Magyar és bajor hívek, illetve zarándokok, valamint a főegyházmegye fenntartásában lévő iskolákat képviselő nagy számú diákság együtt emlékezett meg Boldog Gizella magyar királynéról, a Veszprémi Főegyházmegye társvédőszentjéről május 11-én délelőtt a veszprémi Szentháromság téren.

Az ünnepi szentmisét Stefan Oster passaui püspök és Márfi Gyula veszprémi érsek mutatta be a főegyházmegye papjainak koncelebrálásával, Boldog Gizella ereklyéjének jelenlétében.

Stefan Oster, Passau püspöke ünnepi szentbeszédében Gizella bajor hercegnő, magyar királyné életútjának rövid ismertetését követően arról beszélt, hogy Szent István és hitvese között valóban áldott, Istennek tetsző frigy köttetett.

„Elgondolkodom azon, mit is jelenthetett e fiatal lánynak a teljesen idegen földre való költözés s a házasság egy fiatal herceggel? Belemenni egy politikai érdekek által rendezett esküvőbe? Micsoda kudarchoz vezethetett volna mindez – tisztán emberileg szemlélve! Ám szemmel láthatólag mily gazdagon áradt e fiatal hercegi párra Isten áldása és kegyelme! István, e fiatal keresztény lett nemzetetek első királya és keresztény országotok alapítója. S e bajor hercegnő nyilvánvalóan osztozott vele keresztény hitében és buzgóságában, s ugyanúgy szerette új népét. Milyen szépen tanulmányozhatjuk itt a nemzetek közötti megértés példáját!” – emelte ki a püspök, aki ezt követően az uralkodók, hatalommal bírók felelősségére, valamint a hatalom mai szerepére világított rá.

Stefan Oster hangsúlyozta, érdemes felülvizsgálnunk, mit jelent ma a hatalom, és miként használja ezt az Egyház. Érezhető, hogy az Egyházban is jelen van az a bűn, amely mindenekelőtt a hatalommal függ össze, amikor az Egyházban élő emberek használtak ki másokat, s éltek vissza emberekkel, gyerekekkel, fiatalokkal. Ez a fajta, gyakran szeretetként beállított visszaélés a szeretet meggyalázása, ám nagyon jó, hogy mindaz napvilágra kerül, mert ez megtisztíthat és felszabadíthat minket a képmutatástól, elmélyíthet, és remélhetőleg előbbre vezethet bennünket az életszentség útján, fogalmazott a passaui püspök, hozzátéve: Jézus nagyon világosan megtanított bennünket arra, hogy nekünk, keresztényeknek máshogyan kell bánnunk a hatalommal, mint ahogyan azt a világ teszi.

„Gizella nagyhatalmú asszony volt, ő volt a király felesége, Magyarország királynéja. S azt is tudjuk róla, hogy templomokat, kolostorokat, iskolákat és szociális intézményeket alapított. Mint mindenki szolgája. Nyilvánvalóan azért tudott ezen az úton haladni, mert szíve mélyén mindig Krisztus jelenlétében élt. Meggyőződésem, hogy alapvetően csak így volt lehetséges, hogy számára a teljesen idegen, új ország a teljes idegenből valódi otthona lett. A valódi alap Krisztus: aki vele jár, és aki vele tud járni, aki egészen őrá hagyatkozik, az megtanulja, hogyan lehet otthon mindenütt a világon. És megtanulja, hogyan szeresse meg mindenütt a világon az embereket és kultúrájukat, hogyan fogadja be őket, s ugyanakkor hogyan változtassa át őket, hogyan vezesse el őket keresztény méltóságra. Gizella átváltoztatta új kultúráját és hazáját, úgy is fogalmazhatunk, hogy megkeresztelte azt” – mutatott rá a Stefan Oster, aki Gizella vonásai közül a királyné bölcsességét is kiemelte, mely Krisztusnak mint a minden teremtményben jelen lévő legmélyebb értelemnek a megtalálásán alapult.

„Mindegy, hogy éppen Magyarország királynéja volt, vagy éppen férje halála után szegényen és nyomorultan a börtön mélyén sínylődött, vagy éppen Passauban élt szerzetesnővérként. Megtalálta az elrejtett kincset – s odaadta érte az életét. Gizella életében példaszerűen látható, mi lehet az a valódi erő, amely Európát mélyen átformálta, s mind a mai napig összetartja: a Krisztusba vetett hit. Emlékezzünk erre újból és újból a növekvő megosztottságtól és elkülönüléstől fémjelzett időkben is, éppen itt, Európában! Boldog Gizella, könyörögj érettünk!” – zárta szentbeszédét a püspök.

A szentmise végén Márfi Gyula érsek megköszönte a résztvevők jelenlétét, kiemelve a bajor delegációt, beszédében pedig hangsúlyozta, bár az emberekkel és a sajátunkétól eltérő kultúrákkal szembeni tolerancia fontos keresztény erény, a Jézus és a kereszténység elnyomásával fenyegető irányzatokkal szemben félre kell tennünk a toleranciát, maradéktalanul kiállva Krisztus mellett. A főpásztor a szertartást követően Nagy Károly apátkanonokkal együtt adta át a főegyházmegyei fenntartású iskolák egy-egy tanulója részére a Szent Imre-díjat, melyet a tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeikkel, közösségi munkájukkal, példamutató hitéleti tevékenységükkel érdemelhettek ki.

A szentmise után a diákok egy része az iskolák közt megrendezett focikupán vett részt, melynek első helyezettje a Szilágyi Keresztény Iskola tanulóiból álló csapat lett. A többi tanuló számára a Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központ a várban a főegyházmegye papnövendékeinek, illetve a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főegyházmegyei asszisztensének közreműködésével rövid ismeretterjesztő túrát szervezett. Az egyes állomásokon – a 2020-as magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra történő készület jegyében – a diákok az Oltáriszentséggel, az ahhoz kapcsolódó szentekkel, vértanúkkal és csodákkal ismerkedhettek meg. Ezt követően a tanulók a Szent Mihály-bazilikában ugyancsak az Eucharisztiához kapcsolódó rövid történeteket, zenés előadásokat mutattak be.

Az iskolák tanuló itt további elismeréseket, Szent Imre-okleveleket vehettek át.

A díjazottak névsorát ITT találhatják.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír