Mindszenty bíboros hősies erényeinek elismerése a világsajtó tükrében Tiszteletreméltó Mindszenty József bíboros hősies erényeinek kihirdetése nemcsak a magyar hívek körében keltett nagy örömet, hanem percek alatt bejárta a világsajtót is. A Vatikáni Rádió összeállítását közöljük.

Rendhagyónak mondható, hogy az Il Foglio című baloldali napilap február 14-i számának első oldalán, legelső hírként olvashatjuk Matteo Matzuzzi cikkét a következő címmel: John Henry Newman és Mindszenty József az oltár dicsőségére kerülnek az igazság és a világgal való bármiféle kompromisszum visszautasítása jegyében.

A cikk párhuzamot von „a modern Egyház két óriása”, az anglikánból katolikussá lett Boldog Newman bíboros és Mindszenty bíboros életszentsége között. A fiatal, 1986-ban született cikkíró kiemeli, hogy Boldog John Henry Newman szerint a lelkiismeret mindig az Egyház felé irányítja az embert, míg Mindszenty bíboros, magyar püspök már életében a kommunista ideológia vértanújává vált. A két óriás különböző korban élt, de egyesíti őket az igazság szüntelen keresése. A cikk felidézi Mindszenty bíboros életútjának fontos állomásait, kiemelve, hogy „1948-ban letartóztatták és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a szovjet dogma őrzői”. Megkínozták, megtiltották neki, hogy a szent szövegeket olvassa, hogy imádkozzon, még azt is, hogy letérdeljen. Külön őrt bíztak meg azzal, hogy állandóan figyelje, és azonnal szakítsa félbe, ha látja, hogy keresztény imákat mond.

Az életrajz rövid összefoglalása után a cikkíró emlékeztet Szent II. János Pál 1991-es történelmi magyarországi apostoli látogatására. „1991-ben, a berlini fal összeomlását követően II. János Pál, amint Magyarország földjére érkezett, azonnal elment a vértanú főpásztor sírjához, hogy ott imádkozzon. »Esztergomban, magyarországi látogatásom kezdetén tisztelettel adózom a szeretett Mindszenty József bíboros tiszteletre méltó emlékének. Ő ragyogó tanúságot tett a Krisztushoz és az Egyházhoz való hűségről, valamint a hazaszeretetről. Neve és emléke örökre áldott« – mondta Karol Wojtyła. Mindszenty, ugyanazzal az igazság iránti szeretettel, mint ami John Henry Newmant is jellemezte, lelki örökséget hagyott az utódoknak, amely kevés szóval jól elbeszéli a – történészek által „rövidnek” nevezett – 20. századot, amely olyan sok sebet hagyott az Egyház testén is. Ennek a lelki örökségnek egyik központi gondolata, hogy ha újból kellene kezdenie életét, ugyanígy cselekedne, akkor is, ha előre látná tettei következményét. Tehát semmiféle kompromisszumot nem vállalna, még akkor sem, ha saját életét kell feláldoznia. Nem hajlandó arra, hogy átölelje a világot, amelyik azt kéri tőle, hogy töltse be a közvetítő szerepét, és legyen kissé engedékenyebb, cserébe a hamis szabadság némely reménysugaráért és néhány nyugodt Duna-parti sétáért – zárja cikkét az Il Foglio újságírója.

* * *

Az 1878-ban alapított Il Messaggero, mely Rómában a legolvasottabb napilap, a következő címmel tudósított a pápai dekrétumokról (a cím pontatlan, mivel a boldoggá avatáshoz még szükséges egy csoda hivatalos elismerése is – a szerk.): A boldogok sorába iktatják Mindszenty magyar bíborost, a kommunizmus büszke ellenzőjét.

A kommunista rezsimek nagy ellenzője folytatja útját a boldoggá avatás felé, miután Ferenc pápa elismerte hősies erényeit. A cikket a Mindszenty bíboros 1956-os kiszabadulásakor készült fénykép kíséri.

