Két bizonytalan sorsú templom: Párdány és Németcsernye

Bár Német László nagybecskereki püspök a magyar kormánynak megígérte, hogy a támogatások fejében megmaradhatnak a közép-bánsági szórványfalvak katolikus templomai, most ennek mégis az ellenkezője történik.

Megkezdték a műemlékek kiürítését, az egyházszervezet felszámolását. A helybeliektől értesültünk, hogy a püspök megtiltotta a misézést a németcsernyei Szent József Szűz Mária Jegyese templomban, így a hívők csak heti egy alkalommal tudnak rózsafüzér imát mondani templomukban. 

A közösség élni akarását hűen tükrözi, hogy egy helyi civil szervezettel, a Szülőföldünk Gyökerei Német Hagyományőrző Egyesülettel (Koreni Zavičaja) közösen a belgrádi érsekhez fordultak.

Kép: Koreni Zavičaja / Szülőföldünk Gyökerei egyesület

A hívek számára a templom jelenti a megmaradást

Miközben Német László „elnéptelenedő gyülekezeteket” említ, ezzel szemben mindenütt van több-kevesebb, főként magyar anyanyelvű hívő. Németcsernyén például még százhatvan magyar és tíz német lakik. A szentmiséket harminc-ötven fő látogatja, ami bár kétségtelenül nem feltételez nagy közösséget, korántsem a végstádium jele. (Egy átlagos Zala megyei faluban ennél is kevesebben járnak misére.) Ennél izmosabb gyülekezetek is szerepeltek eredetileg a „feketelistán”: noha a módosiak százötvenen vannak, az egyházmegye mégis lemondott templomukról – és róluk. Igaz, itt egyelőre valóban úgy tűnik, hogy elmúlt a bontási szándék, talán a templom műemléki státuszának köszönhetően.

“Elhagyatott állapotban van a módosi templom is, de fontos kulturális jelentőséggel bír, ráadásul védett műemlékről van szó, ezért nem követeljük a lerombolását, annak ellenére, hogy a faluban nagyon kevés a katolikus hívő”

nyilatkozta Német László a Dnevnik napilapnak.

Németcsernye Szent József temploma

A hajdani Csernye (Torontál-Czernya) a Csekonics grófok zsombolyai uradalmának egyik helysége volt. Bár eredetileg is egy települést alkotott, közigazgatásilag mégis két részből állt: Ráccsernye szerb-német, Németcsernye német-magyar lakosságú volt. A katolikusok első temploma 1808-ban épült Németcsernyén, ennek helyére azonban – az uraság támogatásával – újat építettek 1868-ban. A koraeklektikus épület bár hivatalosan nem műemlék, szakmai vélemények szerint erre a címre mindenképpen méltó lenne. Azóta a település közigazgatási kettéosztottsága megszűnt, ami zavart okozott a település magyar neve körül (Szerbcsernye, Németcsernye néven egyaránt sokan emlegetik).

 

Torontálcsernye, Zsombolya és környéke (Kattintson a nagyobb mérethez)

Az egyik szeptember végi vasárnap történt, hogy Német László püspök – a templomrombolások szorgalmazója – véletlenszerű és meglehetősen barátságtalan látogatást tett a németcsernyei templomban. Valósággal berontott és félbeszakította a szentmisét, s miközben a híveket szidalmazta, felszólította őket, hogy katolikus felekezethez tartozásukat keresztleveleik felmutatásával igazolják – tudtuk meg a helyiektől. Német László becsmérlően beszélt arról az igyekezetről, amit a hívek templomuk megmentése érdekében tanúsítanak.

A helyzet ezt követően mérgesedett el a közösség és a püspök között: a hívek levélben fordultak Stanislav Hočevar belgrádi érsekhez, közbenjárását kérve a templom megmaradásáért. Ezt a püspök megdöbbentő ellenlépése követte: úgy tudjuk, hogy betiltották a misézést Németcsernyén.

A Magyar Patrióták Közössége értesülései szerint a templomrombolások előkészítése már évek óta napirenden van az egyházmegyében. Ezzel függhet össze az is, hogy a püspök korábban a németcsernyei templom több értékes berendezési tárgyát, így a feszületet, a templom védőszentjének szobrát és értékes festményeit is elvitette. De nem csak Németcsernyéért kell aggódnunk. Olyan híresztelések is eljutottak hozzánk, hogy akár két számjegyű is lehet azoknak a régi templomoknak a száma, amelyeket az egyházvezetés le kíván bontani.

Kép: Koreni Zavičaja / Szülőföldünk Gyökerei egyesület

A hívek nem engednék templomukat lebontani

Egyesületünk a “minden magyar felelős minden magyarért” tétel alapján erkölcsi kötelességének tekinti, hogy a bánsági templomok és gyülekezetek sorsával foglalkozzon. Ezért a közeljövőben építészeti értékfelmérő látogatást fogunk tenni az egyházmegye területén annak érdekében, hogy felderítsük, mely templomok kerültek veszélybe. Minden értéket fényképesen és írásosan dokumentálni szeretnénk. Az útról készítendő, a nyilvánosságnak is szánt jelentést – amelyben javaslatot teszünk az egyes egyházi épületek megóvására, műemlékké nyilvánítására és fenntartható használatára – meg fogjuk küldeni a nagybecskereki egyházmegyének és a magyar kormánynak is.

Számunkra döbbenetes azt látni, ahogy egy lelkipásztor minden követ megmozgat annak érdekében, hogy nyájától megszabadulhasson. Értékes műemlékek, évszázados templomok láthatják kárát a rombolás szellemének. Meggyőződésünk, hogy egyedül a nyilvánosság erejével tudunk hatni a körülöttünk zajló folyamatokra. Terjesszük ezt az írást minél szélesebb körben, és vállaljunk szolidaritást a Bánság maroknyi gyülekezeteivel!

Magyar Patrióták Közössége © 2014. október 5.