Seregély István nyugalmazott egri érsek ünnepi szentmisét mutatott be Mindszenty József bíboros égi születésnapján, május 6-án a Nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyházban – tájékoztat a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye.

Magyarország utolsó hercegprímása pappá szentelésének 100., esztergomi érsekké történt kinevezésének 70. és halálának 40. évfordulóján Seregély István megemlékezésében az agg Simeon történetét elevenítette fel, aki így szólt Jézus anyjához, Máriához Jézus bemutatásakor: „…jel lesz, amelynek ellene mondanak…” (Lk 2, 34) A nyugalmazott egri érsek kiemelte, ezek a szavak Mindszentyre is igazak voltak: az ellentmondás embere volt, akinek a legnehezebb időkben kellett jó pásztorként állnia a magyar egyház élén.

Ezután részletesen ismertette Mindszenty József életét, viszontagságos papi pályáját és mély hitét. Kitért arra is, hogy az egész világon fehér vértanúként tisztelt főpap boldoggá avatási eljárása már nem sokkal halála után megkezdődött, s még azóta is tart. Sírja Mariazellben, majd Esztergomban valóságos zarándokhellyé vált, mindkét nyughelyét felkereste Szent II. János Pál pápa is.

Boldoggá avatási eljárásában nehézséget okoz, hogy több ezer oldalnyi anyagot kellett áttanulmányozni a posztulátoroknak, és sajnos vannak még olyanok, akik az ellenzők táborát gyarapítják. Seregély István a Komiszár Dénes helytörténész által adományozott Mindszenty-festmény előtt imádkozott a bíboros mielőbbi boldoggá avatásáért. A képet a főplébánia dísztermében helyezték el.

Mindszenty József bíboros 1946. szeptember 7–9. között látogatott Szabolcs megyébe Dudás Miklós görögkatolikus püspök meghívására – írja Komiszár János. Szeptember 7-én érkezett Nyíregyházára, üdvözlésére megjelent az egri székeskáptalan és az udvari papság. A régi plébánia egyik emeleti ablakából szeretett volna szólni a tiszteletére a Kossuth téren összesereglett tömeghez, közöttük a cserkészekhez. A Magyar Kommunista Párt megyei levéltárban fennmaradt archívumából kiderül, hogy ők nagyon is készültek Mindszenty érkezésére: a hangfalak nem működtek, amikor a bíboros a mikrofonba beszélt, szabotázs történt. A tömegben beépített emberek voltak, akik figyelték a híveket, és feljegyezték a történéseket. Amit mégis lehetett hallani a beszédből, az a Felvidékről ide menekültek szomorúságát enyhítette. A hercegprímás ígéretet tett arra, hogy nyugodtabb körülmények között vissza fog térni. Erre azonban már nem kerülhetett sor hosszú börtönévei és emigrációja miatt.

Mindszenty délután továbbindult Máriapócsra, másnap volt a Kisboldogasszony-napi búcsú. Több ezer hívő vett részt a kegykép könnyezésének 250. és a magyar görögkatolikus egyház egyesülésének 300. évfordulója alkalmából tartott ünnepen. A település határában rendőr díszszázad fogadta, majd a vármegye nevében a kisgazdapárti Tomasovszky Mihály szabolcsi főispán üdvözölte  a hercegprímást.

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír