Diakónussá szentelték augusztus 26-án a debreceni Attila téri Istenszülő Oltalma görögkatolikus székesegyházban Debreczeni András alszerpapot. Az ünnepi szertartást Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök vezette.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A szentelő főpásztor Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolitát helyettesítette, aki a Családok IX. Világtalálkozóján vett részt Dublinban. A debreceni főszékesegyház hívei első alkalommal köszönthették Szocska Ábelt mint megyéspüspököt. 

A szertartáson 19 pap koncelebrált, köztük több külföldi vendég, akik a szemináriumi elöljárók Nyíregyházán megrendezett nemzetközi találkozójára érkeztek.

Szocska Ábel magyarul és ószlávul mondott köszönetet az elöljáróknak, akik éveken át nevelik a kispapokat, buzdítják őket a jóra, erősítik őket hivatásukban. Köztük Debreczeni Andrást is, aki 2011-ben kezdte meg tanulmányait a nyíregyházi szemináriumban. 

„András meghallotta az Úr hívó szavát a »menyegzőre«. Nem keresett kifogásokat, nem mentegetőzött, hanem az isteni gondviselésre hagyatkozva elindult a papság útján” – utalt Máté evangéliumának aznapra vonatkozó szakaszára Szocska Ábel, majd az isteni gondviselés csodájára hívta fel a figyelmet. „Tegnap egy jubileumi ünnepségen vettem részt. Ötven évvel ezelőtt szentelték pappá Ihnáth János főesperest. Hűséges, jó példával járt a hívek előtt és lassan befejezi munkáját, de az Úristen gondoskodik utánpótlásról, hiszen a mai napon András testvérünket szenteljük diakónussá.” A főpásztor, akárcsak egy nappal korábban a jubiláló paptestvérnek, úgy Debreczeni Andrásnak is Pál apostol Timóteushoz írt levelét idézte, egyfajta útravalóként a szolgálathoz.

Szocska Ábel felolvasta Szent Pál férfiaknak és asszonyoknak szánt tanítását, melyek kapcsán figyelmeztetett, hogy azok mindenki számára megfontolandók és követendők. Krisztus ugyanis mindenkit hív a „lakomára”, ahol méltóan kell megjelennie azoknak, akik elfogadták a meghívást. „Pál apostol úgy folytatja: »buzdítsd az ifjakat is, hogy mindenben fegyelmezetten éljenek. Magad járj elöl jó példával, a tanításban légy kifogástalan és komoly« – nem elég egy papnak, egy diákónusnak csak hirdetni, hanem elsősorban élnie is kell, amit hirdet” – mondta a szentelés előtt álló fiatalembernek a főpásztor, de azt is megjegyezte, hogy ezt minden egyes keresztény embernek meg kell fogadni. „Nem elég csak egy-egy prédikációt meghallgatni, csak az evangélium szavait magunkévá tenni, hanem azt meg is kell élni, meg is kell valósítani.”

Pál apostol tanításából a legfontosabb mégis a következő: „Hirdesd a mi üdvözítő Jézus Krisztusunknak dicsőséges eljövetelét”. Szocska Ábel arra kérte Debreczeni Andrást, hogy mindig az örömhír szavainak hirdetése lebegjen szemei előtt, és váltsa valóra a levélben olvasható szavakat. Zárásként egy rövid történeten keresztül hívta fel a figyelmet arra, hogy a választott hivatást ápolni kell, mert ellenkező esetben hamar el lehet veszíteni, bele lehet keseredni.

A prédikáció végén a főpásztor kereszttel ajándékozta meg a szentelendőt, és arra kérte őt, hogy bárhol is szolgáljon, bármilyen nehézséggel is találja magát szembe, álljon meg a kereszt előtt, mondjon el egy imát, és emlékezzen arra, milyen alkalomból is kapta. „Ez a kereszt kegyelmet, Isten különleges kegyelmét hordozza, és ez majd emlékeztet téged és megsegít, hogy a nehézségben erőre kapj, kitarts és a rád bízott feladatot véghezvidd.”

A felajánlás után a szentélybe kísérték Debreczeni Andrást. Ott meghajolt a püspök előtt, aki kereszt alakban megjelölte a fejét. Két diakónus háromszor vezette körbe az oltár körül, melyet mind a négy sarkán csókkal illetett. Az oltár előtt térdeplő szentelendő fejét a püspök kezével és omoforjával befedte – ekkor kezdetét vette a főpásztor által mondott szentelési ima. A szentelendő ezután kapta meg a diakónusi jelképeket, az oráriont, a kézelőt, a ripidiont és a tömjénezőt.

Debreczeni András Jeremiás próféta könyvéből választotta jelmondatát: „Rászedtél, Uram! S én hagytam, hogy rászedj. Erősebb voltál nálam és legyőztél.” Az új diakónus Csepelen kezdi meg szolgálatát.

Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír