Joel 2, 12-18
2Kor 5, 20-6,2
Most van a kellő idő, most van az üdvösség napja.
Mt 6, 1-6.16-18
Atyád, aki a rejtekben lát, megjutalmaz téged!

Hamvazószerda a nagyböjti idő kezdete.

 Itt az alkalmas szent idő, az üdvösségnek napjai, hogy megtisztítsuk a szívünk, lemosva vétkek terheit.  
Alkalmas szent idő. Alkalom a megállásra, a magunkba tekintésre.  
Felelősen szeretném élni az életemet. Felelősen a másik emberért, felelősen a világért. Mit tehetek? Mire kell jobban figyelnem?

Itt a nagyböjt, Jézus Krisztus megváltó művének emlékezetével és a mi Krisztust követő áldozatos életünk megújításával. Szeretnénk a szent negyven nap folyamán a bennünk Krisztus életét éltető Szentlélek erejében áldozatos lelkű és életű küldetését hitelesen teljesítő, jobb keresztények lenni. (Seregély István érsek)

A mai nappal, az Egyház életében új időszak kezdődik: a nagyböjt. Bár a böjti fegyelem külső formájában gyökeresen megváltozott, de lelki tartalmában megkívánja a bűnbánatot, az őszinte megtérést és a kiengesztelődést. Magunkra vesszük a mulandóság külső jelét, hamut szórunk fejünkre, hogy lélekben teljesen megújuljunk.
Szentatyánk a mai napot különleges imanappá nyilvánította. Arra kér mindenkit, hogy böjttel és imádsággal kérjük Istent a békéért.

Horváth István Sándor 2007

A mai naptól  kezdve a  nagyböjti időben 40  napon át  készülünk a  húsvét
ünnepére. A bűnbánattartás  időszaka ez számunkra,  amely lehetőséget  ad,
hogy Istennel való kapcsolatunkat rendezzük. Az Egyház három dolgot  ajánl a  nagyböjtre:  az   imádságot,  a   böjtölést  és   az  adakozást,   amit
alamizsnálkodásnak is nevezünk.
A mai evangéliumban éppen erről a három cselekedetről tanít Jézus. A közös vonás ezekben a tettekben, hogy  nem az emberek szemében szeretnénk  jónak látszani általuk és nem is magunk dicsőségét keressük, hanem egyedül Isten kedvében szeretnénk járni. E gondolat legyen első nagyböjti útravalónk. Emellett  fontos  azt  is  látnunk,  hogy  mindhárom  ajánlott  cselekedet vallásos cselekedet, s  ezt a böjtöléssel  és az adakozással  kapcsolatban külön is hangsúlyoznunk kell.  Ez a második  intelem a nagyböjtre.  Hiszen sokan fogyókúráznak, koplalnak vagy diétáznak,  de ez még nem böjtölés.  A böjt estében Isten kedvéért mondok le valamiről, hogy fegyelmezzem önmagam és jobban tudjak figyelni Istenre. Sokan vannak, akik szeretnek  adakozni, de ezt csupán azért teszik, hogy leírhassák az adóból, igénybe  vehessenek valamilyen kedvezményt vagy szerepeljenek a televízió adakozós  műsorában. Ez a fajta adakozás tehát nem kifejezetten vallásos cselekedet, még  akkor  sem, ha valóban segít a  rászorulókon. Az alamizsnálkodás esetében  Jézust látom  a  szegény  és  rászoruló   ember  személyében  és  Őneki   nyújtok segítséget, tehát itt is a vallási szempont érvényesül.
Harmadik útravalónk  pedig az  legyen a  nagyböjt idejére,  hogy  vallásos
gyakorlatainkkal sose hivalkodjunk. A  jócselekedeteket, az adakozást,  az
imádságot  ne  az  emberek  szeme  láttára  tegyük,  hanem  próbáljuk  meg
titokban, hogy egyedül Isten lásson minket!  

A nagyböjt bűnbánati fegyelme: Péntekenként 14 éves kortól nem eszünk húst, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjtöt tartunk, vagyis húst nem eszünk, csak háromszor étkezünk, és egyszer lakunk jól. Természetesen a betegek fel vannak mentve a testi böjtölés alól.

A böjt: Nem öncélú valami. Aranyszájú szent János szerint azért van szükségünk önmegtagadásra, mert hibázunk a mértékletesség erényében. Emberszerető és megértő Urunk van, nem az ételektől való megtartóztatást és a böjtöt követeli tőlünk egyszerűen csak hanem, hogy az élet dolgaitól elálljunk, és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el.

Szent Ágoston kifogásolja azok magatartását, akik a húsétel helyett nehezebben elkészíthető, értékesebb ételeket hajhásznak. Tévednek az ilyenek, ez nem böjt, csupán a fényűzés megváltoztatása.

Nagyböjti lista 2005 - bevezető

Pár hét már csak húsvét.

Az eucharisztia évében vagyunk. Figyelmünket az utolsó vacsora eseményeire kellene fordítanunk. Mi is történt? Együtt vannak Jézussal!
A nagy ajándékot a közösségre, apostolaira akarja bízni. Minden szentmise közösséget szeretne teremteni. Együtt lenni, együtt imádkozni, együtt énekelni, együtt figyelni a szentírás szavaira. Erőt meríteni a többiek áhítatából, és példát adni minden jelenlevőnek a mi összeszedettségünkkel.
Jézus megmossa lábukat!  Péter tiltakozik, de Jézus megvilágítja tette értelmét: "Ha nem mosom meg, nem leszel tiszta." Csak tisztán!
Megtisztított lélekkel, megtisztított szándékkal, tiszta szeretettel lehet Jézus közösségében jelen lenni. Íme itt  a bűnbánat, itt a bűnbocsánat szentségéhez járulás ideje. Az én Testem, mely értetek feláldoztatik!
Látom a kenyeret, hallom Jézus szavát és hiszek! Boldogok, Tamás, akik nem láttak és hisznek. Látom a keresztre feszített Krisztust, látom a dicsőséges feltámadt Krisztust. Leborulok és imádom őt élő hittel,
viszontszeretettel. Tudom, hogy megváltott. Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan!  Íme itt a végrendelet és maga az örökség. Az élet
Kenyere! Az örök élet csírája. Oly "éhség" kell, hogy megteremjen bennem, oly mohón kell vágyakoznom utána. Már velem van, ha számhoz emelem, már magához emel, velem jön ki a templomból. Ő irányít, ha figyelek rá. Ő az erőforrásom, ha vele maradok. A szent negyven nap legyen hát az Oltáriszentségnek szentelt időm!!!

                   Gyulay Endre

Gábor Bálint József OPrem 2005

Isten tartozásban láttatja magát

A-év, Hamvazószerda (Joel 2,12-18; Zs 50; 2Kor 5,20 - 6,2; Mt 6,1-6.16-18)

Nagyböjt. Előkészületünk kezdődik el a húsvéti misztériumra. Érdemes megfigyelned a többes számokat Jézus felszólításaiban. „Vigyázzatok: a jó cselekedeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy mutogassátok nekik magatokat, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól…Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod titokban történjék; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked” (Mt 6,1.3-4). A többes szám második személy hallatlan fontos. Kulcsok kulcsa: készületed nem egyéni készület, mindig az egyház közösségében történik. Bár a közösség imádságos közbenjárásán és szentjeinek látható példamutatásán van a hangsúly − nagyböjt egyben túlszárnyalhatatlanul személyes utazás is. „Te pedig, amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked” (Mt 6,6). A szent negyven nap annak az ideje, amikor átlátszóvá válik a vallásos ember. Át-tetszővé. Ismét a húsvéti sír misztériumára utalok − hisz ez az átalakulás ennek energiáiból fakad. Ismét párbeszédbe lép velünk a sír-méh Felragyogása. Szükségünk van rá, hogy magunkba igyuk e Feltündöklés minden erejét. Mert a legnehezebb átalakulást jelenti újra áttetszővé válnunk Isten előtt. Nekünk is be kell járnunk ugyanazt a távolságot, melyet a Feltámadott tesz meg. Ő zárt ajtókon, falakon át hatol felénk − nekünk át kell hatolnunk a megérteni vélt és birtokolt hitismeretek falán. Át kell hatolnunk a vélt önismeret, a vélt magabízás, a vélt teljesítmények, és a véltmegigazulás sziklafalain. Összehajtva nekünk is magunk mögött kell hagynunk bűneink halotti leplét − hogy a szeretet mezítelenségében érkezzünk Őhozzá. „Amikor pedig te böjtölsz, kend meg a fejedet, és mosd meg az arcodat, hogy böjtölésed ne az emberek lássák, hanem Atyád, aki rejtve van; és Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked” (Mk 6,17-18). Vonzás ez − Őhozzá. S e „gravitáció” születése a szeretet legnagyobb csodája, mellyel csak találkozhatsz. „Isten megfizet neked”. Érzed a vonzásnak ezt a csodálatos teremtését? Isten tartozik neked! Hallatlan kihívás − közel hívás − ez: az Atya tartozásban láttatja magát, adósunkként! Csak hisszük, hogy ismerjük a szeretet természetét; csak hisszük, hogy megtapasztaltuk mértékeit.  

