Veres András győri megyéspüspök augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén szentmise keretében áldotta meg a kapuvári Szent Kereszt-temetőben található Szent Antal-kápolnát és báró Berg Gusztáv síremlékét.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Szent Antal-kápolnában bemutatott szentmisén Radó Tamás kapuvári plébános és Bernáth Krisztián káplán koncelebrált. Az ünnepi szertartás előtt Tóth Imre, a kapuvári Szent Anna-plébánia tanácsadó-testületének alelnöke köszöntötte a Győri Egyházmegye főpásztorát. Tóth Imre kiemelte, a felújítás Lieb György és lánya, Mária nagy összegű felajánlásával kezdődhetett meg, valamint megköszönte Kapuvár polgármesterének, Hámori Györgynek, hogy a városvezetés részéről jelentős anyagi támogatást biztosított a kezdeményezéshez, és vállalta a munkák koordinálását, szervezését.

A szentbeszéd elején Veres András Havas Boldogasszony ünnepéről beszélt, amely egy 4. századi csodához kötődik: augusztus 5-én Rómában, azon a helyen, ahová később a Szűzanya tiszteletére a Santa Maria Maggiore-bazilikát emelték, hó esett. A Szűzanya így jelezte, hogy hova építsék a templomot. Az efezusi zsinat 431-ben Máriát Istenszülőnek nyilvánította, mert Isten Fiát, Jézus Krisztust a világra hozta. Ennek megünneplésére emelték Rómában, a nyugati kereszténység központjában a bazilikát az Istenszülő tiszteletére. A győri megyéspüspök rámutatott arra, hogy Havas Boldogasszony ünnepe mindnyájunk számára felszólítást jelent: a Szűzanya példájára Krisztus-hordozókká kell válnunk, szavainkban, életvitelünkben, cselekedeteinkben bizonyságot kell tennünk arról, hogy Isten gyermekei vagyunk.

Ezt követően a főpásztor az imaélet, illetve az imádság helyének fontosságára hívta fel a figyelmet: a hívő embernek meg kell találnia otthonában is azt a helyet, ahova vissza tud vonulni, hogy imádkozzon. A legtöbb családban van feszület, van egy szentkép, amely előtt a közös imádság elhangzik. A templom ugyanezt a szerepet tölti be a hívek közösségének életében. A templomot minden hívő közösség igyekszik a lehető legszebben berendezni, hogy minden részlete segítse a betérőket az Istennel való találkozás megélésében – mutatott rá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.

A kapuvári Szent Antal-kápolna nemcsak a temetési szertartások helyszíne, hanem az imádság háza is egyben –mondta a győri főpásztor. Felhívta a figyelmet annak szükségességére is, hogy Isten irgalmas szeretetét kiesdjük elhunyt szeretteink számára. A temetői kápolna rendkívüli jelentőségű, hiszen itt lehetőség van az elcsendesedésre, arra, hogy kifejezzük összetartozásunkat halottainkkal az imádság által. A győri megyéspüspök Isten áldását kérte mindazokra, akik közreműködtek a Szent Antal-kápolna és báró Berg Gusztáv síremlékének megújulásában.

A szentmisét követően mondott köszöntőjében Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő Kapuvárt szerencsés településnek nevezte, amelynek 19. századi története szorosan összefonódott Berg Gusztáv életével. A „Kapuvár Széchenyijének” nevezett főnemes nemcsak városáért, hanem az egész Rábaközért is sokat tett – emlékeztetett. Pavlóczki Béla helytörténész ezután a Berg családdal kapcsolatos kutatásairól számolt be. Előadásában rávilágított arra, hogy báró Berg Gusztáv nemzetközileg elismert mintagazdaságot alakított ki, továbbá az elektromos áram bevezetését is neki köszönheti a város. Az iskolaalapítóként is ismert báró a Szent Anna-templom átépítése idején egy magtárépületből alakíttatott ki kápolnát a szentmisék megünneplésére.

Az ünnep zárásaként Hámori György polgármester Pro Urbe Kapuvár díjat adott át Radó Tamás plébánosnak és Pavlóczki Béla helytörténésznek.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Dukai Miklósné

Magyar Kurír