* * *

Az olasz püspöki konferencia televíziós csatornája, a TV2000 február 13-i híradója már a címben kiemeli: Az új tiszteletreméltók között van a magyar Mindszenty bíboros is, a kommunizmus üldözöttje.

A másfél perces híradás 40. másodpercétől kezdve a képsorok Mindszenty bíborost mutatják: pillanatkép az 1956. november 3-án mondott rádióbeszédből, érkezése a római repülőtérre 1971-ben, majd a vatikáni archívum felvételein XII. Piusz pápát láthatjuk. XII. Piusz, aki Mindszenty József érseket bíborossá kreálta, néhány nappal az életfogytiglani börtönbüntetés kihirdetése után, 1949. február 20-án, vasárnap délben a Szent Péter-bazilika középső loggiájáról, ahonnan a pápák Urbi et Orbi áldásukat adják, így szólt a Szent Péter teret megtöltő hívősereghez: „A római Anyaszentegyház eminenciás bíborosát sújtó ítélet a Tevere partjain a felháborodás kiáltását váltotta ki.” Szavait a tömeg egyetértéssel, kendők lobogtatásával fogadta, miközben a Katolikus Akció tagjai a magasba emelték tábláikat a felirattal: „Éljen Mindszenty, éljen Magyarország”.

* * *

Az Il Timone apologetikai havilap weboldalán február 13-án Tiszteletreméltó lett Mindszenty bíboros címmel megjelent cikk beszámol arról, hogy Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása a pápai dekrétum kihirdetését követően hálaadó imát vezetett a római Santo Stefano Rotondo-bazilikában, előde egykori címtemplomában.

A cikk arról is tájékoztat – megjelölve a forrást, Magyarország vatikáni nagykövetségének olasz nyelvű blogját –, hogy Budapesten a pápai dekrétum hírét Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke jelentette be a Mindszenty-per hetven év távlatából. Főpapi sorsok Kelet-Közép-Európában című nemzetközi konferencián, amelyet február 13-án és 14-én tartottak a Parlament egykori főrendházi üléstermében. A konferenciát az alapítvány rendezte az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatóságával, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjával és a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együtt. Az üléstermet megtöltő résztvevők, közöttük a magyar egyházi és kulturális élet kiemelkedő képviselői, egy emberként álltak fel, hogy tapssal köszöntsék a régóta várt hírt.

A hitvédő havilap, amely nyomtatott formában Olaszország számos plébániájára is eljut, a cikk végén felidézi a 2017-ben elhunyt Carlo Caffarra egykori bolognai érsek Mindszenty bíborossal kapcsolatos személyes emlékeit. 2012. május 5-én, Erdő Péter bíboros meghívására az olasz főpásztor koncelebrált azon a szentmisén, amelyet Mindszenty József bíboros születésének 120.; halálának 37. évfordulóján mutattak be az esztergomi bazilikában a hercegprímás sírja felett.

„Isten szolgája, Mindszenty bíboros, aki magában hordozta Jézus tanúságtételét, olyan hatalommal kényszerült szembesülni, amely a dialektikus és történelmi materializmus rendszerében öltött testet, amely tagadta az ember bármiféle földöntúli elrendeltetését; radikálisan kizárta Isten jelenlétét és működését a világban és főleg az emberben. Isten szolgája ezzel a hatalommal pusztán Jézus tanúságát helyezte szembe, amelynek birtokában volt: tanúság Isten elsőbbségéről és az emberről szóló igazságról. Az igazság jelzőlámpája volt. Emlékirataiban írta: »Még ha meg is kellett ismernem a gyűlölet borzalmas voltát, még ha arcába is kellett néznem az ördögnek, éppen a börtön mutatta meg a számomra, hogy a szeretet legyen az életem vezérlő elve«.”

Caffarra bíboros esztergomi homíliáját személyes emlékeivel zárta: „Még gyermekkoromban ismertem meg Mindszenty bíboros nevét. Ma is tökéletesen emlékszem rá, hogy édesapám folyton róla beszélt otthon, és úgy tartotta őt számon, mint a Krisztus iránti hűség példáját, és így állította őt elénk. Természetes tehát, hogy most mélyen meg vagyok hatódva. A ti prímásotoktól nagy ajándékot kaptam: itt imádkozhatok a 20. századi Egyház hite e vértanújának és tanúságtevőjének sírja felett, aki a papság felé vezette első lépéseimet.”

