápai döntés híre csodát jelentett számára és az egész
egyházmegye számára. Ahhoz hasonló csodát, mint ami az azt megelőző
természeti jelenség, a részleges napfogyatkozás volt. A püspök
hozzátette: Isten segítségével váljon lehetségessé a csoda, hogy
Miskolcon ebben a megújult székesegyházban is hirdetni lehessen Jézus
örömhírét a szegényeknek.
A
Szent Liturgia végén Leonardo Sandri, a Keleti Kongregáció vezetője egy
medált adott át az új megyéspüspöknek, amely Ferenc pápa péteri
szolgálatának második évfordulójára készült, majd a Szentatya áldását
közvetítve megáldotta Orosz Atanázt, a jelenlévőket és a miskolci
egyházmegye híveit.
A szertartáson a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia számos tagja mellett Szlovákiából és Kárpátaljáról is részt vettek püspökök. A protestáns testvéregyházak képviselői mellett megjelent Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Kovács Zoltán, a miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára és Kriza Ákos, Miskolc polgármestere.
A
múlt század elején épült, 1912-ben felszentelt, Nagyboldogasszonyról
elnevezett miskolci székesegyház renoválása már elodázhatatlan volt. A
mintegy százmillió forintos beruházást állami forrásból fedezte az
egyház, a templom belső megújítását pedig a hívők adományai tették
lehetővé – ismertette a püspök. A templom egyebek mellett új tetőt
kapott, a falakat díszítő téglaburkolattal látták el, felújították a
padokat, a fűtést korszerűsítették, diakónusi sekrestyét és
keresztelőkápolnát építettek, a főhomlokzatra Seres Tamás
festő-restaurátor faliképei, szekkói kerültek.
Fotó: Lambert Attila
Agonás Szonja/Magyar Kurír
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!