Nagyböjti lista 2005

február 9. szerda: Hamvazószerda
"Emlékezzél ember, hogy por vagy és porrá leszel!"
(a hamvazás szertartásából)

A hamvazáskor elhangzó mondat az édenkerti történetet idézi, amelynek egyik mondata a Teremtő által "... mert por vagy, és visszatérsz a porba!". Ez a mondatrész nem a bűnre utal, hanem az ember halandóságával van 
kapcsolatban. Ezt megelőzően olvashatjuk: "Megalkotta tehát az Úr Isten az embert a föld agyagából, az orrába lehelte az élet leheletét, és az ember élőlénnyé lett." E két mondat között játszódik le a dráma, amelyben az ember megpróbál kitörni törékeny, halandó mivoltából és próbál 
olyanná válni, mint az Isten. 
A hamvazószerdán elhangzó isteni mondat jelzi számunkra, hogy teremtett mivoltunkból nem tudunk kilépni, ugyanakkor emlékeztető és meghívás arra, hogy ezt ne megalázásként, hanem ajándékként fogadjuk el. Amikor 
Isten megformálta az embert, lehetővé tette, hogy új élet jöjjön létre a porból, amely személlyé válhat. Isten vég nélkül folytatja ezt a munkát. Létünk por kereteinek elfogadása tehát nem megalázó, lealacsonyító dolog, hanem annak újrafelfedezésez tudatosítása, hogy a föld pora az élet hordozójává és emberré válik. Elismerése ez Isten szabad, ingyenes, nagylelkű ajándékának. Az emberi személy, sebezhető, ingatag, minden percben az éltető lélegzet ajándékától függ. Ez a létezés első pillanatától 
jellemzi az embert. Törékenységünk és sérülékenységünk nem általunk választott, de nem is büntetés, hanem olyan valóság, amely napról napra szorosan kapcsol Istenhez bennünket, akiben ott él - az élet ajándékozásával együtt - irántunk való mély, törődő szeretete. Elismeri 
szükségünket, és saját magát adja hűségével, együttérzésével, gyógyításával. Hamvazkodásunk mondatának elkerülhetetlenségén, szomorúságán túl halljuk meg tehát a létünk középpontjába, Istennel való személyes kapcsolatunk elmélyítésére szóló meghívást.

forrás: Magvető lista (2002)

Krisztus követségében járunk . . .

Urunk Jézus Mennyei Atyánk irgalmas szeretetének örömhírét bízta ránk. Ez a világ ténylegesen önző, még akkor is, ha közben egy-egy tragédia kapcsán segítségére sietnek a bajba jutottaknak. Ha nem így lenne, akkor nem lenne köztünk szegény vagy nyomorgó ember, nem lennének a világnak szegény és nyomorban élő országai.
A mi feladatunk, hogy ebben a világban a föld sója legyünk, akik életükkel és szavukkal megéreztessük az emberekkel Isten szeretetét, aki nem azért küldte Fiát a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön általa a világ. (Vö. Jn 3,17.)

Nagyböjti lelki gyakorlataink szolgáljanak szeretetünk megújítására.
Elemér

Személyes vonzódásunk Krisztushoz vezetett el arra bennünket, hogy az Egyház liturgikus életébe bekapcsolódjunk. A böjti idő, a készület kezdetén térjünk vissza ehhez a vonzódáshoz!

• Milyen a kapcsolatod Jézussal? Erős fény vagy pici szikra; morajló ár, tomboló patak vagy csendes bizonyosság?
• Ma szakíts időt arra, hogy visszaemlékezz Isten tetteire életedben!

Vonj sugaradba Istenem!
mint madár a fészkére, szállnék hozzád,
de látod a lét örömei közt
elpattant a szárnyam csontja.
Végy kosaradba Istenem
mint hal a horogra sietnék hozzád
de látod a gyűrűző mélynek
rám tekeredett ezernyi hinárja.
(Weöres S.: Vonj sugaradba)