Az Il Timone honlapján háromperces videoösszeállítást láthatunk Caffarra bíboros esztergomi beszédéből, illetve archív felvételek idézik fel Mindszenty bíboros életútjának kiemelkedő állomásait, esztergomi székfoglaló miséjét, 1956-os rádióbeszédét, 1971-es vatikáni tartózkodásának egy-két pillanatát, valamint közös szentmiséjét Szent VI. Pál pápával.

* * *

Az olasz nyelvű sajtószemlét a La Verità című napilap cikkével zárjuk. A február 14-én megjelent hír alcíme: Elismerték a kommunisták által megkínzott püspök érdemeit.

A cikk elsőként Boldog John Henry Newman bíborost méltatja mint az objektív igazság szilárd védelmezőjét, majd így folytatja: „Ennek az igazságnak szentelte életét Mindszenty József bíboros is, aki 1975. május 6-án hunyt el, miután börtönt és üldöztetést szenvedett a háború utáni kommunista Magyarországon.” Története különösen is példát mutat arra, hogy melyek a történelem kommunista bűnei, amelyekre a La Verità szeretne emlékeztetni. Az olasz napilap február 1-jén kampányt indított, hogy jelöljék ki hivatalosan a kommunizmus áldozatainak emléknapját Olaszországban is. Augusztus 26-át javasolják mint lehetséges időpontot, mivel 1953-ban ezen a napon derült fény a Gulág rémtetteire.

Lorenzo Bertocchi Vatikán-szakértő, emlékeztetve a bíboros ellen lefolytatott kirakatperre, felidézi: testében a végsőkig meggyötörve, lelkében elbágyasztva a bíboros aláírta bűnvallomását is, de neve alá két betűt illesztett: C. F., coactus fecit, vagyis „kényszerből tettem”. A cikk utal Szent Pio atya bilokációjára is, amikor a délolasz kapucinus szerzetes budapesti börtöncellájában szentmisét mutatott be Mindszenty bíborossal.  Az eseményt megörökítő mozaik, Marko Rupnik jezsuita atya alkotása a Pio atya síremlékéhez vezető folyosón látható a San Giovanni Rotondó-i kegyhely templomában. Pio atya boldoggáavatási eljárásának positiója a második kötet 1638. oldalán számol be az eseményről, Angelo Battisti, Pio atya közvetlen munkatársának vallomásában.

A cikk egy tanulságos történettel zárul. Giovannino Guareschi, a Don Camillo-könyvek – amelyekből Olaszországban rendkívül népszerű filmsorozat készült – írója nagy tisztelője volt Mindszenty bíborosnak. Az egyik epizódban Chichì atya, egy fiatal pap felteszi a kérdést Don Camillónak a magyar hercegprímásra utalva: „Mire való ez az őrült vágy a vértanúság iránt? Nem találhatott volna ő is egyfajta modus vivendit hazája hatóságaival?” Guareschi ezt a választ adja a Pó-síkságon élő pap szájába: „Sajnálni kell őt. Az a másik valaki térítette le őt az útról, aki hagyta, hogy felszögezzék a keresztre. A szokásos szélsőségesek.”

* * *

A Vatican News honlapjának francia nyelvű oldalán megjelent cikket, amely részletesen felidézi a magyar hercegprímás életútját, pillanatokon belül megosztották a francia plébániák és katolikus szervezetek internetes oldalai. A világ minden részébe eljutott a hír: „A szerdán közzétett dekrétumok közül, amelyek elismerik több személyiség hősies erényeit, kiemelkedik Mindszenty József magyar bíboros alakja. Ez a püspök volt a 20. századi Közép-Európában a totalitarizmusok elleni küzdelem egyik legaktívabb személyisége, legyen bár szó a nácizmusról vagy a kommunizmusról.”

