Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Erdő Péter bíboros, prímás az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét. Prédikációjában hangsúlyozta, szükségük az ünnepre nem a szenteknek van, hanem nekünk, akik itt a földön élünk. És nem csupán azért fontos ez a számunkra, mert segítséget kérhetünk a szentektől, hanem talán még inkább azért, mert látni akarjuk őket, ha másként nem, legalább lelki szemünkkel, mert az ő boldogságuk valamiképpen ránk is átsugárzik.

Erdő Péter szentbeszéde ITT olvasható.

Fotó: Walczer Patrik

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatta be az ünnepi szentmisét. Koncelebrált Böcskei Győző, a székesegyház plébánosa, Schmatovich János nyugalmazott professzor, továbbá a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet elöljárói, Reisner Ferenc rektor és Bognár István spirituális.

Mindenszentek ünnepén Isten azon kegyelmi ajándékáért adunk hálát, amely az életszentségre törekvő embert szentté formálja. A szenteknek is meg kellett küzdeniük az emberi gyarlóságokkal, a kísértésekkel és a bűnökkel, de mindig képesek voltak arra, hogy újra és újra a kegyelemnek adjanak teret a saját életükben – fogalmazott szentbeszédében a Győri Egyházmegye főpásztora. – Szent Bernát figyelmeztet bennünket, hogy a szentek dicsőségéhez mi semmit sem tehetünk hozzá. Nekünk van szükségünk mennyei pártfogásukra, arra, hogy életpéldájukat szemléljük és kövessük.

Minden élethelyzetben, minden életállapotban, minden földrészen, mindenütt szentté lehet válni. Mert Krisztus evangéliuma egyetemes érvényű. Az juthat el az örök boldogságra, az örök szeretet országába, aki már itt a földön szeretetben törekszik élni – hangsúlyozta Veres András. – Jézus azokat is boldognak mondja, akik a földön szenvednek Isten országáért (vö. Mt 5,1–12). Isten törvényei szerint élni nem egyszer óriási kihívás, megpróbáltatás az ember számára. Pedig mennyivel másabb lenne ez a földi élet, ha minél többen Jézus Krisztus evangéliuma, Isten törvényei szerint akarnánk élni! Mert ez megfelel emberi természetünknek. „Nem mintha már elértem volna vagy már célba értem volna, de futok utána, hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magához ragadott engem. Testvérek, nem gondolom, hogy máris magamhoz ragadtam, de azt igen, hogy elfelejtem, ami mögöttem van, és nekilendülök annak, ami előttem van. Futok a kitűzött cél felé, az égi hivatás jutalmáért, amelyre Isten meghívott Krisztusban” – hangzik Pál apostol tanúságtétele (Fil 3,12–14).

A teljes tudósítás ITT olvasható, a szentbeszéd teljes terjedelmében ITT hallgatható meg.

Fotó: Németh Péter

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Bábel Balázs érsek a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban mutatta be az ünnepi szentmisét a város papjaival, melyet az egyházmegye egykori érsekeiért és papjaiért ajánlott fel.

A főpásztor beszédének első felében felidézte az ünnep történetét, majd az evangéliumi szakaszt, a nyolc boldogságról szóló részt magyarázta. Rámutatott: életformákat mutatnak a boldogságmondások, amelyek rejtett alanya maga Jézus Krisztus. A szentek szintén élték ezeket a boldogságokat, ki ezt, ki azt: valamelyikük a szelídséget, más a békességteremtést, megint más vállalta az üldöztetést. A szentek ugyanis a történelemben tovább élő Krisztusnak megjelenítői abban a korban, amelyben élnek. A szentek ezért nem életidegenek.

A kalocsa-kecskeméti érsek Szent II. János Pál alakját emelte ki, aki, mint fogalmazott, nyugodtan mondhatjuk, mindenkihez közel állt. Sokan látták Péter fiatal utódaként, találkoztak vele a Hősök terén, vagy később, megtörtebben Győrben, de sokan kísértük végig szenvedésének, haláltusájának napjait is. Ismerjük az életét, hiszen a média nyilvánossága előtt játszódott. Nagy hévvel hirdette az evangéliumot, később szenvedett és magatehetetlen volt, de az utolsó pillanatban is derűs volt a lelke. Hozzánk közel álló életet mutatott meg nekünk.

Szent az, aki eljutott Istenhez. Ugyanakkor ne feledjük Szent Pál szavát sem, azt, ahogy megszólította a híveket: „Köszöntöm a közöttetek élő szenteket”. A szent valamit felmutat az Isten lényegéből, mely nem más, mint a szeretet, hiszen szeretet az Isten, tudjuk János evangélista óta. Ha az ember Isten képére és hasonlatosságára teremtetett, akkor Isten szeretetét tükrözheti – hangsúlyozta Bábel Balázs. – Ma, amikor botrányig fokozódik a bűn, a háború, a gyilkolás, vagy éppen hazánkban a közbeszédben uralkodó indulatok és egymást agresszíven támadó beszédek idejét tapasztaljuk, elengedhetetlen, hogy Isten szeretetéről tanúságot tegyenek a szentek. A szentségre való törekvés parancs, melynek elérése nem reménytelen. Az ünnep egyszerre tisztelgés a szentek előtt; példakeresés, és feladat is: legyünk szentek.

A szentmise végén elvégezték a lucernáriumot: az imádságot az elhunytakért a feltámadt Krisztust jelképező húsvéti gyertya fényénél.

Fotó: Koprivanacz Kristóf

* * *

Veszprémi Főegyházmegye

Udvardy György érsek mutatott be szentmisét a veszprémi Szent Mihály-bazilikában mindenszentek ünnepének estéjén Nagy Károly apát-kanonok-plébánossal.

Örvend és ujjog ez Egyház, mert mindaz, amit a boldogságmondásokban hallottunk, valóság – kezdte a szentbeszédet a főpásztor. – Mindenszentek ünnepe a krisztusi út igazságát húzza alá, a krisztusi cselekvés mindenhol érvényes mindenki számára. Ezen a napon ünnepeljük a beteljesedést, az előttünk járó szenteket, szeretteinket, akikről hisszük, hogy Krisztus boldogságában vannak.

Mindenszentek ünnepén hangsúlyosan ünnepeljük, hogy Egyházunk szent, vagyis Istenhez méltó, olyan, amilyennek Isten a teremtés kezdetén megálmodta. Az Egyház gyengeségeink ellenére is szent – hangsúlyozta Udvardy György. – A mi igazi valónk, hogy életszentségre kaptunk meghívást, de az ünnep lehetőséget ad konkért cselekedetekre is, hogy felülvizsgáljuk, hol tartunk ezen az úton.

A felajánlás előtt Nagy Károly apát, plébános kérte az érseket, hogy engedélyezze a plébánia híveinek a padovai Mandić Szent Lipót ereklyéjének tiszteletét – melyet az egyházközség őszi zarándoklatán vett át a hívek egy csoportjával. A szent közbenjárásával, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készületben, a bűnbánat szentségének előtérbe helyezésével segíthet az Eucharisztiához való közelebb kerülésben. 

A szentmise végén a húsvéti gyertyánál imádkoztak az elhunyt lelkekért, majd Udvardy György érsek Márfi Gyula nyugalmazott érsekkel, Nagy Károly plébánossal, az asszisztenciával és a hívekkel levonult a bazilika kriptájába, ahol az elhunytak – köztük főpásztorok, plébánosok – sírjainál imádkoztak.

A teljes tudósítás, valamint Mandić Lipót életrajza ITT olvasható.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Győri Egyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír