A Földközi-tengeren folyamatosak a mentési akciók, hogy az észak-afrikai partoktól elinduló migránsok életét megóvják. A Vatikáni Rádió Giancarlo Perego prelátust, a Migrantes Alapítvány vezetőjét kérdezte.

A napokban Calabria partjainál 350 embert mentettek meg a nehéz tengeri viszonyok ellenére. Cataniában 300 túlélővel és 49 halottal kötött ki egy mentést végző norvég hajó. Genovában az érseki szemináriumban egy csoport bevándorlóval való találkozásakor Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke feltette a kérdést: „A nemzetközi szervezetek, mint például az ENSZ, amely politikai és pénzügyi hatalommal is rendelkezik, vajon szembenéztek-e valaha is komolyan és határozottan ezzel az emberi tragédiával?”

A Földközi-tenger vált a világ legveszélyesebb tengeri szakaszává, amely továbbra is sok emberi életet követel. Az utóbbi nyolc hónapban az áldozatok száma meghaladja a 2300-at. Augusztus 15-én, Mária mennybevétele ünnepén 49 bevándorló vesztette életét, mert megfulladtak egy düledező bárka rakterében.

Görögországban nagy hajókat használnak fel befogadási központokként menekültek ezrei számára, akik az utóbbi napokban érkeztek Kósz szigetére. A segélynyújtás és a befogadás nem az egyetlen Európa törékeny válaszai között. Falakat is emelnek. Bulgária és Görögország után, ahol a török határ mentén húztak fel falakat, Magyarországon is befejezéséhez közeledik a falépítés a szerb határon. A spanyol Melilla, a francia Csatorna-alagút és az olasz Ventimiglia még az a határ, ahol az elkeseredettek próbálnak átjutni, és amelyet a határőrség őriz.

Európa a célállomás azok számára, akik a háború és a szegénység elől menekülnek. Az egyetlen remény azoknak, akik a kockázatok és a bizonytalanság ellenére felszállnak az Észak-Afrika partjairól elinduló csónakokra. E hatalmas elkeseredettség láttán az egyház az élvonalban küzd, hogy segítséget és befogadást nyújtson. Hosszú ideje zajló és mindennapos gyakorlat ez, amelyből a menekültáradat kezelésére szolgáló javaslatok is születnek.

Giancarlo Perego prelátus, a Migrantes Alapítvány, az olasz püspöki konferencia pasztorális szervezetének igazgatója a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva elmondta: „Ma előre kell lépnünk a menedékjogot kérők befogadása terén nemcsak Olaszországban, de európai szinten egyaránt. Itáliában egy olyan terv született meg a kormány, a tartományok és a helyi önkormányzatok között, amely nem volt egységes és folyamatos. Sok volt benne a rögtönzés és a mérlegelés. Fontos, hogy ez a terv újrainduljon úgy, hogy a helyi önkormányzatokat érdekeltté tegye a befogadásban. A másik cselekvési terv a területi bizottságok számának növelése, amelyek megvizsgálják a nemzetközi védelemre benyújtott kérelmeket, mert jelenleg nagyon sokat kell várni: akár egy-két évet is! A harmadik akcióterv az európai szintű elkötelezettség, amelyben túl kell lépni a dublini egyezményen olyan értelemben, hogy a menekültek szabad mozgása központi eleme legyen az új európai menedékjogi javaslatnak.”

Az egyház, a szociális szféra, az önkéntesek és az önkormányzatok együttes fellépése a kormánytól és az Európától kapott erőforrásokkal fontos próbakő lehet a menedékjog kezelésében. Ebbe az irányba kell tovább haladni, elkerülve, hogy az ideológia és e súlyos helyzetekkel való visszaélés politikai szinten cselekvésképtelenséghez vezessen a menedékjog fontos kérdése terén.

A bevándorlókra kell fókuszálni, akik az emberség és a felelősség megnyilvánulásaira vágynak. Ez széleskörű felelősségvállalást igényel az állampolgártól a kormányon keresztül az európai vezetésig. A menekültjogon, az elvándorláshoz való jogon túl a saját földön maradáshoz való jog védelmére is figyelmet kell fordítani. Világos tehát, hogy ma egy nagyméretű nemzetközi diplomáciai lépésre is szükség van, hogy visszaállítsák a biztonságot azokban az országokban, ahonnan a migránsok érkeznek. Nagy nemzetközi együttműködésre van szükség.

„Több alkalommal szóltunk már egy »Marshall-tervről« Afrika számára, amely konkrét eszközöket adna ezeknek az országoknak a kezébe a fejlődéshez. Az egyház mindig is ezen dolgozott. VI. Pál pápa emlékeztetett, hogy fejlődés nélkül a népek haragja ellenünk fordul. Az elvándorlás e mostani jelensége részben ennek a haragnak a gyümölcse. Ezek az emberek úgy érzik, hogy becsapták őket azon az úton, amelyen a gazdagabb országoknak a szegényebb népek mellé kellene állniuk” – mutatott rá Giancarlo Perego prelátus.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír