KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisén koncelebrált Kovács Pál plébános és Mogyorósi Márk püspöki titkár.

A templom rossz műszaki állapota miatt szükséges volt a teljes felújítás, amihez Supka-Kovács Tamás készített terveket. A szükséges örökségvédelmi engedélyezési eljárást követően kezdődtek meg az előkészületek a megvalósításhoz. Mivel a falu népe jelenleg is vegyes vallású, így szükség volt egyházmegyei támogatásra is a felújítási munka elvégzéséhez. A kivitelezést a csepregi Bauwerk Kft. végezte, Kóczán Géza műszaki ellenőri felügyelete mellett. Természetesen a helyi közösség is sokat tett azért, hogy a felújítás a látható szép eredménnyel fejeződjön be.

Veres András megyéspüspök az ünnepen külön köszöntötte Őri Istvánné Erzsi nénit, valamint Varga Ferencet, aki nemcsak plébániai tanácsadó testületi tagként, hanem asztalosmesterként is helytállt a munkálatok során. A Győri Egyházmegye a felújítási munkákat 22 millió forinttal támogatta.

* * *

Szoport egy 1264-ben kelt oklevél említi először az ómagyar „Terra Zupur” néven. A templomról 1338. június 1-jén kelt osztálylevél tudósít. 1347. július 25-én kelt oklevél szerint a Szent Márton-templom kegyúri jogát osztatlan állapotban hagyják. A templom a hitújítás idején az evangélikusoké lett. Újkér fíliája volt, de néha anyagyülekezetként is működött. 1661-ben a rekatolizált Nádasdy Ferenc elfoglalta és visszaadta a templomot a katolikusoknak. A szoporiak az országgyűléshez fordultak segítségért. 1670-ben Szelepcsényi György esztergomi érsek a király nevében visszaadta a templomot a katolikusoknak. 1671-ben ismét evangélikus egyházlátogatás történt Felszoporon. 1683-ban a Bécs alá vonuló török had tatár segédcsapata megrongálta és felgyújtotta a templomot. 1697-ben már katolikus püspök a romos templom látogatója. 1661-től 1714-ig felváltva hol a katolikusok, hol az evangélikusok használták, akkor véglegesen katolikus lett.

1733-ban a templomot felújították. 1792 és 1830 között nem miséztek, de jegyezték az egyéb bevételeit. 1796-ban kelt levélben a község elöljárósága kérte a falu nagy szülöttét, Szily Jánost, Szombathely első püspökét, hogy építtessen új templomot. 1825-ben kérték a szopori hívek a győri káptalan engedélyét a templom felújítására. 1830. július 15-én az újkéri plébános értesítette a győri püspököt, hogy a restaurálás a hónap végére elkészül. 1845-ben Stettner Máté udvari tanácsos, makkoshetyei birtokos Jézus mennybemenetelét ábrázoló oltárképet vásárolt Bécsben; ettől kezdve már nem Szent Márton püspök volt a templom védőszentje, hanem Urunk menybemenetele lett a titulusa.

1958. augusztus 23-án Varga Ferenc felszopori születésű csepregi káplán felfedezte a középkori eredetű Szent János apostolt ábrázoló freskót a restaurálásra váró templomban. A 13. vagy a 14. században készült freskót valószínűleg a 19. század eleji restauráláskor takarták el, mert 1832-ben Szent János apostolról képet festtettek. A templomban Szent János napján a 1960-as évek végéig szenteltek bort. A templom restaurálása az Országos Műemlékfelügyelet közreműködésével 1990-ben befejeződött. A munka során feltárt középkori részek is bizonyítják az oklevelek hiteles adatait.

Forrás: Győri Egyházmegye/templom.hu

Fotó: Erős Erika

Magyar Kurír