Kovács Sándor kolozsvári főesperes-plébános tartott előadást „A XXI. századi keresztények kihívásai az irgalmasság évében” címmel február 24-én a Kolozs-Dobokai Római Katolikus Főesperesség irgalmasság szentéve alkalmából szervezett rendezvényén.

Kovács Sándor főesperes-plébános előadása elején rámutatott, az utolsó fél évszázad pápái számára fontos téma az irgalmasság. Az egyház küldetése, hogy tanúságot tegyen Isten irgalmasságáról – fogalmaz Ferenc pápa. Szent XXIII. János szerint pedig az egyház meg akarja mutatni, hogy mindenkinek jóindulatú édesanyja, akit a tőle elszakított gyerekei iránti irgalmasság és jóság ösztönöz. Az irgalmasság témájában jelent meg Szent II. János Pál pápaDives in misericordia (Irgalomban gazdag Isten) és XVI. Benedek pápa Deus caritas est (Isten a szeretet) kezdetű enciklikája.

Az előadó ezt követően Ferenc pápa gondolatai és szavai nyomán beszélt az irgalmasságról. A 21. században az irgalmasság és az isteni megbocsátás semmibevétele, megvetése vezetett a társadalmak elbarbárosodásához. Ferenc pápa arra buzdítja Európát, hogy lépjen tovább, mert sok forrással rendelkezik, a legnagyobb forrás Jézus személye: „Európa, térj vissza Jézushoz!…” Napjaink megsebzett Európájának csak Krisztus tudja hirdetni az üdvösség igéjét. Az irgalmasság évének elsődleges célja a keresztény nemzetek visszatérése Krisztushoz, mindannyiunk személyes visszatérése Krisztus szeretetéhez és követéséhez. Küldetésünk az, hogy előmozdítsuk a közösségi gondolat fejlődését.

Fontos, hogy akik életükben megtapasztalták Isten jóságát, gyöngédségét és határtalan irgalmát, azok ne rejtsék el ezt a lelki élményt, hanem hozzák nyilvánosságra. Ezáltal valósulhat meg a Szentatya kérése: ahol az egyház jelen van, ott nyilvánvalóvá kell válnia az Atya irgalmasságának… Bárhol, ahol keresztények élnek, mindenkinek az irgalmasság oázisára kell találnia. A kihívásokat akkor küzdhetjük le a 21. században, ha nem bíráskodunk, nem ítélkezünk, hanem megbocsátunk, ha távol maradunk a pletykáktól, az irigységből és a féltékenységből fakadó szavaktól, tettektől. A megbocsátás eszközeivé úgy válhatunk, ha a „szeretet tetteit”, az irgalmasság tetteit cselekedjük. Fontos küldetésünk, hogy vigaszt, irgalmasságot, szolidaritást és figyelmet vigyünk mindazoknak, akik a világban nélkülöznek, szenvednek. Ha ezt megtesszük, nekünk fog szólni az utolsó ítélet napján Jézus kijelentése: „Nekem tettétek.”

Az irgalmasság évében arra kell törekedni, hogy hitünket és Krisztus jelenlétét mélyebben megtapasztaljuk, és ha lelkünk kiszikkadt, vigyen tovább a hit. Tudatosítani kell, hogy Isten mindig és mindent megbocsát. Istenhez mint védőügyvédhez folyamodhatunk, hiszen Jézus Krisztus személyében olyan védőnk van, aki életét adta a bűneinkért. Ferenc pápa arra hív, hogy szeressünk bele Krisztusba, váljunk hasonlóvá hozzá, változtassuk meg életünket, és váljunk hiteles keresztényekké. Mindehhez a szeretet nyújthat kifogyhatatlan energiát. A cselekedeteinkben megnyilvánuló istenszeretet tehet minket példaképpé mások számára. Ezzel valósíthatjuk meg a II. vatikáni zsinat tanítását: az Atya azt akarja, hogy minden emberben felismerjük és hatékonyan szeressük Krisztust: nemcsak szóval, hanem tettekkel is. Irgalmas szeretetünket mindig azzal lehet lemérni, hogyan viselkedünk a legkisebbekkel, az alárendeltekkel, a szenvedőkkel, a megvetettekkel.

Az est során Csutak Réka színművész az irgalmasság témájához kapcsolódó verseket olvasott fel. Elhangzottak József Attila (Tanítások), Dsida Jenő(Alázatos, könyörgő zsoltár; Egyszerű vers a kegyelemről) és Reményik Sándor (Gyógyíts meg; Ne ítélj; Béke) költeményei. Közreműködtek még zenei műsorukkal Potyó István karnagy és a Szent Mihály-templom Szent Cecília kórusa. Az irgalmasság évének himnuszát (Misericordes sicut Pater)a kórus és a résztvevők együtt énekelték.

Forrás: Vasárnap

Fotó: Fodor György

Magyar Kurír