Új előadás-sorozat vette kezdetét március 21-én a szombathelyi püspöki palotában: hónapról hónapra a világunk kerül középpontba, más-más szempontok alapján. Első alkalommal Székely János megyéspüspök tartott előadást.

Az új előadás-sorozattal több célt szerettek volna megvalósítani a szervezők – mondta bevezetőjében Székely János megyéspüspök. –  Az egyik, hogy a keresztény világszemléletet bemutassák az embereknek. A másik célja a sorozatnak, hogy a világban bekövetkező változásokról beszéljenek, megismertetve a keresztény álláspontot. Mindez a keresztény hívek megerősítését szolgálja, hogy oszlopai legyenek a hívőközösségeknek. „Szeretném, ha megtelne a szívünk tűzzel, a fejünk gondolatokkal, hogyan tudnánk segíteni az Egyházat és az evangélium hirdetését” – mondta Székely János püspök.

Az első előadásban a főpásztor arra a kérdésre kereste a választ, milyen lenne a világ, ha olyan lenne, amilyennek Isten megálmodta. Székely János arra hívta fel a figyelmet, hogy az embereknek újra Istent kell világképük közepébe helyezniük. Csak ekkor érthetjük meg, hogy Isten szeretetből teremtette a világot, és ebből tud az ember táplálkozni. Ekkor lesz érthető és megtapasztalható, hogy Isten tökéletesnek teremtette a világot, és ez a tökéletesség tükröződik Jézusban is.

A főpásztor kitért rá: a régi bibliamagyarázók a világ teremtésekor elhangzó tíz teremtő szót és a tízparancsolatot összekötötték. Azt akarták elmondani, hogy a tízparancsolat, az erkölcs igéje ugyanaz, mint a teremtés igéje. Isten rendet, harmóniát teremtett ebbe a világba. Az ember pedig lassan kiolvassa ezt a törvényt. Az erkölcs nem egy későbbi, szubjektív kulturális találmány, hanem objektív, ami benne van a világban. Így a két ige: a teremtés és az erkölcskinyilatkoztatás igéje ugyanaz. De ez azt is jelenti, hogy a hit és a tudomány egymást erősíti, megvilágítja – mondta Székely János. 

Milyennek álmodta Isten a világot, milyen lenne egy Isten-képű világ? – tette fel a kérdést a szombathelyi megyéspüspök. – A kinyilatkoztatás erről sokat elmond. A Biblia arra tanít, hogy az ember Isten képmása: ez nemcsak tény, hanem feladat is. Meg kell próbálnunk olyanná válnunk, mint Isten, aki örök szeretet. Hozzá kellene hasonlóvá válnunk, nekünk is, és a világnak is.

Jézus ezt így nevezte: „Isten országa”, vagy ahogy sokszor halljuk és olvassuk: „a mennyek országa”. De ez nem a mennyországot jelenti, hanem Isten országát, Isten jelenlétét a világban. De mit is jelent Isten országa? Az a hely és pillanat, ahol és amikor Isten király. Amikor az történik, amit ő szeretne. Nemcsak a mennyben, ahol minden tökéletes, hanem már a Földön is. Ezt kérjük a Miatyánkban: jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod.

Isten országa a szívben, a szív megtérésében kezdődik –  mondta Székely János püspök. – Ez a legfontosabb lépés, hogy beengedjük az Isten szeretetét az életünkbe. Minden átalakulás itt kezdődik.

Az előadás további részében a főpásztor az Egyház társadalmi tanítása kapcsán beszélt a világról, arról, hogy milyen lenne az Isten-képű világ. Többek között az államról esett szó, amelynek az Egyház tanítása szerint a közjó szolgálata a feladata. Vagyis anyagi, szellemi és lelki, erkölcsi feltételeket teremteni ahhoz, hogy az abban a közösségben – nemzetben – élő emberek az emberségüket ki tudják bontakoztatni. A közéletben való részvétel fontos a keresztény emberek számára is. Utalt az Európai Unió alapítóira, akik maguk is hívő keresztény emberek voltak, és a keresztény szemléletet alapul véve szerették volna Európa jövőjét alakítani. De a mai Európa már nem ezt akarja: Istent figyelmen kívül akarják hagyni. Pedig minden törvény ősforrása Isten, aki a világ törvényhozója – tette hozzá a püspök.

Az Egyház társadalmi tanításában fontos szerepe van a szubszidiaritásnak: ha egy kisebb közösség – például egy falu vagy város – meg tud valamit szervezni, nem szabad, hogy egy nagyobb hatalom – az állam – kivegye a kezükből, és megcsinálja. Például a gyermek felnevelésének joga és felelőssége a szülőé; ne az állam mondja meg, hogy ezt hogyan tegye. Ha például hívő ember a szülő, joga legyen vallásos nevelésben részesíteni a gyermeket. Ezért fontos, hogy az állam a keresztény iskolákat is támogassa.

Székely János kiemelte: az Egyház fontosnak tartja a nemzeteket, a nemzeti közösségek létét, amelyek a Teremtő akarata szerint jöttek létre és működnek. 

A migrációval kapcsolatban elhangzott: napjainkban 250 millió ember érintett ebben, akik például háborúk, természeti katasztrófák miatt hagyták el országukat. Az Egyház nem olyan globalizmust tart jónak, ahol a népeket összekeverik, és így a népek, nemzetek megszűnnek. Emiatt a nemzeteknek is védeniük kell magukat. Az Egyház katekizmusa világosan leírja, mik a bevándorlók kötelességei: fontos, hogy az adott országok, közösségek törvényeit betartsák. Nem zöldhatáron át, honfoglalásszerűen zajló bevándorlást tart jónak az Egyház. De ugyanilyen fontos: ha bárhol a Földön élhetetlenek a körülmények, akkor mindenkinek kötelessége, hogy segítsen.

Előadása végén a magántulajdonról is szót ejtett Székely János. Hangsúlyozta, hogy a világ tulajdonosa Isten, aki azért hozta létre a Földet, hogy az embereknek élhető körülményeket teremtsen. Ha pedig a magántulajdon használata ezt akadályozza – ahogy napjainkban is, amikor kevés ember kezében koncentrálódik a tulajdon, a vagyon, és így a haszon – akkor ezt korlátozni kell. Az emberiség előtt álló nagy feladat, hogy kitalálja a magántulajdon korlátozásának módját. Ha nem, akkor Földünk igazságtalanná és élhetetlenné válik, ahol néhány ember döntése határozza meg milliók életét – hangsúlyozta a püspök. 

Székely János megyéspüspök előadását ITT hallgathatják meg.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír