Országszerte hálaadó szentmisékkel is megemlékeztek első szent királyunkról augusztus 20-án. A székesfehérvári, győri, szombathelyi és veszprémi egyházmegyék beszámolóiból készítettünk összeállítást.

„Szent István király ünnepe minden magyarnak ünnepe, hisz bármerre is sodorták a történelem viharai ezt a népet, a szent király alakját minden időben felidézték. Mindig hittel fohászkodtak hozzá, hálával a múltért, bizalommal a jövőért” – mondta az ünnepi szentmise elején Spányi Antal megyéspüspök a fehérvári székesegyházban. Beszédében a főpásztor Szent Istvánt mint mélyen hívő családfőt és királyt idézte fel. „Csodáljuk a szent király hitét, amely sziklaszilárd és erős volt, amely nem felszínesen, hanem alapvetően formálta át életét. Fejet hajtunk családjának tagjai előtt, akiknek oly sok keserűséggel, fájdalmas gyásszal, a meg nem értettség keservével kellett szembenézniük. Az ima, a hit, azonban megtartotta őket, és most mint a magyar szent családot tisztelhetjük Szent Istvánt, Boldog Gizellát és Szent Imrét, különösen itt Fehérváron” – fogalmazott a megyéspüspök.

A főpásztor szólt arról is, milyen felelősséget vállalt első királyunk, hogy új útra vezesse a magyarokat, új értékeket teremtsen, amelyeket törvényekkel is alátámasztott. A püspök hangsúlyozta, felelősek vagyunk egymásért, vezetőinkért, azért is, hogy milyen képet engedünk alkotni nemzetünkről, országunkról. „Együtt vagyunk felelősek Szent István örökségéért. Az igazságért ma is ki kell állni, mint ahogy történelmünk során, például szabadságharcainkban”  – hangzott el a szentbeszédben.

A megyéspüspök arra szólította fel a híveket, érezzék kincsnek a hitet, ahogy Szent István, legyen életük útja olyan, mint amelyen Ő is járt. Hit nélkül gyengék leszünk, és ha letérünk erről az útról, nem tudjuk megőrizni nemzetünket és annak alapköveit, a családokat. A szentmise végén a főpásztor megáldotta az új kenyeret, Isten áldását kérve az ország, a nemzet minden tagjának kenyerére, egész életére.

Szent István ünnepén Pápai Lajos megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban celebrált kenyérszenteléssel egybekötött szentmisét. A szertartáson, melyen Németh Gyula nagyprépost, Simon József székesegyházi kanonok, Juhos Imre szemináriumi spirituális és Marics István városplébános koncelebrált, a megyéspüspök megszentelte az új kenyeret, amelyből az ünneplő hívek a liturgia végeztével részesedhettek. A szentmisén a székesegyház Palestrina kórusa szolgált zenével.

Veres András szombathelyi megyéspüspök is minden magyar ünnepének nevezte első királyunk emléknapját augusztus 20-ai szentbeszédében, a Szent István-szobornál megtartott szentmisén. A főpásztor kiemelte: az ünnep irányítsa figyelmünket szívünk megújítására. Legyünk krisztusi emberekké, bölcsességgel bírókká, akik felismerik a jó és a rossz közötti különbséget.

Veres András kiemelte: napjainkban látszik annak a szomorú következménye, hogy sok ember él erkölcs, emberi tartás nélkül, támadva a természetes erkölcsi értékeket és a keresztény értékrendet. Pozitív jelenségek is vannak ugyanakkor a társadalomban: az emberek többségében az alapvető emberi értékek iránti érzék megvan, a keresztény értékrend él a tudatukban, és van a magyar társadalomnak egy jelentős rétege, amely keresztény módon él, gondolkodik.

A főpásztor hangsúlyozta, hogy fontos a családok megerősítése, mert kevés jól működő család van. Családhiányos társadalomban nem lehet boldogan élni. Veszélyes a társadalomra az a gondolkodás, amely a család, a házasság intézményét nem tartja fontosnak. A felnőttek kötelessége, hogy a gyermekek szívét megőrizzék a rossztól, de ezt nehezen tehetik meg akkor, ha a maguk szívét sem védik, mondta a megyéspüspök.

Veszprémben a Szent István-napi ünnepség szentmisével vette kezdetét augusztus 20-án délelőtt a Szent Mihály-bazilikában. A szentmise főcelebránsa, Márfi Gyula homíliájában Szent István királyról mint a remény emberéről beszélt, hangsúlyozva, hogy nem volt könnyű helyzetben, amikor átvette az ország kormányzását. Véres csatákat kellett vívnia a felkelt törzsekkel szemben. Nehéz helyzetben volt, törzsközösségben élő népet kellett egységes nemzetté kovácsolnia. Ennek érdekében megkezdte a vármegyerendszer kialakítását, egyházmegyéket, kolostorokat alapított. Belső lázongások és külső veszélyek között a hit erejével legyőzött mégis minden akadályt – fejtette ki a főpásztor, aki szerint Szent István hasonlított Jézusra, aki nehéz helyzetben is optimistán és reményteljesen nyilatkozott. Szent Istvánban is Jézus reménye élt, amikor felajánlotta az országot Szűz Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának.

A szentmise során Márfi Gyula megáldotta a nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyeret, amiből minden hívő vihetett haza egy-egy darabot.

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió

Magyar Kurír