Az életút ismertetése után a cikk felidézi a „csönd egyházának” fájdalmas időszakát, amely jelentős nyomokat hagyott a magyar katolikusok életében. Szent II. János Pál, aki pápasága egyik fő tartóoszlopának tekintette a totalitarizmus elleni küzdelmet, lerótta tiszteletét Mindszenty bíboros sírjánál 1991-es magyarországi apostoli látogatása alkalmával. A Vatican News honlapjának francia nyelvű oldala beszámol arról a nagy örömről is, amellyel a magyar hívek fogadták Mindszenty bíboros boldoggáavatási eljárásának előrehaladását, idézve Erdő Péter bíboros nyilatkozatából: „Hálás köszönetet mondunk a Szentatyának, és tovább folytatjuk imádságunkat, hogy tiszteletreméltó elődünket, aki minden szenvedést vállalva, rettenthetetlen hűséggel szerette Istent, Egyházunkat és népünket, mielőbb a boldogok sorában ünnepelhessük.”

* * *

Az angol nyelvű sajtóban a Crux amerikai katolikus hírportál Mindszenty bíboros életét bemutatva kiemeli: „a kommunizmussal való szembenállás globális jelképévé vált”. A The Catholic Weekly, a magát „büszkén katolikusnak, büszkén életvédőnek” nevező ausztráliai katolikus hetilap Mindszenty bíborost méltató cikke mellett annak a szobornak a képe látható, amelyet a világon elsőként emeltek tiszteletére az USA New Jersey államában, New Brunswickban, a Szent László-templom előtti Mindszenty tér parkjában. Közelében található az 1956-os magyar forradalom áldozatainak emlékműve.

* * *

A Rome Reports hírportál a dekrétumot ismertetve rámutat: „Mindszenty sokat szenvedett a szovjet megszállás alatt. Éveken át leplezte le a szovjet kormány által elkövetett atrocitásokat. Ezért kínozták, nyolc éven át börtönben szenvedett, segédpüspökét, Boldog Meszlényi Zoltánt meggyilkolták. Mindszenty a kelet-európai katolikusok békés és bátor ellenállásának a jelképe.”

* * *

A kölni főegyházmegye multimediális hírportálja, a Domradio arra emlékeztet, hogy a boldoggáavatási eljárás kérelme, a mintegy négyezer oldalas dosszié 2013-ban érkezett a Vatikánba, továbbá megemlíti, hogy 2012-ben a Legfőbb Ügyészség – Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek kérésére – kinyilvánította Mindszenty teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását.

* * *

Szemlénkben csak néhány cikket emeltünk ki a világsajtó híráradatából, ami bizonyítja, hogy Mindszenty bíboros életszentsége, rendíthetetlen példaadása ma is él, és nemcsak a világegyház hívei körében. Az összeállításban nem szerepel a spanyol nyelvű sajtó, mert várjuk Dél-Amerikában élő honfitársaink visszajelzését.

Az argentin főváros magyar közösségének kulturális központja, a Mindszentynum nevében is őrzi tiszteletreméltó bíborosunk emlékét. Ott élő honfitársunktól kaptuk az értesítést, hogy az örömhír futótűzként terjedt el a közösségi oldalakon a magyarok között mind Buenos Airesben, mind Caracasban, Mindszenty bíboros utolsó külföldi látogatásának helyszínén.

Csatlakozva a Magyarországi Mindszenty Alapítvány kéréséhez, kövessük Erdő Péter bíboros példáját, adjunk hálát a hősies erények elfogadásáért, és imádkozzunk Mindszenty bíboros mielőbbi boldoggá avatásáért. Továbbítjuk az Alapítvány kérését: gyújtsunk gyertyát a Mindszenty-emlékhelyeken Isten tiszteletreméltó szolgája iránti tiszteletünk jeleként és az ezekről készített fényképeket osszuk meg az alapítvánnyal.

Forrás: Vertse Márta/Vatikáni Rádió

Fotó: Magyarországi Mindszenty Alapítvány

Magyar Kurír