Többéves szerkesztői munka eredményeként február 20-án megjelent „Az imaórák liturgiája” negyedik kötete. Ezzel teljessé vált a magyar nyelvű zsolozsmáskönyv új kiadású sorozata – tájékoztatta szerkesztőségünket Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója.

Az összesen közel nyolcezer oldalas mű az igényesség, a használhatóság és a tartósság szempontjait figyelembe véve készült a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Liturgikus Bizottságának irányításával, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet, valamint a Szent István Társulat együttműködésével.

A papok, szerzetesek és mind gyakrabban a világi hívők által is rendszeresen végzett zsolozsma, miként évszázadok óta, a 21. században is szoros egységbe, imaközösségbe fűzi a Katolikus Egyház tagjait szerte a világon. Nemcsak térben, de időben is kapcsolódunk ezáltal az Egyház közös imájához, hiszen az Apostolok cselekedetei (vö. 3,1; 10,30) arról tanúskodik, hogy már az ősegyház tagjai is rendszeresen összejöttek imádkozni a nap kilencedik órájában – feltehetően Jézus halálának időpontjára emlékezve.

Amikor 1998-ban Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció akkori prefektusa, a későbbi XVI. Benedek pápa teológiai munkásságáért a Szent István Társulattól átvette a Stephanus-díjat, köszönőbeszédében hangsúlyozta, hogy a zsolozsma – amellett, hogy „általa teljesítjük Krisztus Urunk szüntelen imádkozásról szóló parancsát, és lerójuk a dicséret adóját Isten iránt” – lélekben összeköti egymással a részegyházakat. Példaként felidézte, hogy számára a Szent István király főünnepén (a világegyházban emléknap augusztus 16-án) elmondott reggeli dicséret mindig alkalmat teremt arra, hogy külön imádkozzon Magyarországért és a magyar népért.

„A középkorban, a kézzel írott könyvek világában a szerzetesek gyakran fejből, emlékezetből mondták a zsolozsmát. Bár tisztelettel tekinthetünk az ily módon imádkozó eleinkre, a Szent István Társulat igazgatójaként nem feladatom az ismétlés általi memorizálás vagy a tudatos emlékezetbe vésés folyamatát elemezni. Ehelyett inkább sokunk örömét fejezem ki, hogy a negyedik kötet megjelenésével a három év alatt teljessé vált magyar nyelvű zsolozsmáskönyv lehetővé teszi, hogy segítségével bárki bekapcsolódjék az Egyház hivatalos imádságának végzésébe” – írta Farkas Olivér.

Forrás és fotó: Szent István Társulat

Magyar Kurír