Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek – emelte ki Erdő Péter bíboros Esztergomban bemutatott szentmisén a nyolc boldogság sorából azt jézusi tanítást, mely ma, mindenszentek ünnepén, a halottak napja előestéjén különösen fontos számunkra.

A nyolc boldogságról szóló jézusi beszéd Krisztus erkölcsi tanításának egyik nagyszerű összefoglalása – mutatott rá szentbeszédében Erdő Péter. A keresztény igehirdetést évszázadokon át foglalkoztató evangéliumi tanításból a bíboros a mindenszentek ünnepén különös hangsúllyal bíró boldogságmondást emelte ki: „Boldogok, akik sírnak, mert ők vigasztalást nyernek”.

A főpásztor Szent Ambrus nyomán azt fejti ki, hogy ebben a boldogságmondásban a sírás szomorúságot, sőt gyászt jelent. Ha valaki elérte már az előző két boldogságot, a szegénységet és a szelídséget, emlékeznie kell arra is, hogy bűnös. Ezért gyászolnia kell a saját bűneit. Erre a szomorúságra Isten bocsánata a vigasztalás – mondta Erdő Péter. Majd Aranyszájú Szent János nyomán azt hangsúlyozta, imádkoznunk kell az élőkért, a bűnösök megtéréséért. De imádkozhatunk azokért is, akik már elhunytak, kérhetjük az ő számukra is Isten bocsánatát.

Erdő Péter felhívta arra a figyelmet, hogy Jézus mondásában olyan lelki állapotról van szó, amely hasonlít a meghalt gyermekeit, szüleit, rokonait sirató ember mély fájdalmához. Aki ilyen heves bánattól szenved, az nem gondol a pénzre, a dicsőségre, nem kínozza az irigység sem, mert egész lelkét ez az érzés tölti be. Ilyen teljes bűnbánatra van szükségünk. Ilyen figyelemmel kell várnunk Isten irgalmára. Majd ezzel folytatta: A jézusi mondásban szereplő gyász vonatkozhat arra is, hogy a gonoszságnak milyen nagy a hatalma a világban, hogy mekkora nyomás alatt él az Isten akaratát kereső, igaz ember.

Ebben az értelemben a megígért vigasztalás Isten szabadító erejének és kegyelmének megjelenése a történelemben, főként pedig Krisztus második eljövetele az idők végén. „A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, én legyőztem a világot” - ebben a reményben éljük át a szentek közösségének erejét, kérjük a szentek közbenjárását, és reméljük, hogy eljutunk az ő társaságukba, az örök boldogságba – fogalmazott Erdő Péter.

Mindenszentek ünnepén, november 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek napja, tavalytól ismét kötelező egyházi ünnep. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

Magyar Kurír
(té)